Az Europai Biróság ma egy fontos határozatot hozott. Az élőanyag szabadalmazásához ugyan korlátokat szabott, de továbbra is minden olyan élő anyag szabadalmazható, ami az embrió számára nem káros. Őssejtből előállított termékeket csak akkor lehet szabadalmazni, ha a petesejt nem semmisül, vagy nem sérül meg. Továbbra is szabadalmazhatóak olyan emberi sejtek, melyek pluripotens őssejtektől származnak.

Ez a határozat a lényeget sajnos megkerüli, ami a Kalózpárt szerint az, hogy semmilyen élő sejtet, legyen az nővényi, állati vagy emberi ne lehessen szabadalmazni. A jelenleg érvényben lévő EU-s irányelv, a 98/44/EG  megerősíti a biotechnikai találmányok szabadalmazását és olyan ipari eljárások is levédhetők, melyekkel ezen termékeket előállítják vagy izolálják.

A mai szabadalmi jog rendszere egy törvénydzsungel és ráférne egy alapos reformálás.  A nagy cégek szabadalmi poolokat tartanak fenn, amik a kissebb cégek számára átláthatatlanok és mindig azzal a veszéllyel fenyegeti őket, hogy kutatásai eredményeiket ezek biroságilag elvitatják.

A Kalózpárt az információs önrendelkezést emberi alapjognak tartja és ezért a népszámlálási adatgyűjtést elitéli, illetve nem fogadja el ezen való kötelező részvételt. Fenntartjuk a jogot, hogy a személyes adatok kiadásáról csak maga a személy dönthessen, senkit ne lehessen erre kötelezni vagy kényszeríteni. Jogellenesnek tartjuk, hogy a megkérdezések anonimitása nem garantált, hogy az emberek magánszférája, olyan személyes adatok, mint az iskola, foglalkozás, származás, nemzeti vagy vallási hovatartozás egyre jobban gazdasági érdekeknek van alárendelve. Adatbiztonsági okokból nem elfogadtatónak tartjuk, hogy a magyarországi össznépesség adatait egy központi adatbankban tárolják. Ezzel hozzajárulunk a totalitáris állam kiépítéséhez és így az állami hatalom az emberi alapjogokhoz viszonyítva aránytalanul eltorzul.

A lakosságban az ezzel kapcsolatos hiányzó érzékenységet és ellenállását aggodalmmal vesszük, sajnáljuk hogy a médiák nem foglalkoznak kellőképpen ennek kritikai vetületeivel. Úgy tünik, hogy ma a szociális hálózatok által befolyásolt exhibicionista társadalomban ez az érzékelység eltompult.

A Wikileaks már megmutatta, hogy milyen gyorsan válnak még a legtitkosabb információk is a nyilvánosságra. Ha ez nem elgondolkoztató, akkor mi?

Mindannyiunk használjuk a pénzt, nélkülözhetetlen, de ennek rendszere sok furcsaságot nem ismerjük. Rossz működése a nemzetgazdaságot, sőt az egész világ gazdaságát is veszélyezteti. A “frakcionális tartalékrendszer” vagy a “multiple pénzteremtés” értetlenek számunkra és ez is a bankok érdeke. A nép abban a tudatban él, hogy a bankok azért tudnak pénzt kölcsönözni, mert nekik van. Kevesen tudják, hogy a kibocsájtott hitelnek csak 2-5% kell letétben legyen a banknak. A többit teremtik, éspedig a semmiből. Mivel a kereskedelmi bankok a pénzteremtés jogát a központi bankok (jegybankok) kezéből kivették, ezért a rendszer homályosításában érdekeltek. A jegybank nem a közérdeknek, hanem a tőketulajdonosok érdekeinek van alárendelve, ezek szövetsége. A jegybank már csak a készpénz forgalombabocsájtását végzi el, ami 5-20 % az öszpénzmennyiségnek. A pénz nagyobb része, 80-95 % a bankok által, hitel formájában az ügyfek számláján kerül forgalomba.

