Likvid demokrácia

likvid

  • Milyen legyen a döntéshozatali struktúra egy új politikában?

A Kalózpárt számára fontos, hogy diskurzust kezdeményezzen egy új demokráciáról, egy új politikai döntéshozó szerkezetéről, és meg is valósítsa azt. Hiszünk abban, hogy az emberek nem szavazógépek, és hogy élettel is meg tudják tölteni a demokráciát.

  • Mi ez a likvid demokrácia?

A likvid demokrácia egy olyan szavazati rendszert takar, melyben a szavazatok szabadon átruházhatóak; ez a bármikor leadható, visszavonható és átruházható szavazatok rendszere.
Míg az indirekt (képviseleti) demokráciánál csak egy képviselő, a direkt (bázis)demokráciánál pedig az összes tag véleményét figyelembe kell venni, addig a likvid demokrácia folyékony átmenetet képez a kettő között. A likvid demokrácia a direkt és az indirekt demokrácia egyfajta „vegyülete“.

Ebben a rendszerben mindenki eldöntheti, hogy a saját véleményét szeretné-e kifejezésre juttatni, vagy inkább másokat bízna meg önmaga képviseletével – utóbbi esetben azonban bármikor meg is gondolhatja magát (vagyis nem kell kivárnia a következő választást), és azonnali hatállyal visszaveheti a választott képviselőjére átruházott szavazati jogát. Ez tehát egy állandó mozgásban lévő folyamat: a szavazati jogosultságok, a szavazatok állandó mozgása. Ezért nevezik folyékony, azaz likvid demokráciának (liquid democracy). Hasonlít ugyan a delegált, kötött mandátumú választási eljáráshoz, de mégis túlmutat azon.

  • Miért van szükségünk erre?

A jelenlegi pártok működési struktúrája azt mutatja, hogy a belső feszültségek és a válság okai kevésbé az alapelvek elfogadásában, mint inkább a kommunikációs rendszer működésében rejlenek, mely egyre kevésbé elégíti ki korunk egyre inkább a bázisdemokrácia irányába elmozduló demokráciaigényét. Az igazi demokrácia azt jelenti, hogy a polgárok, ha akarnak, választási időszaktól függetlenül véleményt nyilváníthatnaka a különböző témákban ahelyett, hogy csak négyévenként, merő szimpátióból (vagy antipátiából), egy nem kötelezően megvalósítandó pártprogramról szavazhatnának. Tehát a Kalózpárt hisz abban, hogy nem csak választásokra van szükségünk, hanem állandó választási lehetőségre is.

  • Mi a választópolgár viszonya a likvid demokráciához?

Mindenki bármikor, szabadon eldöntheti, hogy hol szeretne helyet foglalni a reprezentatív és a direkt demokrácia skáláján. Így tehát a választópolgár közvetlenül is leadhatja a voksát, vagy tovább is delegálhatja azt annak, akit kellően kompetensnek tart az adott témában.

  • Szeretnék egy példát látni erre!

A likvid demokrácia éppúgy megvalósítható egy szervezeten belül, mint ahogyan az egész társadalomban is. Mai, információtechnológiás korunkban már minden technikai feltétel adott a demokratikus diskurzus kibontakoztatásához, a társadalom szélesebb köreinek a vitákba és a döntéshozatalba való bevonásához. A likvid demokrácia bevezetéséhez nem kell társadalmi forradalmat csinálni, ez a jelenlegi rendszeren belül is kialakítható.

a) A társadalomban:
Dönthetek például úgy, hogy környezeti politikában P pártnak, adózási témában XY személynek, szociális politikában pedig SZ szervezetnek delegálom a voksomat, hogy ők döntsenek az én nevemben is, mert jobban értenek a témához, mint én, mert szerintem helyesen gondolkodnak, és mert megbizom bennük. A családpolitikáról és az otthonszülésről viszont közvetlenül én, személyesen szeretnék szavazni.
A vegyítés (mixelés) elve azért fontos, hogy senkinek ne kelljen egy pártnak leadnia minden szavazatát, minden témában; ha a választott párt valamihez nem ért, úgy a választók a témák mentén konkrét szakembereket is választhatnak, akikre átirányítják a döntést.
Ennek a folyamatnak tehát a szavazatok folyamatos áramoltatása, visszavonása és újbóli kiosztása a lényege.

b) Egy szervezetben:
Először is a belső döntéshozatal kultúrájában kell meghonosítani az átirányítás (proxy) elvét és szellemét. Vagyis minden tagnak joga van minden témában leadni egy szavazatot, vagy, ha úgy érzi, hogy nem ért a vitatott ügyhöz, akkor átadhatja a szavazati jogát egy másik, bizalmi tagnak. Ez a bizalmi személy aztán szintén továbbadhatja a jelenlegi két szavazati jogát egy munkacsoportnak, vagy saját maga is leadhatja az igen/nem szavazatát a témában. Például a szerzői jog kérdésében még nem győzött meg a Kalózpárt programja, határozatlan vagyok, ezért inkább átadom a szavazati jogomat az erre a célra létrejött munkacsoportnak, akik talán konszenzust értek el ebben, de ha nem, akkor vagy visszaküldik nekem a szavazati jogomat, vagy továbbadják egy szervezeten kívüli személynek, akit ez alkalommal bevontak a véleményformálásba.

  • Mi a célja a likvid demokráciának?

