Kalózpárt » informatika

a “három húzás” törvény emberi jogokat sért az angolok szerint

akos.maroy — Mon, 08 Feb 2010 15:43:46 +0000

Angol parlamenti képviselők befolyásos csoportja szerint a “három húzás” törvény emberi jogokat sértene. Az angol parlament emberi jogokért felelős bizottsága szerint a fájlcserét internetről való letiltással büntető “három húzás” megkülönböztetés alapvető emberi jogokba ütközik, ráadásul túlzott hatalmat ad azok gyakorlóinak, ezen felül pedig tulságosan általános is. Ezáltal a lehetséges visszaélés melegágyának tekintik ezt a fajta megközelítést.

Hangsúlyozták, hogy a fájlcsere elleni küzdelem semmiképp sem kerülhet az alapvető emberi jogok garantálása fölé.

Szerintünk sem.

BBC cikk

Mandriva Linux Buli és CACert.org hitelesítés Február 13-án

akos.maroy — Thu, 04 Feb 2010 12:32:51 +0000

A szabad szoftverek kedvelőinek találkozója, és a bizalmi alapú biztonságos kommunikáció alapjául szolgáló CAcert közösségi hitelesítés lesz 2010. február 13-án a Nobillux Konyhastúdióban, de. 11-től du 4-ig.

A tökéletes geek családi program.

Az egymásban való bizalom alap.

az LMP szegedi jelöltje szabad szoftverekre koncentrál

akos.maroy — Wed, 03 Feb 2010 09:59:40 +0000

A szegedi központú Csongrád megyei 1-es számú választókörzetben Bálint Bence 21 esztendős informatikus méretteti meg magát. A párttal a 2009-es európai parlamenti választáson megismerkedő jelölt a szerzői jogi kérdésekkel, valamint a szabad szoftverek használatával kíván foglalkozni.

Magyar Nemzet cikk

a dán kormány az Open Document Format-ot választja

akos.maroy — Fri, 29 Jan 2010 16:10:33 +0000

A Dán kormány az Open Document Format nyílt dokumentum formátumot választotta az intézményein belül történő, ezzel leírható tartalmak hordozására. Ezáltal az egyetlen valóban nyílt formátumot részesítették a monopol helyzetben lévő és azzal folyamatosan visszaélő Microsoft féle formátumokkal szemben.

Tavaly decemberben a magyar parlament is a nyílt szabványok mellett foglalt állást. Reméljük egész Európában nagyobb lendületet kap a nyíltság az informatika, különös tekintettel az állam és a társadalmi szereplők közötti kapcsolattartás területén.

a magyar nyílt szabvány törvény a slashdot-on is

akos.maroy — Sat, 19 Dec 2009 11:06:02 +0000

Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.

way to go.

a francia hadsereg a nyílt forrású Thunderbird-öt használja – és fejleszti

akos.maroy — Tue, 15 Dec 2009 08:07:37 +0000

A francia hadsereg a közelmúltban megjelent Mozilla Thunderbird 3-as változatának fejlesztésébe jelentős mennyiségű munkát tett, amelynek eredményeképpen az igényeiknek megfelelő biztonságú levelező rendszert tudtak kialakítani. Ez a rendszer a francia hadsereg szerint sokkal biztonságosabb bármely zárt forrású versenytársánál.

És mivel nyílt forrású, ezért ezt a biztonságot most mindannyian élvezhetjük.

Általában véve nem meglepő hír ez a szabad szoftvert és a nyílt forássú szoftvert ismerőknek, ám egy jó példa azoknak, akik tévesen ugyan, de úgy gondolják, hogy a nyíltság és a biztonság egymással ellentétes koncepciók. A valóság épp az ellenkezője – a nyíltság hozza a biztonságot, ebben az esetben is, vagy a US NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) által fejlesztett Security Enhanced Linux (SELinux) projekt esetében is.

A szabad szoftver és nyílt forrású szoftver esetében a biztonságot pont az hozza, hogy mindenki átnézheti, hogy hogy működik a rendszer, ezért megbizonyosodhat annak biztonságosságáról. Másrészt biztos lehet benne, hogy nem jön a megoldással kiskapu, amelyet a gyártó, esetleg országa kormányának nyomására beletett.

nyílt forrás ködösítés a GE CIO György Pétertől

akos.maroy — Mon, 14 Dec 2009 10:04:25 +0000

György Péter, a General Electric európai CIO-ja mindenfajta misztikus veszélyekről beszél a nyílt forrású szoftverek használatával kapcsolatban – miközben maga a GE is erős nyílt forrású szoftver felhasználó, pl. JBoss-t és hasonlókat használnak.

