» EU

Kossuth rádió – Magánhagzó – az ACTA-ról

akos.maroy — Wed, 12 May 2010 05:09:09 +0000

A Kossuth Rádió mai Magánhangzó c. műsora a ACTA-ról fog szólni, melyben a kalozpart.org is kifejti véleményét.

Az adás ma du. fél 1-kor lesz, a Krónika után, amit este negyed hétkor megismételnek. Online is meghallgatható.

Kossuth Rádió Magánhangzó

az ORTT és az NHH összevonása van készülőben – ami egy EU direktívába ütközik

akos.maroy — Thu, 29 Apr 2010 10:37:34 +0000

A Fidesz az új médiatörvényben a régi elképzelések szerint összevonná az ORTT-t és az NHH-t, és talán szabályozná az internetet is – írja az index.

Ezzel egy szervezet szabályozná a médiaátvitelt és az azon átvitt tartalmat, ami az EU 2002/21/EK „az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról” szóló keretirányelv (5) preambulumába ütkozik, ahol nemes egyszerűséggel ez szerepel:

Az átvitel szabályozását el kell választani a tartalom szabályozásától.

Már pedig ha el kell, akkor el kell…

Vége az évgyűrűtitoknak!

andras — Thu, 22 Apr 2010 19:54:21 +0000

A belfasti Queens University nem tarthatja tovább vissza a nyilvánosságtól az éghajlatkutatások alapját képező 40 évnyi évgyűrűadatot, döntött az Egyesült Királyság Információs Biztosa.

Az egyetem arra hivatkozva próbálta a kutatások alapadatait visszatartani Douglas Keenantől, hogy az túl drága volna, mivel az adatok befejezetlenek, szellemi tulajdonjogok kötődnek hozzájuk, és bizalmas üzleti adatokat tartalmaznak. Az elmúlt évezredekben a tudomány gyors fejlődését a gondolatok szabad áramlása tette lehetővé. Amennyiben egy tudományos intézmény egy másik tudóstól olyan adatokat tart vissza, ami ellehetetleníti a tudományos állítások cáfolatát, akkor nagyon rossz irányba haladunk. Ez ugyanis azt jelenti, hogy lassan meg kell elégednünk azokkal a tudományos eredményekkel, amiket eddig elértek, mivel a továbbiakban a tudományos módszert csak egy-egy kutatási intézményen belül alkalmazhatjuk – így mostantól minden eredményt minden kutatóintézetnek magának is létre kell hoznia a többiektől függetlenül. Mi lenne, ha Pitagorasz tételét mindenkinek magának kéne bebizonyítania? Hol tartanánk most, ha a gravitáció igazolására a pisai ferde toronyból ledobott fa és acélgolyó földetérésének eredményeit Galileo titokban tartotta volna?

Ez a titkolózás a tudományos életben az utóbbi időben – mióta a szellemi tulajdonjogok kifejezés jelentősége drasztikusan megnőtt – egyre aggasztóbb méreteket ölt. Különösen aggasztó ez a hozzáállás az Egyesült Királyságban, vagy például Magyarországon, ahol a felsőoktatási intézmények jellemzően állami tulajdonban vannak, és állami pénzből működnek. Az adóinkból előállított tudást az egyetemeken sokan önkényesen saját tulajdonukként kezelik, és monopolhelyzetből diktálják a tudáshoz való hozzáférés feltételeit. Ez az egyetemeken folyó alapkutatások esetében nyilvánvalóan igen káros hatással van a társadalomra. Miért nem követeljük meg az egyetemeinktől, hogy az adóinkból létrehozott tudást a lehető legszélesebb körben, szabad felhasználást engedélyező licenc alatt tegyék elérhetővé az Interneten? Ma Magyarországon az egyetemi előadások nyilvánosak, azokat bárki látogathatja, az előadásokon bemutatott prezentációkat azonban a legtöbb előadó féltve őrzi jelszóval védett fájlokban – az előadásokhoz felhasznált kutatások alapadatairól nem is beszélve.

A nemzeti szerzői jogvédők ideje lejárt

akos.maroy — Tue, 20 Apr 2010 12:59:55 +0000

Megoldást kell találnia Európának a szerzői jog által védett művek határokon átnyúló platformfüggetlen és szabad terjesztésére, különben a régió végleg lemarad más piacokkal szemben – figyelmeztet az Európai Bizottság távközlési és médiabiztosa, Neelie Kroes. – irja a hwsw

hwsw cikk

az EU parlament leszavazta az ACTA-t

akos.maroy — Wed, 10 Mar 2010 23:22:15 +0000

Ma, március 10-én az EU parlament 663 szavazattal, 13 ellenében nemet mondott az USA által erőltetett ACTA egyezmény tervezetnek, és a benne foglalt drákói állampolgár-megfigyelési ötleteknek és a szerzői jogi lobbi számára követelt, minden határon túlnyúló jogosítványoknak. Így nem lesz nemzetközi egyezmény által előírt három húzás szabály sem.

