02.25
Az LMP nemcsak Szegeden indít szabad szoftveres jelöltet, hanem Nógrád megyében is, sőt a megyei koordinátor és a szécsényi választókörzet felelőse is Linuxot használ évek óta. Akár azt is mondhatjuk, hogy Nógrád megye az LMP szabad szoftveres “szívcsakrája” 
Sebestyén Györgyöt az LMP szécsényi jelöltjét a globalizációkritikus mozgalomból ismerhetjük, aki ezeknek az eszméknek megfelelően már évek óta Linuxot használ.
Nagy Vilmos, az LMP korábbi nógrádi koordinátora, a 3. evk (Szécsény) mostani felelőse szintén régóta Linuxot használ (korábban UHU Linuxot, mostanában pedig Ubuntut). Pár éve az UHU Linux egyik levelezőlistáján említette, hogy linuxos térinformatikai, valamint kiadványszerkesztő programokkal is dolgozik. Azt állítja, hogy a legújabb, 9.10-es Ubuntuval mindent meg tud csinálni, amire szüksége van.
Jancsó István, a megyei koordinátor is Ubuntu felhasználó. Egyike volt azoknak, akik budapesti LMP irodában levő gépekre Ubuntut illetve Xubuntut telepítettek egy évvel ezelőtt, s tudomásom szerint a mai napig ő felügyeli ezeken a gépeken a Linuxokat.
Sebestyén Györgyöt bővebben is megkérdeztük szabad szoftverekkel való kapcsolatáról.
Kalózpárt: Mióta használsz Linuxot?
Sebestyén György: 2000 óta. Suse 5.2-vel kezdtem, aztán egy ideig Mandrake 8, utána kipróbáltam az UHU Linuxot és a Debiant, 2005-ben megállapodtam az Ubuntunál. Azóta is azt használom, jelenleg a 9.04-es verziót.
K.: Az LMV.hu közösségi portálon írtad pár éve, hogy azzal próbálkozol a faludban, hogy a szegényebb gyerekeknek, használt alkatrészekből összerakj néhány számítógépet és Ubuntu Linuxot telepíts rájuk, s ehhez kerestél használ számítógépeket, alkatrészeket. Írtad, számítástechnikai oktatótermet terveztek berendezni, amely Linux klubként is működik majd. Mi lett a kezdeményezésből?
S.Gy.: A Linux Klubhoz sajnos nem tudnak helyet biztosítani a faluban. Néha nálam összejövünk a kölkökkel, akik igénylik a foglalkozást. Eleinte inkább hardvereztünk. A felajánlásokból végül 8 gépet tudtunk összerakni, főleg P3-as konfigurációkat. Utána telepítgettünk. Elsősorban Xubuntut, az erőforráskorlátok miatt. Egy kishibás P4 gépre Ubuntu Studiót tettünk, mert a srácok erősen média, főleg zene orientáltak.
Van egy üresen álló gazdasági épületem (istálló+pajta), ezt szeretném egy kicsit kipofozni és itt berendezni a klubot. Sajnos az anyagi helyzetem miatt ez eddig késedelmet szenvedett. Talán az idén.
Azóta a faluban elterjedt, hogy értek a számítógépekhez. Többen megkerestek, hogy segítsek. Idáig 3 család számítógépére tettem linuxot és már Salgótarjánból is megkerestek. Terjesztem a szabad szoftvereket ahol csak lehet.
K.: Mik a további terveid?
S.Gy.: Tavaly egy pályázatíró tanfolyamon bemutattam a szabad szoftvereket, és több olyan alkalmazást, amit projektmenedzsmentre lehet használni. Az iskola igazgatója el van bűvölve, és e-learning szolgáltatást akar indítani szabad szoftveres alkalmazásokkal.
Sziasztok! Időközben kiderült, hogy az Ubuntu support szempontból is jó választás volt: van olyan gép, amelyen még a 8.10 fut – ugyanolyan gyorsan, mint amikor egy éve feltettük (rendszeres update-tel persze…) Azt nem mondom, hogy eleinte nem voltak problémák a különféle driverekkel (főleg a szkennerekkel), de a 9.10-től _mindegyik_ probléma megoldódott. Remélem, hogy nemsokára Gyuri klubjában is rendezhetünk telepítő-party-t
Akkor lehet, hogy megfontolom én is a 9.10-re váltást…
Hát gyerekek … ezek alapján a mostani politikai garnitúra is maradhatna, mert ők is használnak nyílt forráskódú, szabad szoftvereket …
Bocs, de melyik OGY képviselő használ Linuxot? Többségük még csak nem is hallott róla…
“Sebestyén Györgyöt az LMP szécsényi jelöltjét a globalizációkritikus mozgalomból ismerhetjük, aki ezeknek az eszméknek megfelelően már évek óta Linuxot használ.”
Ezt így hogy? A Linux egy tipikusan olyan termék, ami a globalizáció “szülötte”. Ezért kissé agályosnak érzem ezt a mondatot.