Ennek a pénznek nagyrésze a pénzüzleteket, spekulációkat látja el likviditással, ami a reálgazdaságnak nemhogy nincs hasznára, de kárt is okoz neki. A tözsdei és a konjunkturális ciklusok a bankok önállósult pénzteremtése miatt, felelőtlenül túl vannak fűtve. A magas konjunktúra mindig az erre következő depreszív eladósodásban reked meg.

Ha a bankok veszélybe kerülnek, akkor ma az állam a garanciát felvállalja a bank ügyfelei pénzéért és ezzel a bankok, illetve ezek részvényesei, a spekulánsok veszteségét a társadalomra hárítja át.  A nyereséget viszont a bankok és a magán befektetők viszik el. Így a mai rendszer a nyereséget privatizálja, a veszteséget szocializálja.

Ma a bankoknak nincsen sem nemzetgazdasági, sem társadalmi elkötelezettségük és felelősségük, ezért a pénzteremtés jogát nekik átadni felelőtlenség, amint a mai állapotok is mutatják ez komoly társadalmi következményekkel jár és nem elfogadható. A modern társadalomban a pénzszabály a jogszabály része kell legyen és ezért ez alkotmányos kérdés kell legyen.

Ezen problémák  nem egy kormány politikai akciójával kezelhető, hanem a pénzrendszer működésének a tabuját közvitára kell bocsájtani. Csak társadalmi konszenzussal lehet olyan problémákat orvosolni, amik évszázadok óta mindig visszatérnek és világválságokat okoznak.

Az elmult héten Németországban egyre nagyobb port kevert egy trójai program, a Bundestrojaner használata. A bajor Kalózpárt büntető feljelentést tett a Bajorország belügyminisztere ellen a szövetségi lehalgatószoftver ügyében.

A történet úgy kezdődött, hogy a Chaos Computer Club több számítógép merevlemezén olyan szoftvert talált, amit a rendőrség arra használt, hogy a gyanusítottakat figyeljen. Ezt ugyan szabad neki, de meghatározott keretek között. És pontosan ez a probléma, hogy ezzel a szoftverrel a megfigyelés korlátait az állam áthágta. Nemcsak Skype beszélgetéseket tud a rendőrség ezzel lehalgatni, hanem fájlokat is feltud tölteni a megfigyelt számítógépre, amivel a vádlottat akár hamis bizonyitékokkal is terhelheti. De a program távirányítási funkciójával a webkamerára és a billentyűzetre is kiterjedhet a beavatkozás, ami egy totális megfigyelésre ad lehetőséget. Ígz nemcsak szakállas terroristák, vagy csinos nők lefigyelésére jó ez a szoftver, hanem politikai ellenfelek megfigyelésére is. Ez viszont nagyon nem törvényes. És ki használta ezt a szoftvert? Ez még nem teljesen világos, de az biztos, hogy a bajorországi rendőrség igen.

A terrorizmussal gyanusítottak megfigyeléséről már rég folyik a politikai vita Németországban. Ugyanis a magánlakás sérthetetlenségét az alkotmány garantálja és csak jogi értelmezésen mulott, hogy a szoftver feltöltésének és használatának mik legyenek a korlátai. Régebben mint minden, a lehalgatás is sokkal egzszerűbb volt. Valahol a telefonvezetékre rácsiptettek egy fülhalgatót és nem kellett a lakásba behatolni. Ma erre rafináltabb technikák léteznek, amik a hatályban lévő törvényekbe ütközhetnek. Ismerjük a pornó linkel ellátott emaileket, amire persze csak a kollegák klikkelnek. De lehet trójait egy firefox vagy windows frissítő linkkel is álcázni. Tudjuk, hogy a windows biztonsága olyan, mint a szita. A hacker körökben akár 5O ezer eurot is fizetnek egy ilyen lyukért, de lehet, hogy nem mindig éri meg ennyit áldozni. A legegyszerűbb, ha egy repüllőtéri becsekkolásnál a laptopodat megnézik és pillanatok alatt rátették a trójait.

De honnan tudjuk meg, hogy poloskás-e a merevlemezünk? Antivirusprogrammal kipucolni csak akkor lehet, ha az felismeri. A jelenlegi leleplezett trójait most már felismeri, de egy 2.0 verziót már nem fogja, csak ha ezt megtalálják és antivírus szűrőt fejlesztenek hozza. A frissített trójai verziót előbb fel kell fedezni. Ha alig volt terjesztve, valószínű, hogy nem lesz felismerhető semmilyen antivirus programmal.

