Posts tagged szerzői jog

Az 1953-ban írott művek, az akkori egyesült államokbeli szerzői jogi törvények értelmében 56 évig lettek volna másolásvédelem alatt. Így eredetileg olyan művek, mint Ray Bradbury 451 Fahrenheit-ja, vagy Ian Fleming első James Bond filmje, a Casino Royale idén január 1-től szabad felhasználás alá esne.

Ám sajnos azóta kiterjesztették a törvényt, az első publikálástól számított 28+28 évről a szerző halála utáni 70 évre. Így habár égetni lehet könyveket, másolni nem szabad még mindig a 451 Fahrenheit-ot.

Ez az, amin változtatni kell.

A copyright törvény klasszikus túlkapása mentén a Nintendo letiltotta a rajongók által teljes mértékben szabadidejükben csinált, The Hero of Time című filmet, melynek Zelda a főszereplője. Zelda ugye a Nintendo egyik játék-figurája.

Hogy bárki miért is gondolja „hasznosnak”, hogy a legodaadóbb rajongóinak keresztbe tegyen, akik további vásárlása buzdítják a célközönséget – elgondolkodtató. Hogy sajnos szerzői jogi eszközökkel meg is fenyegethet alkotókat, és effektív cenzúrát gyakorolhat, ez viszont már tovább megy az elgondolkozáson.

Az ATV Hőmérő c. műsorában fájlcseréről és szerzői jogról, alkotók megélhetőségéről és üzleti modellekről vitatkozik az egyik oldalról Maróy Ákos a kalozpart.org / részéről és Varga G. Gábor a Népszabadság újságírója, a másik oldalon Pataki Ágnes producer és Horváth Péter, a ProArt és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület képviselője. A vitát Havas Henrik vezeti.

2009. december 11-én pénteken 20:40-kor az ATV-n.

Állampolgárok fájlcseréléssel való megfenyegetésére és így belőlük való nyerészkedésre szakosodott cégek egy-egy dalon kb. 150-szer annyi profitot termelnek, mint ami annak a hagyományos eladásából várható. Jelenleg ezt a gyakorlatot Angliában az ACS:Law, Németországban a DigiRights Solutions (DRS) viszi.

A DRS német nyelvű PowerPoint előadásában az szerepel, hogy vélelmezett fájlcserélőknek számonként €450-ról szóló fenyegetést küldenek, amiből 20%-ot,  €90-t kap az adott jogot birtokló kiadó, 80%-a, €360 a DRS-nél marad. A statisztikák szerint az emberek kb. 25%-a kérdés nélkül fizet a fenyegetés hatására, amelyből számonként 5000-et küld ki a DRS. Ezzel a módszerrel így számonként 5000 * 25% * €450 = €562.500-t keresnek, melyből €112.500 kerül a kiadóhoz, míg a DRS €450.000-t keres – számonként.

Hogy a kiadó ugyanabból a számból ugyanennyit keressen hagyományos eladáson keresztül, több mint 150.000 példányt kellene eladnia minden hónapban, hisz eladásonként átlag €0.60-t keres  – ami kb. azt jelenti, hogy aranylemezt kellene csinálnia mindegyik lemezéből – havonta.

A fenyegetés és nyerészkedés magas profitot hoz – mint a szervezett bűnözés esetében.

Míg a kiadók a zenészek érdekeire hivatkozva lépnek fel kőkeményen a saját fogyasztóik ellen, addig a The Times kimutatása szerint maguk a zenészek köszönik szépen és jól vannak ebben a világban – lévén többet keresnek benne, mint eleddig. A változás anyagi vesztesei egyértelműen a kiadók, akik propagandájukkal szemben valójában saját profitjukat sajnálják, nem a zenészekét.

A The Times az elmúlt 5 év zenei világ-beli pénzügyi változásait vizsgálta, benne külön a zenészeknek és a szervezőknek / kiadóknak jutó összegeket. A trend egyértelmű: a zenészek többet keresnek mint 5 éve, míg a kiadók kevesebbet. A hangsúly közben a rögzített zenei eladásokról az elő előadásokra tevődik át.