Eközben az idén novemberben a svédőszrági Malmöben tartott eKormányzat minisztériumi konferencián a szabad szoftver és a nyílt szoftver használata erősen előtérbe került, amely legalábbis egyenlő megítélést követel a nyílt szoftver megoldások használatára a közbeszerzés területén a zárt megoldások mellett.

Magyarországon az Open Document Format Alliance (ODFA) a KSZF-től kér részletes számításokat, hogy vajh tényleg a legolcsóbb megoldás volt-e 9.5 millárd Ft-ért Microsoft licenszeket vásárolni, és ugyanazokat a célokat nyílt forrású megoldásokkal lefedni nem lett volna-e olcsobb?

Mert hát dehogynem.

bevétel termelése másolt játékokon

akos.maroy — Thu, 10 Dec 2009 07:23:38 +0000

Az Electronic Arts ugyvezetője, John Riccitiello arró beszél, hogy hogyan találtak rá egy üzleti modellre, amely segítségével bevételhez jutnak azoktól is, akik esetleg egy dobozos játékot nem vettek meg. Nem, nem a sajnos “szokásos” ugyvéddel való fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy a dobozos játék életciklusában letölthető további tartalmakat árulnak a játékosoknak. Ezeket azoknak is árulják, akik használtan vették a játékot valakitől, akinek már nem kellett – vagy akik esetleg vásárlás nélkül letöltötték azt.

Üdvözlendő megközelítés ez egy kiadótól, aki nem ugyfelei üldözésében látja a jövőképet, hanem abban, hogy olyan szolgáltatást árul nekik, amiért ők készek fizetni.

az első szoftver szabadalom birtokosa kiáll azok mellett

akos.maroy — Thu, 03 Dec 2009 10:32:27 +0000

Martin Goetz, az első szoftver szabadalom birtokosa most is kiáll amellett, hogy igenis lehessen szoftver algoritmusokat szabadalmaztatni. Goetz 1968-ban adta be első szoftver szabadalmi kérvényét amelyet azóta több is követett.

A nagy probléma a szoftver szabadalmakkal hogy jobb esetben algoritmusokat szabadalmaztatnak, amelyekre általában elég könnyű rájönni az embernek magától is. Viszont, a szabadalmi védelem okán még akkor sem használhatja az ember a saját ötletét, ha nem olvasta a szabadalmat egyáltalán. Így jogi szempontból nagyon nehéz bármilyen szoftvert fejleszteni, hisz még ha a külvilágtól elzárva egy bunkerbe zártuk is a fejlesztő csapatot, a munkájuk eredményén egy jogi csapatnak részletesen végig kell mennie, nehogy valamilyen olyan ötlet legyen benne, amit más valaki közben szabadalmaztatott.

Szoftver szabadalmi védelem alatt jelenleg olyan hihetetlenül egyedi ütletek állnak, mint az Amazon 1-kattintás szabadalma – hogy egy boltban az ember egy kattintással megrendelhet egy terméket. wow. Vagy az IBM szám-reprezentációs szabadalma: egy számot vagy előlről hátra vagy hátulról előre (big vagy little endian módon) leírva tárolunk a memóriában – megjegyzendő, hogy máshogy elég nehéz, habár nem lehetetlen.

Talán eljön a nap, amikor a kanállal evés szabadalmát megkapja valaki, és akkor minden ebédnél lehet neki tejelni.

/dev/blog az ACTA és hasonló tevékenységekről

akos.maroy — Mon, 23 Nov 2009 08:05:47 +0000

A /dev/blog-on van egy rövid összeírás az ACTA és ahoz hasonló módon, társadalmi konzultáció nélkül létrejövő, de mindennapi életünket aztán erősen befolyásoló, mostanában kötött vagy kötendő nemzetközi szerődések, egyezményelről.

A szabadságot fontosnak tartó aktivista nem marad tétlenül.