Az Anonymous egyik oldalága, a LulzSec  hackercoport arról vált hiressé, hogy a közelmultban támadásokat folytatott neves cégek ellen, mint a Sony, AtandT, Viacom, Disnay, AOL,  NBC, de még a NATO ellen is. Most nem erre szerettem volna kitérni, hanem arra, hogy a  A DailyTech szerint a csport vezetőjét az FBI megtalálta. És hogyan?

Ahhoz hogy az anonimitás a neten biztosítva legyen, a hackerek proxy szerverek használatára térnek ki. Egyik ilyen a Hide My Ass!, ami azzal vált ismerté, hogy a szerzői jogok miatt bizonyos országokban tiltott youtube videok  lejátszásához az IP címeket biztosította. Azt igérte, hogy a userek adatait titokban tartja és most ezt az igéretét szegte meg, amit maga is beismert. Illegális tevékenységhez nem járulnak hozzá, ezt olvashatjuk a blogjukban. A youtube videok lejátszása nem volt illegális?

Mindenki tudja, hogy meddig tartanak az igéretek. Amíg meg nem szegik őket, vagy rá nem jövünk, hogy tulajdonképpen teljesíthetetlenek. Ezek hoszú sora a politikából ismert, például az adózás egyszerűbb lesz, a Microsofttól, hogy a windows biztonságosabb lesz, a gyógyszeripar örök fiatalságot igér és a Hide My Ass! anonim proxy servert igért. Ezt az igéretét szegte meg,  mikor az USA nyomozóhivatal nyomására kiadta az adatokat és ezt annak ellenére, hogy a Hide My Ass! Nagy-Britaniában van.

A hacker szcénában nagy az elbizanytalanodás,  meglehet egyáltalán bizni a proxy szerverszolgáltatókban? Vagy az is lehet, hogy az elbizakodás volt nagyobb és nem választották meg alaposan a biztonságos VPN megoldást?

Ok, most ennyit. Egy következő blogban beszéljünk arról az illegalitás kettős mércéjéről.

„mi eszméket szeretnénk terjeszteni. Ha ezeket más pártok átveszik, annál jobb.“

Mondja ezt Christian Engström, a svéd Kalózpárt egyik alapítója. Engström 51 éves, IT vállalkozó és a Európai Parlamentben a Zöld frakció tagja.
Sokunk számára értelmetlennek tünik ez a mondat, miért a fenébe akarnak ezek pártot, ha ugyanakkor ennek megszünése is a levegőben van?

Nekem ez a hozzaállás nagyon szimpatikus, mert az igazi politika lényegére világít rá és a valós politika mindenkori elkurvulásával számol. Ez még nem azt jelenti, hogy a párt kell megszűnjön, – de ezt is – hanem a vezetői kell menjenek. A Kalózok – de legalább is az alapítok – nem hatalomvágyból szeretnének politizálnni. Ismeretlen helyekről, anonim egyének bukkannak elő, hogy beavatkozzanak a politikába majd ismét visszahúzódnak és végzik civil foglalkozásukat. Itt is talál az analógia, a politika felségvizeire eveznek, hogy a korrupt hatalom luxushajóját megcsáklyázzák, de nem akarják átvenni a hatalmi trónt.

Évszázadok óta a szabadságkedvelő emberek politikai szervezeteket alapítottak, hogy a hatalom által megnyirbált szabadságot visszaszerezzék. Ez még nem azt jelenti, hogy a Kalózok egy proteszt párt. Speciális témákra azért koncentrálnak, mert ezek olyan pontok a politikában, amikre támaszkodva a lefagyott rendszer újból beindítható. Egy idő után minden mozgalom – mint például a szociáldemokrácia is – tartalmilag kiürül, az uralkodó pártrendszer a lobiisták hatása alatt már csak magánérdekeket szolgál, elveszti a kapcsolatát a néppel.
A mindenkori politikának jót tenne, ha a demokrácia eredeti tartalmát és formáját jobban megszívleli és a ROTÁCIÓ elvét újból bevezeti. Mert profipolitika = korruptpolitika. Talán az internet segíteni fog abban, hogy a politikai véleményformálás és hatalomkoncentráció állandó mozgásban legyen és egy elit ne tudjon visszaélni hatalmával. Ezért is fontos kell legyen az ellenőrzés nélküli internet.

