Kalózpárt » intellektuális tulajdon

Common as Air – egy érvelés az intellektuális tuladjon ellen

akos.maroy — Mon, 30 Aug 2010 08:46:46 +0000

Lewis Hyde új könyve arról szol, hogy semmi értelme annak a koncepciónak, hogy az ötletek birtokolhatóak. A Salon képregény formájában tette közzé a könyv tartalmát röviden.

“Common as Air” – képregény a salon.com-on

J.A. Konrath – a könyvek digitális terjesztéséről

akos.maroy — Mon, 31 May 2010 11:37:56 +0000

J.A. Konrath író, könyvek papír és digitális formájú eladásából él. Ennek ellenére semmi problémája nincs azzal, hogy könyveit az emberek egymás között megosztják, terjesztik:

The internet was created to share and distribute data. It’s the whole reason the world wide web exists.

Of course some of that data is going to be copyright-protected work. If it can be digitized, it can, and will, be shared.

Mindeközben Konrath napi 220 e-book-ot ad el, és kicsit sem aggódik. Az alábbi 4 pontban összegzi megfigyeléseit:

a szerzői jog betarthatatlan a digitális világban
emberek meg akarják osztani a fájljaikat
semmilyen valós bizonyíték nincs arra, hogy a fájlcsere visszaveti az eladásokat
minél jobban ismernek, annál jobb neked

Márpedig ő tudja – ebből él.

a divatipar mint az intellektuális tulajdon reformjának modellje

akos.maroy — Wed, 26 May 2010 10:09:29 +0000

Johanna Blakley 15 perces TED előadásában az erős és gyenge intellektális tulajdoni védelemmel bíró iparágakat hasonlítja össze, így pl. a divatipart és a zene- / filmipart mint ellentétes példákat vizsgálja. Arra a megfigyelésre jut, hogy egy alacsony védelemmel bíró iparág sokkal nagyobb forgalmat és értéket teremt, mint a korlátozott iparok.

Ezek alapján ha valaki igazán sok zenét és filmet szeretne látni, akkor nem hogy erősíteni, hanem pont gyengíteni kell a szerői jogi korlátozásokon.

A Monsanto szabadalmaztatná a sertéshúst

akos.maroy — Wed, 28 Apr 2010 17:40:32 +0000

Szabadalmi védelmet kér az amerikai Monsanto a sertéshúsra, a sonkára, a karajra, a lapockára. Minden olyan sertés húsára világszabadalmi védelmet akar magának bejegyezni, amelyet génmódosított takarmánnyal hizlaltak. Ez annyit jelent, hogy a világ minden disznaja után sápot húzna, még ha nem is ő szaporította, hizlalta, vágta és értékesítette.

azta.hu cikk

Vége az évgyűrűtitoknak!

andras — Thu, 22 Apr 2010 19:54:21 +0000

A belfasti Queens University nem tarthatja tovább vissza a nyilvánosságtól az éghajlatkutatások alapját képező 40 évnyi évgyűrűadatot, döntött az Egyesült Királyság Információs Biztosa.

Az egyetem arra hivatkozva próbálta a kutatások alapadatait visszatartani Douglas Keenantől, hogy az túl drága volna, mivel az adatok befejezetlenek, szellemi tulajdonjogok kötődnek hozzájuk, és bizalmas üzleti adatokat tartalmaznak. Az elmúlt évezredekben a tudomány gyors fejlődését a gondolatok szabad áramlása tette lehetővé. Amennyiben egy tudományos intézmény egy másik tudóstól olyan adatokat tart vissza, ami ellehetetleníti a tudományos állítások cáfolatát, akkor nagyon rossz irányba haladunk. Ez ugyanis azt jelenti, hogy lassan meg kell elégednünk azokkal a tudományos eredményekkel, amiket eddig elértek, mivel a továbbiakban a tudományos módszert csak egy-egy kutatási intézményen belül alkalmazhatjuk – így mostantól minden eredményt minden kutatóintézetnek magának is létre kell hoznia a többiektől függetlenül. Mi lenne, ha Pitagorasz tételét mindenkinek magának kéne bebizonyítania? Hol tartanánk most, ha a gravitáció igazolására a pisai ferde toronyból ledobott fa és acélgolyó földetérésének eredményeit Galileo titokban tartotta volna?

