Posts tagged informatika
Angol parlamenti képviselők befolyásos csoportja szerint a “három húzás” törvény emberi jogokat sértene. Az angol parlament emberi jogokért felelős bizottsága szerint a fájlcserét internetről való letiltással büntető “három húzás” megkülönböztetés alapvető emberi jogokba ütközik, ráadásul túlzott hatalmat ad azok gyakorlóinak, ezen felül pedig tulságosan általános is. Ezáltal a lehetséges visszaélés melegágyának tekintik ezt a fajta megközelítést.
Hangsúlyozták, hogy a fájlcsere elleni küzdelem semmiképp sem kerülhet az alapvető emberi jogok garantálása fölé.
Szerintünk sem.
A szabad szoftverek kedvelőinek találkozója, és a bizalmi alapú biztonságos kommunikáció alapjául szolgáló CAcert közösségi hitelesítés lesz 2010. február 13-án a Nobillux Konyhastúdióban, de. 11-től du 4-ig.
A tökéletes geek családi program.
Az egymásban való bizalom alap.
A Dán kormány az Open Document Format nyílt dokumentum formátumot választotta az intézményein belül történő, ezzel leírható tartalmak hordozására. Ezáltal az egyetlen valóban nyílt formátumot részesítették a monopol helyzetben lévő és azzal folyamatosan visszaélő Microsoft féle formátumokkal szemben.
Tavaly decemberben a magyar parlament is a nyílt szabványok mellett foglalt állást. Reméljük egész Európában nagyobb lendületet kap a nyíltság az informatika, különös tekintettel az állam és a társadalmi szereplők közötti kapcsolattartás területén.
Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.
way to go.
A francia hadsereg a közelmúltban megjelent Mozilla Thunderbird 3-as változatának fejlesztésébe jelentős mennyiségű munkát tett, amelynek eredményeképpen az igényeiknek megfelelő biztonságú levelező rendszert tudtak kialakítani. Ez a rendszer a francia hadsereg szerint sokkal biztonságosabb bármely zárt forrású versenytársánál.
És mivel nyílt forrású, ezért ezt a biztonságot most mindannyian élvezhetjük.
Általában véve nem meglepő hír ez a szabad szoftvert és a nyílt forássú szoftvert ismerőknek, ám egy jó példa azoknak, akik tévesen ugyan, de úgy gondolják, hogy a nyíltság és a biztonság egymással ellentétes koncepciók. A valóság épp az ellenkezője – a nyíltság hozza a biztonságot, ebben az esetben is, vagy a US NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) által fejlesztett Security Enhanced Linux (SELinux) projekt esetében is.
A szabad szoftver és nyílt forrású szoftver esetében a biztonságot pont az hozza, hogy mindenki átnézheti, hogy hogy működik a rendszer, ezért megbizonyosodhat annak biztonságosságáról. Másrészt biztos lehet benne, hogy nem jön a megoldással kiskapu, amelyet a gyártó, esetleg országa kormányának nyomására beletett.
György Péter, a General Electric európai CIO-ja mindenfajta misztikus veszélyekről beszél a nyílt forrású szoftverek használatával kapcsolatban – miközben maga a GE is erős nyílt forrású szoftver felhasználó, pl. JBoss-t és hasonlókat használnak.
Eközben az idén novemberben a svédőszrági Malmöben tartott eKormányzat minisztériumi konferencián a szabad szoftver és a nyílt szoftver használata erősen előtérbe került, amely legalábbis egyenlő megítélést követel a nyílt szoftver megoldások használatára a közbeszerzés területén a zárt megoldások mellett.
Magyarországon az Open Document Format Alliance (ODFA) a KSZF-től kér részletes számításokat, hogy vajh tényleg a legolcsóbb megoldás volt-e 9.5 millárd Ft-ért Microsoft licenszeket vásárolni, és ugyanazokat a célokat nyílt forrású megoldásokkal lefedni nem lett volna-e olcsobb?
Mert hát dehogynem.
- eWeekEurope cikk
- eWeekEurope cikk
- eWeekEurope cikk
- eWeekEurope cikk
- ODFA
- eGov 2009
Az Electronic Arts ugyvezetője, John Riccitiello arró beszél, hogy hogyan találtak rá egy üzleti modellre, amely segítségével bevételhez jutnak azoktól is, akik esetleg egy dobozos játékot nem vettek meg. Nem, nem a sajnos “szokásos” ugyvéddel való fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy a dobozos játék életciklusában letölthető további tartalmakat árulnak a játékosoknak. Ezeket azoknak is árulják, akik használtan vették a játékot valakitől, akinek már nem kellett – vagy akik esetleg vásárlás nélkül letöltötték azt.
Üdvözlendő megközelítés ez egy kiadótól, aki nem ugyfelei üldözésében látja a jövőképet, hanem abban, hogy olyan szolgáltatást árul nekik, amiért ők készek fizetni.
Martin Goetz, az első szoftver szabadalom birtokosa most is kiáll amellett, hogy igenis lehessen szoftver algoritmusokat szabadalmaztatni. Goetz 1968-ban adta be első szoftver szabadalmi kérvényét amelyet azóta több is követett.
A nagy probléma a szoftver szabadalmakkal hogy jobb esetben algoritmusokat szabadalmaztatnak, amelyekre általában elég könnyű rájönni az embernek magától is. Viszont, a szabadalmi védelem okán még akkor sem használhatja az ember a saját ötletét, ha nem olvasta a szabadalmat egyáltalán. Így jogi szempontból nagyon nehéz bármilyen szoftvert fejleszteni, hisz még ha a külvilágtól elzárva egy bunkerbe zártuk is a fejlesztő csapatot, a munkájuk eredményén egy jogi csapatnak részletesen végig kell mennie, nehogy valamilyen olyan ötlet legyen benne, amit más valaki közben szabadalmaztatott.
Szoftver szabadalmi védelem alatt jelenleg olyan hihetetlenül egyedi ütletek állnak, mint az Amazon 1-kattintás szabadalma – hogy egy boltban az ember egy kattintással megrendelhet egy terméket. wow. Vagy az IBM szám-reprezentációs szabadalma: egy számot vagy előlről hátra vagy hátulról előre (big vagy little endian módon) leírva tárolunk a memóriában – megjegyzendő, hogy máshogy elég nehéz, habár nem lehetetlen.
Talán eljön a nap, amikor a kanállal evés szabadalmát megkapja valaki, és akkor minden ebédnél lehet neki tejelni.
A /dev/blog-on van egy rövid összeírás az ACTA és ahoz hasonló módon, társadalmi konzultáció nélkül létrejövő, de mindennapi életünket aztán erősen befolyásoló, mostanában kötött vagy kötendő nemzetközi szerődések, egyezményelről.
A szabadságot fontosnak tartó aktivista nem marad tétlenül.
Finnország után Spanyolország is elfogadott egy olyan törvényt, amely alapján az embernek joga van szélessávú internet szolgáltatáshoz, 2011-től kezdődően. Ez legalább 1 Mbit / másodperc letöltési sebességet jelent, egy államilag garantált áron.