( Forrás: http://www.welt.de/print/die_welt/politik/article13615092/Wir-sind-nicht-gekommen-um-zu-bleiben.html )

A berlini Kalózok listavezetője, Andres Baum nem ismeri a város adósságát. Milyen politikai diletantizmus ez, vagy csak eljátszodják a kétfarkú kutyásdit!? Ezen filózik a HírTV is és arról, hogy úgyan nálunk is léteznek Kalózok, de mi nem félünk tőlük. Fentről legyintenek nagyot a kalózjelenségre az itt bejáratott politológusok.

Berlinben, mint önálló tartományban 9%-ot, avagy 15 mandátumot kapott a német Kalózpárt (Piratenpartei Deutschland) a 2011 szeptember 18. tartományi választásokon.
Kreuzberg kerületben a szocik és a zöldek után a harmadik politikai erő lett. A kalózok mint egy porszívó minden párt szavazóiból szívtak magukhoz. A legtöbb, 21 000 szavazó az idáig nem szavazók táborából kerültek ki, és ezzel megállították a nemszavazás trendjét Berlinben.
Persze vannak erre a választási meglepetésre magyarázatok, Berlin egy nagyon “alternatív” kultúrájú város, ahol ezek az emberek jelentős része közvetlenül vagy közvetetten az államból él.

A választás alatt az rbb TV-csatornán a listavezetőről megjelent egy kellemetlen interjú, mert nem volt tisztában a város adósságával. Azonban úgy tünt ez a baki az eredményeket nem befolyásolta és a várt 5% felett aratott az új párt. Egy nappal később erre a nem igazán profi válaszra reagáltak is a Kalózok. Írtak egy smartphone aplikációt, ami most már folyamatosan Berlin adósságát mutatja. Nekem ez a magatartás tetszik ebben a pártban. Megjelenik a rendszerben egy hiba és a közösség egy innovatív megoldással válaszol. Igen, mert magukénak érzik a pártot, és ennek működési rendszere lehetőséget ad erre.

Sokan azt hiányolják, hogy a pártnak nincs Vollprogramm-ja (teljes programja), csak egytémás párt, de ez is már tévhit. Már rég nemcsak szerzői joggal és a fájlletöltés liberalizálásával foglalkoznak, hanem az oktatás, energiapolitika, állami túlkapások, átláthatóság és a feltétel nélüli alapjövedelem (BGE) is a zászlójukon lebeg. Persze minden társadalmi problémáról még nincs kiforott politikai véleményük, de karakáns megszóllalások és heves viták a párton belül részvételi alapon azért folynak. Sajnos a bázisdemokrácia malma lassan öröl, a konszenzustalálás lassú folyamat, de MEGÉRI.

Ami a nyárspolgárt zavarja, hogy fellépésük korográfia, PR tanácsadók és öltöny nélkül történnek. Beszédjük spontán és öszinte, szimpatizánsaik lelkesek és nem begyakorolt, fanatikus tapsolók. Improvizálnak és provokálnak a politikai beszédjükkel, naivak és tájékozotlanok a nehézsúlyú politikai ringben.

És nem is a 9%-os választási siker a legnagyobb teljesítmény. Sikerült az évek óta fokozatosan nővekvő, a politikától elfordult választók táborát is megszóllítani. Lassan az új választókkal egy vesztes generáció is megjelenik a német politikai élet térképén.

A közelmúltban megjelent a MagyarLeaks nevű szolgáltatás, aminek az a célja, hogy olyan információkat tegyen elérhetővé, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez nyomós közérdek fűződik.

- A leleplezett valóság egyesek számára fájdalmas lehet, mert a hatalommal való visszaélést, a korrupciót, a hazugságot nem szivesen ismerik be az illetékesek.

- A hatalom viszont, egész más indokból, a titoktartás szükségességére hivatkozik.