értsd jól
…
Akkor megmagyarázom: a “globalizációkritikus” vagy másnéven “alterglob” mozgalom alapvetően a gazdasági globalizációval (“corporate globalization” — az óriáscégek által vezérelt ill. az ő érdekükben levezényelt gazdasági globalizácó) szembeni fenntartásainak adott hangot az elmúlt egy évtizedben, kifejezetten kritikusan állva a nagy multicégekhez, mint például a Microsoft. Ugyanakkor egy másfajta, alternatív globalizációt támogatnak, s ebbe bele tartozik például a szabad szoftverek elterjesztése, a társadalmi igazságosság globalizációja stb.
Mottó: Lehet Más a Világ! (Another World Is Possible!)
Bővebb info: http://en.wikipedia.org/wiki/Alter-globalization
Azt is elkezdjem magyarázni, hogy mi az a szabad szoftver, vagy mi a Linux?
Linux? Globalizáció?
Globálisan fejlesztik a Linuxot, de a haszna lokálisan, a fejlesztőknél és az alkalmazóknál jelentkezik. Feltéve, ha eléggé ismertté válik.
A Nem fizetünk lincenszdíjat a tengeren túlra. Jogszerűen és mégis ingyen telepítjük a gépeinkre. A telepítés és a karbantartás valamivel többe kerül, de az összköltség kisebb, mintha fizetnénk a szoftverért.
A linuxhoz értő rendszergazdák megérdemelten keresnek többet, mint akik csak a MS szoftverekhez értenek. Kár, hogy kevesen vannak és főleg az üzleti szférában dolgoznak. A lakosság Budapesten pl. alig talál olyan szervizest, aki ért a Linuxhoz. Máshol sem ritka, hogy valaki Linux-szal telepített gépet nyer egy pályázaton és nyomban MS szoftvereket telepíttet helyette, mert nincs aki megmutassa a rendszer használatát, vagy megoldja az esetleges problémákat.
Üdv, Miklós
Varga Illés Levente: az, hogy az okosabb Windows felhasználók Firefoxra cserélik az Internet Explorert, még nem elég
.
Varga Miklós: tényleg kevés a Linuxhoz értő szervizes. Ebben az az érdekes, hogy egy Linux rendszer karbantartása sokszor távolról is nagyon jól végezhető, így sok esetben jóval kényelmesebb mind a felhasználónak, mind a rendszergazdának.
(Kedves példa: én a környezetemben igyekszem mindenkire Linuxot tukmálni, elég nagy a sikerem, édesapám például a netbookját már Ubuntuval vásárolta. Egyszer adódott egy olyan probléma, hogy egy weblapon nem tudtak online rádiót hallgatni. Kértem 5 percet, aztán mondtam, hogy indítsák újra a Firefoxot – képzelhetitek a csodálkozást, amikor rájöttek, hogy itthonról “javítottam meg” a gépüket
.)
Szóval csak azt akartam mondani, hogy ha szervíz jellegű üzletem lenne, mindenképp vállalnék ilyet, viszont egy ilyen vállalkozást elindítani nehéz, főleg vidéken. Például Szegeden biztos nem élnék meg abból, hogy rendszergazdulom az deszktop júzereket. Ez viszont sajnos egy ördögi körhöz vezet, ugyanis az ismerőseimet is csak úgy tudom meggyőzni az alternatív szoftverek használatáról, hogy garantálom nekik a bármikori, azonnali segítségemet. Tehát amíg nincs megbízható helpdesk, sem a magán, sem az üzleti szféra nem nyit olyan könnyen, viszont amíg nincs felhasználói bázis, addig a helpdesk éhen hal.
Nehéz játék ez, de én akkor is lelkesen küzdök!
hát… az SP2 támogatása 2010. juliusig tart, utána bizony már csak SP3.
A helyzet az, hogy a közvélekedéssel ellentétben a linuxokhoz is erőmű kell mostanában.
Pl. 1.4G-s gép igen lassan futigált Xandrossal, XP pedig tűrhető sebességgel elfut
650MHz-es Celeronon, de már 450-esre is telepítettem – 2 éve interneteznek vele.
Ha az oprendszertől eltekintünk, minden megoldható szabad szoftverekkel windows alatt is.
Célra orientált vagy profi megoldásokért pedig mindkét platformon fizetni kell.
Ha valaki olyannyira utálja a windows-t, akkor még örömet is okozhatna neki az illegális használattal másnak okozott kár. Az illegális használat helyett inkább áttér…
Mert ő a szuperbecsületes. A szuperbecsületes letöltögető, aki kizárólag jogtiszta és ingyenes meg open programokkal töltögeti le a pontosan annyira illegális filmeket, mint amennyire illegális volna az a windows is a gépén, amit pedig ‘erkölcsi’ megfontolásból nem használ…Hoppááááá… Mi van , gyerekek ????????
EZ tévedés, nem kell erőmű. vannak linuxos disztrók és verziók amelyek pIII-as gépen is vígan futnak. Az oprendszertől nem lehet eltekinteni, de nem a windows utálata, hanem a microsoft üzletpolitikájának elutasítása a lényeges szempont. A warez mindenki egyéni értékítéletére van bízva. Általam ismert linuxosok jó része nem barátja a wareznek.