Posts tagged fájlcsere
Az Electronic Arts ugyvezetője, John Riccitiello arró beszél, hogy hogyan találtak rá egy üzleti modellre, amely segítségével bevételhez jutnak azoktól is, akik esetleg egy dobozos játékot nem vettek meg. Nem, nem a sajnos “szokásos” ugyvéddel való fenyegetésről van szó, hanem arról, hogy a dobozos játék életciklusában letölthető további tartalmakat árulnak a játékosoknak. Ezeket azoknak is árulják, akik használtan vették a játékot valakitől, akinek már nem kellett – vagy akik esetleg vásárlás nélkül letöltötték azt.
Üdvözlendő megközelítés ez egy kiadótól, aki nem ugyfelei üldözésében látja a jövőképet, hanem abban, hogy olyan szolgáltatást árul nekik, amiért ők készek fizetni.
Állampolgárok fájlcseréléssel való megfenyegetésére és így belőlük való nyerészkedésre szakosodott cégek egy-egy dalon kb. 150-szer annyi profitot termelnek, mint ami annak a hagyományos eladásából várható. Jelenleg ezt a gyakorlatot Angliában az ACS:Law, Németországban a DigiRights Solutions (DRS) viszi.
A DRS német nyelvű PowerPoint előadásában az szerepel, hogy vélelmezett fájlcserélőknek számonként €450-ról szóló fenyegetést küldenek, amiből 20%-ot, €90-t kap az adott jogot birtokló kiadó, 80%-a, €360 a DRS-nél marad. A statisztikák szerint az emberek kb. 25%-a kérdés nélkül fizet a fenyegetés hatására, amelyből számonként 5000-et küld ki a DRS. Ezzel a módszerrel így számonként 5000 * 25% * €450 = €562.500-t keresnek, melyből €112.500 kerül a kiadóhoz, míg a DRS €450.000-t keres – számonként.
Hogy a kiadó ugyanabból a számból ugyanennyit keressen hagyományos eladáson keresztül, több mint 150.000 példányt kellene eladnia minden hónapban, hisz eladásonként átlag €0.60-t keres – ami kb. azt jelenti, hogy aranylemezt kellene csinálnia mindegyik lemezéből – havonta.
A fenyegetés és nyerészkedés magas profitot hoz – mint a szervezett bűnözés esetében.
Míg a kiadók a zenészek érdekeire hivatkozva lépnek fel kőkeményen a saját fogyasztóik ellen, addig a The Times kimutatása szerint maguk a zenészek köszönik szépen és jól vannak ebben a világban – lévén többet keresnek benne, mint eleddig. A változás anyagi vesztesei egyértelműen a kiadók, akik propagandájukkal szemben valójában saját profitjukat sajnálják, nem a zenészekét.
A The Times az elmúlt 5 év zenei világ-beli pénzügyi változásait vizsgálta, benne külön a zenészeknek és a szervezőknek / kiadóknak jutó összegeket. A trend egyértelmű: a zenészek többet keresnek mint 5 éve, míg a kiadók kevesebbet. A hangsúly közben a rögzített zenei eladásokról az elő előadásokra tevődik át.
Nemrég Szabad Kultúra Fórum volt Barcelonában, ahol többek között olyan szervezetek képvseltették magukat, mint az Electronic Frontier Foundation, a svéd Kalózpárt vagy a magyar Nyílt Szabvány Szövetség. A fórumon sokat dolgoztak a résztvevők a kalozpart.org-nak is kedves témákon, európai összefogás eredményeképpen. Az eseményen elfogadtak egy közös Chartát is.
Reméljük egy folyamatos, az egész EU-t átszövő együttműködés meghozza gyümölcsét.
- index cikk
- Free Culture Forum
- FCF Charta magyar fordítás – folyamatban, segíts te is!
Tavaly nyáron £8000-ra bírságoltak egy angol kocsmát, amely látogatóinak ingyenes internet hozzáférést biztosít WiFi-n keresztül – ahogy oly sok jó hely teszi ezt nálunk is. A vád – jogvédett tartalom letöltése, valószínűleg valamely ügyfelük által.