- Az átláthatóságról sokat beszélünk a demokráciában, de lehet, hogy még sokan nem tudják, hogy ennek alulról felfele és nem felülről lefele kell működjön.

A közelmúltban az atlatszo.hu domain alatt megjelent a MagyarLeaks nevű szolgáltatás, aminek az a célja, hogy olyan információkat tegyen elérhetővé, amelyek nyilvánosságra kerüléséhez nyomós közérdek fűződik. Ilyen közérdek lehet például a közhatalom átláthatósága, a közpénzek felhasználásának nyomon követése, a gazdasági szereplők jogsértéseinek nyilvánosságra kerülése, vagy a környezet védelme, olvashatjuk a honlapjukon. Ez sokunk számára merész vállalkozásnak tünik.

Ezzel az oknyomozó újságírás országunkban is új eszközt kaphat a kezébe és remélhetőleg felvállal egy olyan munkát, amit globálisan a WikiLeaks már megtett. Ha a demokrácia egyik feltétele a nyilvánosság, akkor a MagyarLeaks lehetne a demokrácia új formája.

Az elmúlt időszakban a WikiLeaks eufórikus fogadtatása és a nyilvánosságra hozott dokumentumok körül kialakult botrányok azt bizonyították, hogy az információkezelés egy igen érzékeny társadalmi jelenség. Olyan kérdéseket feszeget, mint: Mennyit szabad, miről szabad, vagy kell az állampolgároknak tudni? Egy kormánynak több joga van a titkokhoz, mint az állampolgároknak a felvilágosításhoz? Veszélyes lehet-e a szabad információ? Ezek és hasonló kérdések megválaszolása társadalmunk demokratikus rendszerét érzékenyen érintik. Az információkat a 21. században nehezen lehet titokban tartani, a konfliktusok új formája ma információk és adatok háborújában jelentkezik. Egy új jelenség van kialakulóban, az infowar.

Nemcsak nálunk, de a világon mindenhol a hatalom egyre inkább próbálja korlátozni a sajtószabadságot. A hírek forrása sokunk számára zárva marad. A demokrácia negyedik pillére, a sajtószabadság roskadozik. A MagyarLeaks is ezen folyamatok ellen irányuló reakció, a sajtószabadság visszaszerzésére.
Az internet elterjedésével világossá vált az a folyamat, hogy többé nem lehet közérdekű információkat eltitkolni. Ma mindennek digitális nyoma van és ezért egy eredeti példány többé nem létezik. Nincs eredeti, amit ki lehet sajátítani, évszázadokra el lehet zárni és ami hatalmi előnybe helyez egyes érdekcsoportokat.

A MagyarLeaks erkölcsi jogossága eléggé világos lehet, de lássuk csak, törvényes-e egy ilyen szolgáltatás? Szerintem igen. Állami vagy céges titkok nyilvánosságra hozásában az a hibás, aki ezt a titkot elárulja, mert csak ez tudhatja, hogy ez titok. Ha tovább lehetett adni ezt, akkor ez már nem titok, meg sokszor nem is tudhatja, aki továbbadja, hogy mi a titok. A szólásszabadság európai normáinak értelmében ez nem törvénysértő.

Ennek ellenére Julian Assanget is meghurcolták és Bodoky Tamást személye sem lehet biztonságban.
De hogyan lehet olyan személyt megtámadni, aki törvényt nem sértett? Nem szeretnék KGB módszerekre utalni, de a hatalom ma nyomást gyakorolhat azokra a cégekre és személyekre, akik a “vadászott” személlyel valamilyen kapcsolatban vannak. Pl. a szerverszolgáltatót megfenyegetik, a bankok a számláját zárolják, a hitelkártya szolgáltatók a fizetéseket blokálják. Ez mind megtörtént Assange esetén és nem is furcsa abban a demokráciákban, ahol a svájci bankoknak nincs problémájuk az afrikai, vagy az észak-korei diktátorok pénzeinek elrejtésével.

Az USA kormányzatának a belbiztánsági kérdésekben illetékes szerve (Department of Homeland Security, DHS) egy olyan bővítmény eltávolítását kérte a Firefox böngészőt gondozó Mozilla alapítványtól, amely a bizonyos weboldalak látogatóit automatikusan egy másik weboldalra irányítja.

