Posts tagged intellektuális tulajdon
Míg a kiadók a zenészek érdekeire hivatkozva lépnek fel kőkeményen a saját fogyasztóik ellen, addig a The Times kimutatása szerint maguk a zenészek köszönik szépen és jól vannak ebben a világban – lévén többet keresnek benne, mint eleddig. A változás anyagi vesztesei egyértelműen a kiadók, akik propagandájukkal szemben valójában saját profitjukat sajnálják, nem a zenészekét.
A The Times az elmúlt 5 év zenei világ-beli pénzügyi változásait vizsgálta, benne külön a zenészeknek és a szervezőknek / kiadóknak jutó összegeket. A trend egyértelmű: a zenészek többet keresnek mint 5 éve, míg a kiadók kevesebbet. A hangsúly közben a rögzített zenei eladásokról az elő előadásokra tevődik át.
Martin Goetz, az első szoftver szabadalom birtokosa most is kiáll amellett, hogy igenis lehessen szoftver algoritmusokat szabadalmaztatni. Goetz 1968-ban adta be első szoftver szabadalmi kérvényét amelyet azóta több is követett.
A nagy probléma a szoftver szabadalmakkal hogy jobb esetben algoritmusokat szabadalmaztatnak, amelyekre általában elég könnyű rájönni az embernek magától is. Viszont, a szabadalmi védelem okán még akkor sem használhatja az ember a saját ötletét, ha nem olvasta a szabadalmat egyáltalán. Így jogi szempontból nagyon nehéz bármilyen szoftvert fejleszteni, hisz még ha a külvilágtól elzárva egy bunkerbe zártuk is a fejlesztő csapatot, a munkájuk eredményén egy jogi csapatnak részletesen végig kell mennie, nehogy valamilyen olyan ötlet legyen benne, amit más valaki közben szabadalmaztatott.
Szoftver szabadalmi védelem alatt jelenleg olyan hihetetlenül egyedi ütletek állnak, mint az Amazon 1-kattintás szabadalma – hogy egy boltban az ember egy kattintással megrendelhet egy terméket. wow. Vagy az IBM szám-reprezentációs szabadalma: egy számot vagy előlről hátra vagy hátulról előre (big vagy little endian módon) leírva tárolunk a memóriában – megjegyzendő, hogy máshogy elég nehéz, habár nem lehetetlen.
Talán eljön a nap, amikor a kanállal evés szabadalmát megkapja valaki, és akkor minden ebédnél lehet neki tejelni.
Két amerikai szenátor, Sherrod Brown (D, Ohio) és Bernard Sanders (független, Vermont) is kéri Barack Obama-t, hogy több átláthatóságot biztosítson a nagyrészt színfalak mögött zajló ACTA tárgyalásokba. Többek között társadalmi vitát szeretnének generálni, és azt elérni, hogy egy ilyen horderejű nemzetközi megállapodás ne születhessen meg anélkül, hogy az emberek előre ne tudnák a részleteket, a rájuk gyakorolt hatást és ne tudnának erről véleményt nyilvánítani, akaratukat kifejteni.
Kérjük itthon is ezt a megfelelő hatóságtól!
A /dev/blog-on van egy rövid összeírás az ACTA és ahoz hasonló módon, társadalmi konzultáció nélkül létrejövő, de mindennapi életünket aztán erősen befolyásoló, mostanában kötött vagy kötendő nemzetközi szerődések, egyezményelről.
A szabadságot fontosnak tartó aktivista nem marad tétlenül.
Az Egyesült Államokban is némi felháborodást kelt az az újonnan kialakult gyakorlat, hogy állami iskolák tanárai óravázlataikat pénzért árulják online, olyan site-okon az eBay, Teachers pay teachers vagy We are teachers.
Ahogy sokak szerint, szerintem is ez erősen etikátlan.
A WIPO (World Intellectual Property Organization) új fő közgazdásza, Carsten Fink a WIPO Kikényszerítéssel kapcsolatos Tanácsadó Testületi ülésén tartott előadásában arról beszélt, hogy sok esetben a kalózkodás sok szereplőnek előnyökkel jár. Pl. illegális szoftverhasználat előnyös lehet még azok számára is, akik legális másolatokat használnak. A zene- vagy filmkalózkodásnak is hoz előnyöket, pl. a hardvergyártók számára. Arról is volt szó, hogy a kalózkodás agresszív visszaszorítása sok esetben egy fejlődő társadalom jólétére nézve erősen hátrányos.
Jó jel, hogy a hagyományosabban agresszív WIPO-n belül is néha észérvek is előkerülnek.
A múlt héten indult a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja egy nemasolj.hu nevű online kampánnyal, amelyben elsősorban tankönyvek, tananyagok fénymásolása ellen szeretnének küzdeni.
A fénymásolás tilalma fényévekre áll a kalozpart.org elképzelésétől. Már eleve, fénymásolás – sokkal egyszerűbb a digitális formátumot másolni.