Ez a titkolózás a tudományos életben az utóbbi időben – mióta a szellemi tulajdonjogok kifejezés jelentősége drasztikusan megnőtt – egyre aggasztóbb méreteket ölt. Különösen aggasztó ez a hozzáállás az Egyesült Királyságban, vagy például Magyarországon, ahol a felsőoktatási intézmények jellemzően állami tulajdonban vannak, és állami pénzből működnek. Az adóinkból előállított tudást az egyetemeken sokan önkényesen saját tulajdonukként kezelik, és monopolhelyzetből diktálják a tudáshoz való hozzáférés feltételeit. Ez az egyetemeken folyó alapkutatások esetében nyilvánvalóan igen káros hatással van a társadalomra. Miért nem követeljük meg az egyetemeinktől, hogy az adóinkból létrehozott tudást a lehető legszélesebb körben, szabad felhasználást engedélyező licenc alatt tegyék elérhetővé az Interneten? Ma Magyarországon az egyetemi előadások nyilvánosak, azokat bárki látogathatja, az előadásokon bemutatott prezentációkat azonban a legtöbb előadó féltve őrzi jelszóval védett fájlokban – az előadásokhoz felhasznált kutatások alapadatairól nem is beszélve.

az Economist a szerzői jog újragondolásáról

akos.maroy — Fri, 09 Apr 2010 06:05:13 +0000

Az Economist jelenlegi számában a szerzői jog újragondolása mellett tör lándzsát, azt a gyakorlatot és gondolkodást kritizálva, ami szerint a szerzői jogi védelem fokozatosan emelkedik, ezért a gyakorlatban nem a szerzői halála utáni 50 majd 70 majd 95 évig tart, hanem a folyamatos emelések miatt örökké.

A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a kulturális termékek és a tárgyak tulajdonlása közötti hasonlat teljesen sántít, és a szerzői jog eredete, Anna törvénye sem célozta a kulturális javak tulajdonlását engedélyezni – egyszerűen egy rövid ideig tartó sokszorozási monopóliumot biztosított kiadó számára.

Vissza a gyökerekhez.

az Olimpiai Bizottság az olimpikonok neveit birtokolná

akos.maroy — Fri, 19 Feb 2010 12:49:26 +0000

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) saját intellektuális tulajdonának tekinti az olimpikonok, különösen a győztes olimpikonok nevét. Ezzel az indoklással és jogi eszközzel akadályozza meg, hogy pl. eszközgyártók, akik épp nem pénzelik az olimpiát de az eszközeiket a versenyzők használják, említést tegyenek a sportszereiket használók győzelmi eredményeiről.

Az aktuális esetben pl. az UVEX szemüveggyártónak tiltotta meg a NOB, hogy Lindsey Vonn lesikló aranyérmes sikeréről beszámoljon – a tilalom indoklása pedig, hogy ez a név a NOB intellektuális tulajdona.

Tényleg.

flattr – fizess közvetlenül a szerzőnek

akos.maroy — Tue, 16 Feb 2010 08:08:12 +0000

Peter Sunde, a Pirate Bay egyik alapítója flattr néven hozott létre egy új szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy az ember közvetlenül annak fizessen kisebb összegeket, akinek az online tartalmát hasznosnak találta. Pl. egy dal szerzőjének, egy filmet készítő csapatnak, vagy egy írás szerzőjének.

A rendszer úgy működik, hogy minden hónapban rendszeresen valamennyi pénzt erre elkülönít az ember, majd eldöntni, hogy kik között ossza szét az erre szánt pénzét. Ezáltal közvetlenül a fogyasztó dönti el, hogy kinek juttat – szemben egy pl. Artisjus jellegű testülettel szemben.

Sunde ezáltal közvetlenül a vásárló pénzét az értéket teremtő szerzőhöz juttatja el, kiiktatva a köztes szereplőket, mint pl. a kiadókat vagy a közös jogkezelőket.

egységes EU jogkezelőt szorgalmaz Spanyolország

akos.maroy — Wed, 13 Jan 2010 13:57:31 +0000

Spanyolország, a jelenlegi EU elnökség alatt, egy egységes EU-s jogkezelő megoldást szorgalmaz, aminek az lenne a lényege, hogy a nemzeti jogkezelő szervezetek, mint pl. az Artisjus Magyarországon, egy az egész EU-t lefedő szervezetbe kellene integrálódjanak. Ezáltal elég csak egy országban regisztrálni egy alkotást, és az automatikusan az egész EU-ban ugyanazt a védelmet élvezné.

ha tudnánk mit csinálnak, az országok otthagynák az ACTA tárgyalásokat

akos.maroy — Wed, 09 Dec 2009 09:28:33 +0000

A most történő ACTA tárgyalásokat otthagynák a partnerek, amennyiben nyilvános lenne, hogy pontosan miről is egyezkednek – mondta Ron Kirk, az amerikai kereskedelmi nagykövet, aki országát képviseli ezeken a tárgyalásokon. Ezzel gyakorlatilag elismerte, hogy a tárgyalások célzottan titkosak és nem demokratikusak.

Egy nagy horderejű, mindannyiunk mindennapi életét érintő nemzetközi kereskedelmi megállapodás van születőben, amelybe direkt semmi beleszólásunk sincs. Meglehetősen nyugtalanító helyzet.

Hozzuk nyilvánosságra – majd valóban álljanak fel az asztaltól.

Knowledge Economy International cikk – számtalan hasznos hivatkozás még a végén
Wired cikk
slashdot cikk