Nemrég Szabad Kultúra Fórum volt Barcelonában, ahol többek között olyan szervezetek képvseltették magukat, mint az Electronic Frontier Foundation, a svéd Kalózpárt vagy a magyar Nyílt Szabvány Szövetség. A fórumon sokat dolgoztak a résztvevők a kalozpart.org-nak is kedves témákon, európai összefogás eredményeképpen. Az eseményen elfogadtak egy közös Chartát is.

Reméljük egy folyamatos, az egész EU-t átszövő együttműködés meghozza gyümölcsét.

Tavaly nyáron £8000-ra bírságoltak egy angol kocsmát, amely látogatóinak ingyenes internet hozzáférést biztosít WiFi-n keresztül – ahogy oly sok jó hely teszi ezt nálunk is. A vád – jogvédett tartalom letöltése, valószínűleg valamely ügyfelük által.

Legközelebb már azért is meg akarják büntetni majd őket, hogy fájlcserélőknek sört adnak.

Angliában egy jogi cég tizenötezer embernek tervez fenyegető levelet küldeni, őket illegális fájlcseréléssel, egyeseket illegális pornó cserével vádolva. A levél egy “kedvezményes” bíróságon kívüli “rendezést” ajánl fel – ennek hiányában pedig perrel fenyeget.

Ez a a fajta “géppuska-megközelítés” eddig leginkább az Egyesült Államokra volt jellemző, aminek ismert jellemzője a rengeteg ártatlan ember megfenyegetése, akik egy olyan dillema elé vannak állítva, hogy pár havi fizetésükről mondanak le gyorsan, vagy egy láthatóan nagy és jogi költségeket nem kímélő cég több évi fizetésüket kezdi el követelni rajtuk egy bírósági folyamaton keresztül. Bármi is a “vád”, ez a megközelítés leginkább a “kap egy olyan ajánlatot, amelyet nem tud visszautasítani” jellegét ülti. Habár voltak próbálkozások a szervezett bűnözés zsarolás / védőpénz elleni törvényeket felhasználni az e fajta zsarolások ellen is, de sajnos még sikertelenül.

A mostani esetben lépő jogi céget, az ACS:Law-t jelenleg az angol jogi kamara vizsgálja hasonló korábbi fellépése és ártatlna emberek zsarolása ügyében.

Két amerikai szenátor, Sherrod Brown (D, Ohio)  és Bernard Sanders (független, Vermont) is kéri Barack Obama-t, hogy több átláthatóságot biztosítson a nagyrészt színfalak mögött zajló ACTA tárgyalásokba. Többek között társadalmi vitát szeretnének generálni, és azt elérni, hogy egy ilyen horderejű nemzetközi megállapodás ne születhessen meg anélkül, hogy az emberek előre ne tudnák a részleteket, a rájuk gyakorolt hatást és ne tudnának erről véleményt nyilvánítani, akaratukat kifejteni.

Kérjük itthon is ezt a megfelelő hatóságtól!

Az egyesült államokban 1978-ban úgy módosították a szerzői jogi törvényt, hogy 35 év után a szerző felmondhatja az általa készített művel kapcsolatos szerzői jog átruházásáról szóló szerződést, ha úgy akarja. Ezek a szerződések tipikusan a kiadókkal köttettek, az első ilyen alkalom peidg 2013-ban várható, amikor az 1978-as művekre letelik a 35 év.  A jogszabály szerint az 1978 előtti művek szerződése 56 évvel később mondható fel egyoldalúan, így azok közül most az 1953-masok és azelőttiek szerződése mondható fel.

Ez azt fogja jelenteni, hogy pár év múlva elkezd visszakerülni a régebbi zeneművek másolási / terjesztési joga magukhoz a zenészekhez akik létrehozták a műveket, és akik jó eséllyel élni is fognak ezzel a lehetőséggel. Hisz mire kell ma már egy kiadó, ha egy csapat egyszerűen online tudja közzétenni, esetleg értékesíteni a zenéjét, ahogy  Trent Reznor is teszi?

És vajh mi lesz a retorikája a kiadóknak, akik a szerzők ellen fognak harcolni ebben a felállásban, hogy mégis a kiadóknál maradjanak ezek a jogok? Akkor is azt fogják-e mondani, hogy a szerzők érdekeit védik a, hm… szerzők ellen?

Go to Top