Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a rendőrségi rajtaütés elsősorban a nonprofit fájlmegosztókat érintette, amelyek a valóságban nem is tárolnak jogvédett tartalmakat. Felháborító, hogy a rendőrség a jogsértés puszta gyanúja miatt szervergépek tucatjait fizikai valójukban foglalta le, miközben a törvény úgy rendelkezik, hogy a hatóságnak az elektronikus úton rögzített adatot adathordozóra történő rögzítés, vagyis hiteles másolat útján kell lefoglalnia.

A Magyar Kalózpárt aggályosnak tartja azt is, amikor egy szervert az azon a szólásszabadság alkotmányos jogával élve véleményt nyilvánító felhasználók személyes adatainak megszerzése céljából foglalja le a hatóság, ahogyan az a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezeténél történt meg június elején.

Magyarországon az internetes fájlcserélő közösségek hatékony és olcsó alternatívát jelenthetnek a kulturális termelés, de elsősorban a megőrzés és disztribúció hagyományos piaci, illetve állami támogatásból fenntartott intézményeihez képest. Globálisan pedig segítenek elérhetővé tenni a piaci logika szerint gazdaságosan nem forgalmazható, ezért hozzáférhetetlen műveket: a szerzői és szomszédos jogok által monopolizált kulturális javak hasznosítása a művek töredékénél valósul csak meg, az alkotások 80-90 százaléka legálisan egyszerűen nem hozzáférhető.

A Magyar Kalózpárt úgy véli, hogy nemzeti és globális kulturális örökségünket fel kell szabadítani, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket: a kulturális termékek nem-kereskedelmi célú, nonprofit másolását nem szabad tiltani, éppen ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni. Az egyre szélesebb körben elérhető digitális másolási lehetőségek szabad felhasználása vonatkozzék az internetes fájlcserére is.

A Magyar Kalózpárt célja a szerzők és felhasználók azon jogának elismerése és elismertetése, hogy egymás között magáncélú felhasználásra szabad tartalmakat osszanak meg, illetve a szerzők azon alkotmányos jogának megerősítése, hogy ezen túl is megosszák saját műveiket. Úgy véljük, hogy a szerzői jogok sérelme, de terrortámadások, vagy más bűncselekmények veszélye sem legitimálhatja egy orwelli rendszer bevezetését: ha a munkaadók, gazdasági szereplők vagy a kormány rutinszerűen megfigyeli a felhasználókat, az minden esetben a hatalommal való visszaélésekhez és a szabadságjogok csorbulásához vezet.

• a nyilatkozat az LMP oldalán

Még Orbán Viktor is megtapsolta felszólalását.

• index.hu – parlament percről percre
• Vágó Gábor blogja

Sebestyén Györgyöt az LMP szécsényi jelöltjét a globalizációkritikus mozgalomból ismerhetjük, aki ezeknek az eszméknek megfelelően már évek óta Linuxot használ.

Nagy Vilmos, az LMP korábbi nógrádi koordinátora, a 3. evk (Szécsény) mostani felelőse szintén régóta Linuxot használ (korábban UHU Linuxot, mostanában pedig Ubuntut). Pár éve az UHU Linux egyik levelezőlistáján említette, hogy linuxos térinformatikai, valamint kiadványszerkesztő programokkal is dolgozik. Azt állítja, hogy a legújabb, 9.10-es Ubuntuval mindent meg tud csinálni, amire szüksége van.

Jancsó István, a megyei koordinátor is Ubuntu felhasználó. Egyike volt azoknak, akik budapesti LMP irodában levő gépekre  Ubuntut illetve Xubuntut telepítettek egy évvel ezelőtt, s tudomásom szerint a mai napig ő felügyeli ezeken a gépeken a Linuxokat.

Sebestyén Györgyöt bővebben is megkérdeztük szabad szoftverekkel való kapcsolatáról.

Kalózpárt: Mióta használsz Linuxot?

Sebestyén György: 2000 óta. Suse 5.2-vel kezdtem, aztán egy ideig Mandrake 8, utána kipróbáltam az UHU Linuxot és a Debiant, 2005-ben megállapodtam az Ubuntunál. Azóta is azt használom, jelenleg a 9.04-es verziót.

K.: Az LMV.hu közösségi portálon írtad pár éve, hogy azzal próbálkozol a faludban, hogy a szegényebb gyerekeknek, használt alkatrészekből összerakj néhány számítógépet és Ubuntu Linuxot telepíts rájuk, s ehhez kerestél használ számítógépeket, alkatrészeket. Írtad, számítástechnikai oktatótermet terveztek berendezni, amely Linux klubként is működik majd. Mi lett a kezdeményezésből?