Legközelebb már azért is meg akarják büntetni majd őket, hogy fájlcserélőknek sört adnak.
Angliában egy jogi cég tizenötezer embernek tervez fenyegető levelet küldeni, őket illegális fájlcseréléssel, egyeseket illegális pornó cserével vádolva. A levél egy “kedvezményes” bíróságon kívüli “rendezést” ajánl fel – ennek hiányában pedig perrel fenyeget.
Ez a a fajta “géppuska-megközelítés” eddig leginkább az Egyesült Államokra volt jellemző, aminek ismert jellemzője a rengeteg ártatlan ember megfenyegetése, akik egy olyan dillema elé vannak állítva, hogy pár havi fizetésükről mondanak le gyorsan, vagy egy láthatóan nagy és jogi költségeket nem kímélő cég több évi fizetésüket kezdi el követelni rajtuk egy bírósági folyamaton keresztül. Bármi is a “vád”, ez a megközelítés leginkább a “kap egy olyan ajánlatot, amelyet nem tud visszautasítani” jellegét ülti. Habár voltak próbálkozások a szervezett bűnözés zsarolás / védőpénz elleni törvényeket felhasználni az e fajta zsarolások ellen is, de sajnos még sikertelenül.
A mostani esetben lépő jogi céget, az ACS:Law-t jelenleg az angol jogi kamara vizsgálja hasonló korábbi fellépése és ártatlna emberek zsarolása ügyében.
Két amerikai szenátor, Sherrod Brown (D, Ohio) és Bernard Sanders (független, Vermont) is kéri Barack Obama-t, hogy több átláthatóságot biztosítson a nagyrészt színfalak mögött zajló ACTA tárgyalásokba. Többek között társadalmi vitát szeretnének generálni, és azt elérni, hogy egy ilyen horderejű nemzetközi megállapodás ne születhessen meg anélkül, hogy az emberek előre ne tudnák a részleteket, a rájuk gyakorolt hatást és ne tudnának erről véleményt nyilvánítani, akaratukat kifejteni.
Kérjük itthon is ezt a megfelelő hatóságtól!
A /dev/blog-on van egy rövid összeírás az ACTA és ahoz hasonló módon, társadalmi konzultáció nélkül létrejövő, de mindennapi életünket aztán erősen befolyásoló, mostanában kötött vagy kötendő nemzetközi szerődések, egyezményelről.
A szabadságot fontosnak tartó aktivista nem marad tétlenül.
Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, hamisítás elleni kereskedelmi szervezet), tervei szerint leszakítanák a hálózatról a fájlcserélőket, a bárki által hamisnak gondolt tartalmakat meg kérdés nélkül törölnék.
Mindez ellene megy az általunk is korábban említett EU-s szabályozáson, ami szerint elsődleges az ártatlanság vélelme és a privát szféra tiszteletben tartása, tehát az általánosan érvényes jogi elvek nem lehet átgázolni.
Az ACTA még egy azon nemzetközi szervezetek közül, aminek működésébe semmi beleszólása sincs az egyszerű választó polgárnak, szabályai mégis kihatnak mindennapi életére. Az ilyenekből kell vagy kilépni, vagy gyökeresen megváltoztatni működésüket.
A WIPO (World Intellectual Property Organization) új fő közgazdásza, Carsten Fink a WIPO Kikényszerítéssel kapcsolatos Tanácsadó Testületi ülésén tartott előadásában arról beszélt, hogy sok esetben a kalózkodás sok szereplőnek előnyökkel jár. Pl. illegális szoftverhasználat előnyös lehet még azok számára is, akik legális másolatokat használnak. A zene- vagy filmkalózkodásnak is hoz előnyöket, pl. a hardvergyártók számára. Arról is volt szó, hogy a kalózkodás agresszív visszaszorítása sok esetben egy fejlődő társadalom jólétére nézve erősen hátrányos.
Jó jel, hogy a hagyományosabban agresszív WIPO-n belül is néha észérvek is előkerülnek.