A szavazás egy további következménye, hogy az Európa Bírósághoz fordulnak a EU parlamenterek, ha bármi más módon ugyanezek az “ötletek” ismét a terítékre kerülnek, esetleg újracsomagolva más törvényjavaslatokba.

Így, habár a társadalom még mindig nem láthat bele az ACTA tárgyalások menetébe, maguk az EU Parlament képviselői sem, az ő jóváhagyásuk nélkül nem léphetnének életbe effajta szabályok.

Így az EU-s ACTA tárgyalóknak fel van adva a lecke, és az amerikai félnek is egyértelmű, hogy mi az, amit nem fognak tudni lenyomni az EU torkán.

kiszivárgott ACTA tárgyalási részletek

akos.maroy — Thu, 04 Mar 2010 10:21:26 +0000

A közelmúltban több alkalommal is szivárogtak ki tárgyalási részletek az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) folyamatáról. Ez az alakulóban levő, az egész világot átfogni készülő egyezmény a társadalmi vita és a transzparencia teljes hiánya nélkül készül, zárt ajtók mögött. Az egyes országok polgárainak döntési köre kb. annyi lesz a titokban létrehozott megállapodás végén, hogy a parlamentje megszavazza majd azt – tartva a negatív szavazattal járó nemzetközi szankcióktól.

A kiszivárgott anyagokból olyanok derülnek ki, hogy egy általánosan kötelező érvényú “3 húzás” szabályt erőltetnek az amerikaiak a résztvevőkre, amely alapján kikapcsolnák emberek internet hozzáférését. A jelek szerint az EU delegáltjai ennek a nyomásnak próbálnak ellenállni.

A tervezet olyan pontokat is tartalmaz, hogy az internet szolgáltatókat tennék felelőssé a “rajtuk keresztül” menő adattal kapcsolatos problémákért, effektíve cenzúrára és ügyfeleik megfigyelésére kötelezve őket.

Közben Peter Hustinx, a EU adatvédelmi biztosa szerint az ACTA által felvázolt pontok megsértik az EU-ban érvényes adatvédelmi és személyiségi jogokkal kapcsolatos törvényeket.

Tegyünk azért, hogy Magyarország ne csatlakozzon ehhez az egyezményhez. Van már így is elég.

spanyol fodrászok lázadása a rádió-adó ellen

akos.maroy — Wed, 20 Jan 2010 19:30:03 +0000

A Katalán Fordászszövetség fellázadt a helyi jogvédő hivatal által kivetett adó-jellegű díj ellen, amelyet minden hónapban be kell fizessenek, ha megy a rádió a fordászatban. A díj havonta 12 euró, ami kb. 3250 Ft.

A fodrászok állítása az, hogy ők nem a zenéből élnek, ezért nem értik, miért kell ezért fizetniuk – amikor nem csinálnak mást, mint bekapcsolják a rádiót a vásárlók komfortjának növelése érdekében.

Hát most kikapcsolták, és azt kérik a vendégektől, hogy hozzák magukkal MP3 lejátszóikat.

BBC cikk

egységes EU jogkezelőt szorgalmaz Spanyolország

akos.maroy — Wed, 13 Jan 2010 13:57:31 +0000

Spanyolország, a jelenlegi EU elnökség alatt, egy egységes EU-s jogkezelő megoldást szorgalmaz, aminek az lenne a lényege, hogy a nemzeti jogkezelő szervezetek, mint pl. az Artisjus Magyarországon, egy az egész EU-t lefedő szervezetbe kellene integrálódjanak. Ezáltal elég csak egy országban regisztrálni egy alkotást, és az automatikusan az egész EU-ban ugyanazt a védelmet élvezné.

a Svéd Zöld Párt levele az ACTA folyamatok felnyitása ügyében

akos.maroy — Mon, 21 Dec 2009 09:29:43 +0000

A Svéd Zöld Párt a Svéd kormánytól az ACTA tárgyalási folyamattal kapcsolatos minden dokumentáció nyilvánosságra hozását kéri, úgy általában, ill. az információszabadsági törvényre hivatkozva is.

Érvelésük érthető és egyszerű: a mindennapi embert erősen érintő ügyekben természetes, hogy tájékoztatva legyen a döntéshozási folyamatokról, és beleszólása legyen azokba.

Kérjük mi is.

a Svéd Zöld Párt levele

a magyar nyílt szabvány törvény a slashdot-on is

akos.maroy — Sat, 19 Dec 2009 11:06:02 +0000

Pár napja számoltunk be a hazánkban hozott nyílt szabvány törvényről, amely előirja, hogy nyílt szabványokat kell használni az állam és az állampolgárok közötti kommunikációban. Ez a hír a magyar sajtóban is számos helyen szerepelt – ám most a slashdot-ra is kikerült.

way to go.