S.Gy.: A Linux Klubhoz sajnos nem tudnak helyet biztosítani a faluban. Néha nálam összejövünk a kölkökkel, akik igénylik a foglalkozást. Eleinte inkább hardvereztünk. A felajánlásokból végül 8 gépet tudtunk összerakni, főleg P3-as konfigurációkat. Utána telepítgettünk. Elsősorban Xubuntut, az erőforráskorlátok miatt. Egy kishibás P4 gépre Ubuntu Studiót tettünk, mert a srácok erősen média, főleg zene orientáltak.

Van egy üresen álló gazdasági épületem (istálló+pajta), ezt szeretném egy kicsit kipofozni és itt berendezni a klubot. Sajnos az anyagi helyzetem miatt ez eddig késedelmet szenvedett. Talán az idén.

Azóta a faluban elterjedt, hogy értek a számítógépekhez. Többen megkerestek, hogy segítsek. Idáig 3 család számítógépére tettem linuxot és már Salgótarjánból is megkerestek. Terjesztem a szabad szoftvereket ahol csak lehet.

K.: Mik a további terveid?

S.Gy.: Tavaly egy pályázatíró tanfolyamon bemutattam a szabad szoftvereket, és több olyan alkalmazást, amit projektmenedzsmentre lehet használni. Az iskola igazgatója el van bűvölve, és e-learning szolgáltatást akar indítani szabad szoftveres alkalmazásokkal.

• koncertblog cikk

Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.

• hvg.hu cikk

• Magyar Nemzet cikk

Új pártok robbantak be az európai politikába, fő céljuk az internetes fájlcsere legalizálása, és a kommunikáció titkosságának védelme. Svéd mintára már 33 ilyen párt alakult a kontinensen, Magyarországon az LMP vette át céljaikat. Ahol sok a fájlcserélő, ott jól felkavarhatják a politikai állóvizet.

• index cikk

2009. december 11-én pénteken 20:40-kor az ATV-n.

• az ATV Hőmérő c. műsor oldala
• ProArt
• Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
• a vitában elhangzó példák:
  • fájlcserélőkön valő üzletszerű nyerészkedés
  • a fájlcsere korában többet keresnek a zenészek

Az LMP célja a szerzők és felhasználók azon jogának elismerése, hogy egymás között magáncélú felhasználásra szabad tartalmakat osszanak meg, illetve a szerzők azon alkotmányos jogának megerősítése, hogy ezen túl is megosszák saját műveiket[1].

Az LMP úgy véli, hogy nemzeti és globális kulturális örökségünket fel kell szabadítani, és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ehhez meg kell változtatni a törvényeket: a kulturális termékek nem-kereskedelmi célú, nonprofit másolását nem szabad tiltani, éppen ellenkezőleg, minden rendelkezésünkre álló eszközzel elő kell segíteni. Az  egyre szélesebb körben elérhető digitális másolási lehetőségek szabad felhasználása vonatkozzék az internetes fájlcserére is, amit a szerzői jogi lobbi a jogosulatlan kereskedelmi célú másolással összemosva világszerte kriminalizálni igyekszik, miközben évek óta tömegesen megfigyel, hatósági eljárások alá von, bűncselekményekkel vádol egyszerű, nem kereskedelmi célból másoló felhasználókat is[2], amit teljesen elfogadhatatlannak, a szabadságjogok korlátozásának tartunk.

A közpénzből létrehozott kulturális javakat minden kötöttségtől mentesen szabadon terjeszthetővé kell tenni, a kereskedelmi célú kultúrjavakat megillető védelmi időt, a kiadók monopóliumát pedig – akár nemzetközi egyezmények megváltoztatása árán is – radikálisan le kell rövidíteni: az LMP a svéd Kalózpárthoz hasonlóan[3] az első publikációtól számítva öt évet bőven elegendőnek tart arra, hogy a kulturális termékekbe befektetett anyagiak megtérüljenek. Abszurdnak tartjuk, hogy ez ma az alkotó halálától számított hetven év: egyetlen könyv-, vagy lemezkiadó, filmstúdió sem alapoz üzleti döntést arra, hogy a létrehozott kulturális terméket vásárolni fogják-e még száz év múlva is. Statisztikák bizonyítják, hogy a közös jogkezelő szervezetek által beszedett jogdíjak elenyésző része jut csak az alkotóknak, a jogdíj túlnyomó része a média-monopóliumokat, illetve magukat a közös jogkezelőket gazdagítja.

