Az egyetem arra hivatkozva próbálta a kutatások alapadatait visszatartani Douglas Keenantől, hogy az túl drága volna, mivel az adatok befejezetlenek, szellemi tulajdonjogok kötődnek hozzájuk, és bizalmas üzleti adatokat tartalmaznak. Az elmúlt évezredekben a tudomány gyors fejlődését a gondolatok szabad áramlása tette lehetővé. Amennyiben egy tudományos intézmény egy másik tudóstól olyan adatokat tart vissza, ami ellehetetleníti a tudományos állítások cáfolatát, akkor nagyon rossz irányba haladunk. Ez ugyanis azt jelenti, hogy lassan meg kell elégednünk azokkal a tudományos eredményekkel, amiket eddig elértek, mivel a továbbiakban a tudományos módszert csak egy-egy kutatási intézményen belül alkalmazhatjuk – így mostantól minden eredményt minden kutatóintézetnek magának is létre kell hoznia a többiektől függetlenül. Mi lenne, ha Pitagorasz tételét mindenkinek magának kéne bebizonyítania? Hol tartanánk most, ha a gravitáció igazolására a pisai ferde toronyból ledobott fa és acélgolyó földetérésének eredményeit Galileo titokban tartotta volna?

Ez a titkolózás a tudományos életben az utóbbi időben – mióta a szellemi tulajdonjogok kifejezés jelentősége drasztikusan megnőtt – egyre aggasztóbb méreteket ölt. Különösen aggasztó ez a hozzáállás az Egyesült Királyságban, vagy például Magyarországon, ahol a felsőoktatási intézmények jellemzően állami tulajdonban vannak, és állami pénzből működnek. Az adóinkból előállított tudást az egyetemeken sokan önkényesen saját tulajdonukként kezelik, és monopolhelyzetből diktálják a tudáshoz való hozzáférés feltételeit. Ez az egyetemeken folyó alapkutatások esetében nyilvánvalóan igen káros hatással van a társadalomra. Miért nem követeljük meg az egyetemeinktől, hogy az adóinkból létrehozott tudást a lehető legszélesebb körben, szabad felhasználást engedélyező licenc alatt tegyék elérhetővé az Interneten? Ma Magyarországon az egyetemi előadások nyilvánosak, azokat bárki látogathatja, az előadásokon bemutatott prezentációkat azonban a legtöbb előadó féltve őrzi jelszóval védett fájlokban – az előadásokhoz felhasznált kutatások alapadatairól nem is beszélve.

• BBC cikk
• Slashdot cikk
• Nature blogbejegyzés

Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.

• hvg.hu cikk

Reméljük több magyar filmes is követi ezt a példát, mint pl. az Egon és Dönci is, hogy a munkájuk pár évvel a kiadás után szabadon elérhető lesz.

A kalozpart.org célja, hogy minden tartalom hasonló módon az első publikálás után 5 évvel szabadon elérhető legyen.

• Fehér Tenyér az indavideo-n

way to go.

• slashdot cikk
• Nyílt Szabvány Szövetség

Ennek hiányában az eddig sajnálatosan tapasztalt, zárt megoldások mentén folyt volna tovább a közpénzen történő állam és a társadalom szereplői közötti kapcsolattartást végző megoldások megrendelése és fejlesztése, amely a korrupció melegágya, de kellemetlen az állami megrendelőnek is, amennyiben nem tud beszállítót váltani, vagy csak nagyon nehezen.

Gratulálunk a Nyílt Szabvány Szövetségnek és mindenkinek, akik ezt elérték!

• 10 pontos magyarázat – NYISSZ cikk
• kulisszatitkok – NYISSZ cikk
• NYISSZ cikk a törvénymódosítás elfogadásáról

És mivel nyílt forrású, ezért ezt a biztonságot most mindannyian élvezhetjük.

Általában véve nem meglepő hír ez a szabad szoftvert és a nyílt forássú szoftvert ismerőknek, ám egy jó példa azoknak, akik tévesen ugyan, de úgy gondolják, hogy a nyíltság és a biztonság egymással ellentétes koncepciók. A valóság épp az ellenkezője – a nyíltság hozza a biztonságot, ebben az esetben is, vagy a US NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) által fejlesztett Security Enhanced Linux (SELinux) projekt esetében is.

A szabad szoftver és nyílt forrású szoftver esetében a biztonságot pont az hozza, hogy mindenki átnézheti, hogy hogy működik a rendszer, ezért megbizonyosodhat annak biztonságosságáról. Másrészt biztos lehet benne, hogy nem jön a megoldással kiskapu, amelyet a gyártó, esetleg országa kormányának nyomására beletett.

• PC Mag cikk
• slashdot cikk
• SELinux

Eközben az idén novemberben a svédőszrági Malmöben tartott eKormányzat minisztériumi konferencián a szabad szoftver és a nyílt szoftver használata erősen előtérbe került, amely legalábbis egyenlő megítélést követel a nyílt szoftver megoldások használatára a közbeszerzés területén a zárt megoldások mellett.

Magyarországon az Open Document Format Alliance (ODFA) a KSZF-től kér részletes számításokat, hogy vajh tényleg a legolcsóbb megoldás volt-e 9.5 millárd Ft-ért Microsoft licenszeket vásárolni, és ugyanazokat a célokat nyílt forrású megoldásokkal lefedni nem lett volna-e olcsobb?

Mert hát dehogynem.

• eWeekEurope cikk
• eWeekEurope cikk
• eWeekEurope cikk
• eWeekEurope cikk
• ODFA
• eGov 2009

2009. december 11-én pénteken 20:40-kor az ATV-n.

• az ATV Hőmérő c. műsor oldala
• ProArt
• Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
• a vitában elhangzó példák:
  • fájlcserélőkön valő üzletszerű nyerészkedés
  • a fájlcsere korában többet keresnek a zenészek

Ahogy sokak szerint, szerintem is ez erősen etikátlan.

• The New York Times cikk
• slashodt cikk

A fénymásolás tilalma fényévekre áll a kalozpart.org elképzelésétől. Már eleve, fénymásolás – sokkal egyszerűbb a digitális formátumot másolni.

A kalozpart.org, ahogy általában, itt is fontosnak tartja a másolás, a tudás terjesztésének elősegítését, bátorítását, valamint a közpénzen létrehozott tartalmak teljesen ingyenes hozzáférhetőségét. Így mi nemhogy nem értünk egyet a tananyagok másolásának korlátozásával – kifejezetten bátorítandónak gondoljuk azt.

Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják – így ezeket adónkból már egyszer kifizettük.

Szeretnénk:

• az egyetemi és egyéb tankönyveket online közzétenni elektronikus formában, ingyen elérhetően és olyan licensszel, amely bátorítja a felhasználókat ezen könyvek továbbmásolására
• elősegíteni a már fizikailag létező könyvek újra-felhasználását, pl. használt könyvek adás-vételén vagy cseréjén keresztül
• e-ink / e-book / e-könyv technológiák bevezetését az oktatásban, a hatékonyabb és kényelmesebb tudásmegosztás érdekében

Céljaink nem csak a tudás terjedését segítik elő, hanem:

• fontosak környezetvédelmi szempontból, hisz a papír egy erősen környezetszennyező technológia
• elősegítik a már kinyomtatott könyvek újrahasznosítását, ezáltal csökkentve a felhasználandó papír mennyiségét
• csökkentik az egyébként sem nagyon eleresztett diákság anyagi terheit