A kérés előzménye a tavalyi év folyamán a DHS egyik hivatala (Immigration and Customs Enforcement, ICE) által Operation In Our Sites v.2.0 néven indított operatív akció. A művelet célja a hamisított- illetve szerzői jog, vagy szabadalom által védett termékek illegális internetes forgalmazásának csökkentése és akadályozása volt. 2010 november 29-én az USA Szövetségi Bírósága elrendelte 82 domén hatósági legfoglalását. 2011 február elején, a Super Bowl előtt néhány nappal újabb 10 domént foglaltak le, melyeket mások által legálisan nyújtott internetes sportközvetítések illegális tovább streamelésével vádoltak. A lefoglalásokra az érintett domének tulajdonosainak, üzemeltetőinek figyelmeztetése nélkül került sor. A lefoglalt domének között van a Spanyolországban üzemelő rojadirecta.org és rojadirecta.com is, melyek betiltási kérelmét a közelmúltban két egymástól független döntésben is elutasították, és legálisnak nyilvánították spanyol bíróságok.

Mivel a legfoglalás csak doménnevekre terjedt ki, magukra a szerverekre és IP címeikre nem, így az érintett weboldalak üzemeltetői más néven szinte azonnal bejegyezték új doménneveiket, immár olyan szolgáltatónál, amelyre az USA Szövetségi Bíróságának a határozata nem terjed ki. A felhasználók által már ismert, immár lefoglalt domének látogatói egy kormányzati oldalra jutnak, melyen csak a DHS-ICE tájékoztatása olvasható a lefoglalásról. (Ilyen például a hq-streams.com oldala.)

Mivel a szerverek tovább működnek, és a felhasználók nem feltétlenül ismerik az doménneveket, célszerűnek tűnt olyan alkalmazás fejlesztése, amely a régi doménneveket automatikusan az újakkal helyettesíti. Ezt a feladatot oldotta meg a MafiaaFire cég által fejlesztett, a Firefox és Chrome böngészőkre telepíthető nyílt forráskódú bővítménye, a Mafiaa Redirector. (A Chrome verzió a fejlesztő oldaláról tölthető le.) Az egyszerű bővítmény mindössze annyit tesz, hogy ha a felhasználó egy lefoglalt nevű domént látogat meg, akkor a kérést átirányítja az új doménre. Mindez a felhasználó számára teljesen transzparens módon történik, és gyakorlatilag hatályon kívűl helyezi az USA Szövetségi Bíróságának a döntését.

Május elején Harvey Anderson, a Mozilla alapítvány jogi képviselője a blogján jelentette be, hogy az ICE egy korábbi időpontban kérte a bővítmény eltávolítását a Mozilla katalógusából. A kérést azzal indokolták, hogy az ICE érvényes bírósági döntés megkerülését lehetőve tevő eszköz fejlesztésével gyanúsítja a fejlesztőt. Az alapítvány képviselői elutasították a hatóság kérését, mert az egyelőre nem támaszkodik bírósági keresetre, vagy végzésre, és a kérés jogi megalapozottsága sem világos. A vitás kérdéseket tisztázandó, az alapítvány április 19-én 10 olyan kérdést tett fel a DHS illetékesének, amely Anderson szerint segíti a Mozillát a jogi helyzet pontos megismerésében és megértésében. A kérdések többek között arra irányulnak, hogy van-e olyan hatályos bírósági döntés, amely szerint a bővítmény illegális, vagy törvénysértő, kötelezhető-e a Mozilla ehhez hasonló kérések teljesítésére. A levélben jelezték, hogy nem igen/nem válaszokat, hanem releváns érvelést várnak a hatóságtól. Anderson véleménye szerint alapvető kérdés, hogy a más felek vitája esetén Mozillához hasonló küzbülső pozicióban levő cégeknek milyen körülmények esetén kell teljesíteniük az olyan kormányzati kéréseket, melyeknek cenzúrális hatása van, és veszélyeztetik az internet nyíltságát.

A hatóság egyelőre nem reagált az alapítvány kérdéseire.