A kulturális termékek esetében a másolás szabadsága legyen az alapszabály, amitől eltérni csak kivételes esetekben szabad. A fogyasztók másolási szabadságát technológiai úton korlátozó megoldásokat, az úgynevezett digitális jogkezelő rendszereket tiltani, míg a kulturális javak nem kereskedelmi célú gyűjtését, felhasználását, átdolgozását és terjesztését explicit módon támogatni kell. Ennek logikus következményeképpen az LMP eltörölné az úgynevezett üres adathordozó jogdíjat, amely ma akkor is a szerzői jogi lobbit gazdagítja, ha az adathordozót nem jogvédett tartalmak másolására használják. Az üres adathordozó jogdíjak Magyarországon kirívóan magas díjtételének eredményeként a hazai vásárlók a szomszédos országok piacain költenek el évente több tízmilliárd forintot, sok milliárd adóforinttal megrövidítve a magyar költségvetést. Ráadásul az üres adathordozó jogdíjakból a közös jogkezelőhöz befolyó összeg nagyobb részét külföldi jogkezelők részére utalja tovább az Artisjus közös jogkezelő szervezet.

A szerzői jogok jelenlegi rendszerét csak akkor lehet betartatni, ha a jogalkalmazó behatol a fogyasztók és felhasználók privátszférájába, kémkedik a digitális kommunikációjuk, személyes adataik után, ahogyan ezt szerzői jogvédő szervezetek világszerte tömegesen meg is teszik[4]. Az LMP elfogadhatatlannak tartja a nem kereskedelmi célból másolók, tehát potenciálisan az összes internet-felhasználó megfigyelésére irányuló törekvéseket, ezért a levéltitok fogalmát ki kívánjuk terjeszteni a digitális kommunikáció minden aspektusára: törvényben tiltanánk az sms-ek, elektronikus levelek, és másfajta üzenetek, valamint a magánszemélyek tulajdonában lévő számítógépek, digitális eszközök lehallgatását, tartalmának vizsgálatát a felhasznált technológia mibenlététől függetlenül.

Az LMP nem tudja elfogadni a digitális kommunikáció tömeges, rutinszerű lehallgatása melletti érvként a munkaadók, a gazdasági szereplők vagy a kormány érdekeire való hivatkozást, ahogyan azt is aggályosnak tartjuk, ha vélelmezett nemzetbiztonsági érdekek miatt történik ugyanez. A digitális kommunikációban a titkosság legyen az alapszabály, amitől eltérni csak kivételes, egyedi esetekben szabad. A szerzői jogok sérelme, de terrortámadások, vagy más bűncselekmények veszélye sem legitimálhatja egy orwelli rendszer bevezetését: ha egy kormány rutinszerűen megfigyeli az állampolgárait, az minden esetben a hatalommal való visszaélésekhez és a szabadságjogok csorbulásához vezet.

Ha támogatod a cékitűzéseinket, látogass vissza gyakran a kalozpart.org oldalaira, szólj hozzá az itt tárgyalt témákhoz. Az oldal készítőit a staff@kalozpart.org címen lehet elérni.

[1] Azok, akik ma műveikhez szabadabb hozzáférést kívánnak engedni, a Creative Commons licencek segítségével pontosan megszabhatják, hogy mások milyen feltételekkel használhatják fel műveiket. Engedélyezhetik alkotásaik többszörözését, átdolgozását vagy terjesztését, és rendelkezhetnek az esetleges üzleti célú felhasználásokról is. További részletek: http://creativecommons.hu

[2] A Recording Industry Association of America (RIAA) nevű, a multinacionális zenekiadók érdekeit képviselő szervezet az elmúlt években több mint harmincezer, fájlcserélő rendszereken megfigyelt és azonosított felhasználót – köztük sok gyereket és tanulót – perelt be zeneszámok jogosulatlan terjesztéséért. Az új svéd fájlcseretörvény értelmében az ország 9 millió lakosából közel 3 millió rendszeresen fájlcserélő felhasználó vált elvileg büntethetővé. Magyarországon is rendszeresek az úgynevezett warezrazziák.

[3] A Svéd Kalózpárt célkitűzéseiről részletesebben a http://www.piratpartiet.se/international/english címen olvashat. A 2006-ban alapított Svéd Kalózpárt a szavazatok 7 százalékát szerezte meg a nyári EP-választásokon.

[4] Magyarországon az Artisjus bízott meg igazságügyi szakértőket azzal, hogy szerzői jogsértések után kutassanak fájlcserélő szervereken. A szakértők rögzítették a jogvédett fájlokat megosztó felhasználók IP-címét, a közös jogkezelő pedig az internetszolgáltatókhoz fordult a felhasználók azonosításáért. További részletek:http://index.hu/tech/jog/diablo249/