A kalozpart.org, ahogy általában, itt is fontosnak tartja a másolás, a tudás terjesztésének elősegítését, bátorítását, valamint a közpénzen létrehozott tartalmak teljesen ingyenes hozzáférhetőségét. Így mi nemhogy nem értünk egyet a tananyagok másolásának korlátozásával – kifejezetten bátorítandónak gondoljuk azt.
Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják – így ezeket adónkból már egyszer kifizettük.
Szeretnénk:
- az egyetemi és egyéb tankönyveket online közzétenni elektronikus formában, ingyen elérhetően és olyan licensszel, amely bátorítja a felhasználókat ezen könyvek továbbmásolására
- elősegíteni a már fizikailag létező könyvek újra-felhasználását, pl. használt könyvek adás-vételén vagy cseréjén keresztül
- e-ink / e-book / e-könyv technológiák bevezetését az oktatásban, a hatékonyabb és kényelmesebb tudásmegosztás érdekében
Céljaink nem csak a tudás terjedését segítik elő, hanem:
- fontosak környezetvédelmi szempontból, hisz a papír egy erősen környezetszennyező technológia
- elősegítik a már kinyomtatott könyvek újrahasznosítását, ezáltal csökkentve a felhasználandó papír mennyiségét
- csökkentik az egyébként sem nagyon eleresztett diákság anyagi terheit
Egy Oregon, USA-beli üzletembert megvádolt a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) mindenfajta vádakkal, mivel a kérdéses figura, Ryan Harris egy adott fajta (Motorola Surfboard) kábelmodem módosításával foglalkozott. Cége a modemek módosítását kutatta, ill. a módosított modemeket is árultak.
A kábelmodem az az eszköz, ami az otthonodban van, amikor kábel-TV-s internet szolgáltatást rendelsz. Az előfizetési módszeredtől függően ezt vagy bérled a szolgáltatótól, vagy megvásárlod magad.
Harris, aki egyébként kutatásai eredményét 2006-ban a Hacking a Cable Modem c. könyvében publikálta, közdeni fog a vádak ellen. Ő sem érti, hogy egyszerű tudás megosztása hogy lehet bűncselekmény – és általában, az ember által birtokolt eszközökkel való tevékenység hogyan korlátozódhat, amíg azzal az ember nem okoz kárt senkinek.
- Wired cikk
- Slashdot cikk
- Hacking a Cable Modem c. könyv
A régi magyar népmesének megfelelő sok “termékkel” kapcsolatban a jelenlegi állapot: hiába adtál pénzt ki érte, és gondolod, hogy akkor az a tiéd, és azt csinálsz vele, amit csak akarsz – valójában a birtoklás illúzióját birtoklod csak. ha az “eredeti célnak nem megfelelő módon” használod, akkor komoly bajba – akár börtönbe is kerülhetsz.
Szemléltetésül egy jövőkép: olyan tojást fognak majd árulni, aminek a licence csak azt engedi meg, hogy rántottát csinálj belőle, de pl. tükörtojást nem. ennek az ellenőrzésére aztán jogot szerez a tojásipar, hogy bárkinek a konyhájába bármikor behatoljon, vagy megfigyelje azt, így lecsapjon a ‘tolvajokra’.
A szomorúság az, hogy ez mar most is így van.
Például egy DVD lejátszót illegális más régiójú lemezek lejatszására használni. ha mégis ezt teszed, pl. úgy, hogy módosítod a DVD lejátszón futó kódot, megszeged a vonatkozó törvényeket, és börtönbe kerülsz.
Ugyanez a helyzet a konzol-okkal (XBox, PlayStation, stb.), ahol nem csak a korlátozások kivétele illegális, de még az is, hogy más régióból (Japánból, Amerikából) rendelj és árulj ilyen terméket.
Ugyanez a helyzet a szabadalmakkal védett génmódosított növényekkel, hogy hiába veszel belőle, mivel nem vetted meg a magot, nem ültetheted / termesztheted szabadon. bizonyos növényeket, pl. virágokat dugványozással, mag nélkül is lehet sokszorozni, de ez törvénybe ütközik. akkor is “megszeged” a törvényt, ha átfújja a szél a vetőmagot a földedre, és ott kinő – ezek mind licenc-sértések.
Sok esetben a bio-mega-cég direkt úgy módosítja a növényt, hogy az ne tudjon a kitenyésztett magból újból szaporodni, és ezért meg kell vegyed tőle jövőre megint a magot – ezáltal korlátozza azt, hogy te mire használj egy általad egyébként megvásárolt dolgot.
Ugyanez a helyzet a sima CD lemezzel, amin nincs ugyan technikai vedelem, de tilos másolni. és ennek ellenőrzésére behatolnak a cégek a szamitógépedbe, ahol egyébként semmi keresni valójuk.
Az első példa még nem valós, de az osszes többi igen. Ezen a helyzet változtatni kell.