Az, hogy a döntések ne a képviselők, választottak gyűlésein szülessenek, hanem hogy a társadalomban és a szervezetekben is folyamatosan érvényesülhessen a részvételi és a bázisdemokrácia. Ez megnehezíti a döntéshozó klikkek kialakulását, gyengíti a lobbicsoportok befolyását és a hatalmi erők visszaélési lehetőségeit.

  • De mégis van-e ezzel a technikával probléma?

Problémák minden rendszeren belül vannak. A jelenlegi urnás rendszer sem tökéletes. Ezt a szavazási módszert is alaposan körbe kell járni és kiértékelni úgy elméleti, mint technikai szinten. Mivel ez egy számítástechnikai rendszerrel működhetne ideálisan, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az adatbiztonsági kérdésekre. A likvid demokráciának nem szabad központi szervermanipuláció áldozatává válnia. A jelenlegi kriptográfiai titkosító eljárásokkal és decentralizált szerverrendszerrel már valóban jól és biztonságosan lehetne működtetni ezt a szoftvert.

Kommentek

68 Kommentare zu Likvid demokrácia

← Régebbi kommentek
  1. Hihetetlen!
    Ezt még sehol sem olvastam, de pont egy ilyen rendszert találtam ki magam is, hogy mi lenne a legjobb a döntéshozatal végrehajtására. Elkezdtem kutakodni a neten, hogy a demokráciáról keressek így találtam rátok (több linken keresztül). Annyira komolyan vettem a dolgot, hogy a rendszeremet le akartam írni egy blogba, amit a most megvett domain alá raktam volna fel (kozvetlendemokracia.com) . Hát elkéstem vele, mert már az elv ismert, és szépen ki van fejtve!
    Jómagam müszaki lévén rendszerek szabályozó algoritmusait programozom évtizedek óta. Megértettem, hogy a gyors mintavétel, a jó minöségü mérés és a megfelelö helyen történö beavatkozással a folyamatjellemzök a céloknak megfelelö keretek között tarthatók. Ezt a politikátra alkalmazva láttam:
    1: A mintavételi gyakoriság (éves KSH jelentések, ritka "elemzöi" jelentések) és a mérési helyek (gazdasági méröszámok vs. egyéni értékek) rosszak,
    2: Az elhibázott mérés miatt rossz célokat állítunk (amikor a mérhetöség alapján határozzódik meg a cél, és nem a tényleges cél határozza meg a mérést)
    3: A visszacsatolás teljes hiánya (4 évente választás, max. idönként tüntetések)
    4: A szabályozási algoritmusok gyakori cseréje.
    A törvényeknek jó szabályozási algoritusoknak kellene lenniük!. Ezt pedig csak analizálni képes egyének tudják létrehozni, és nem jogászokból és közgazdászokból átvedlett önérvényesítö és a gazdasági lobbikak ellenállni képtelen pártkatonák kellene létrehozniuk, akiknek egy fikarsznyi rendszerszemléletük sincsen. Mivel nem értenek hozzá természetes, hogy kiadják / elfogadják amit készen a lobbiktól (gyakran kis apanázs fejében) kapnak. Így a mostani rendszerben csakis a többség érdekével ellentétes törvények tudnak születni.
     Ezen mindenképp és mihamarabb változtatni kell!
    Örülök a kezdeményezéseteknek, és alig várom a november 24-ét!

  2. Pingback: Igen, a “Kalózpárt” hülye név, és épp ezért jó! - Falkvinge az Infopolitikáról

  3. Kóródy Gergely írta

    Ha jól látom, a stabilitás és a hozzáértés az, amit a legjobban féltenek a hozzászólók a bázisdemokráciától. Én amondó vagyok, hogy a tömeges legitimáció tartósabb és életképesebb döntések alapja lehet, mint a néhány ember által eldöntött és a társadalom torkán leerőltetett határozatok. Ezek legkésőbb négy év múlva fognak megváltozni, addig is tüntetést, sztrájkot, vagy a legveszélyesebb passzív rezisztanciát váltják ki.
    Szakértelem tekintetében pedig csak előre lehet lépni. Nem látom be, hogy sok ember tudásának összeadódása mennyiben ér kevesebbet, mintha egy führernek van döntési jogköre mindenben), aki vagy történelmi államfő (és akkor OK), vagy komplett hülye, és akkor szívtuk. Nem kötelező részt venni egy döntésben, de az nonszensz, hogy lehetőség sincs rá, a társadalmi párbeszéd -aminek megvannak a törvényi keretei most is- a színjáték szintjére degradálódott. Egy jó döntés demokratikus előkészítéséhez és meghozatalához a következő dolgok szükségesek:

    1: Értelmiség oktatása. Az érettségi jelentése (újra) az kell, hogy legyen, hogy az ilyen papírral rendelkező személy képes bármely őt érintő témában tájékozódni, véleményt megfogalmazni, és véleményéről érdemi vitát folytatni. Szerintem a túlnyomó többségben erre megvan a képesség, csak épp a közoktatás nagyon nem erről szól, és ez az oktatáspolitikusoknak -a döntéseiket vizsgálva- nagyon is fekszik. Ez egy izgalmas és önmagában szerteágazó téma, szól a vitakultúra oktatásáról, a projektszemléletű, az interaktív tudásátadásról. Egy Oktatási Reform Munkacsoportot megérne, ha vannak a Kalózpárt környékén pedagógusok.
    2: strukturált társadalom. Legyen minden témának fóruma. Legyenek civil szervezetek, szakszervezetek, szakmai szervezetek, szakmaközi szervezetek, érdekképviseletek, ezek legyenek egymással is integrálódva és megkerülhetetlenül beintegrálva is a politikai döntéshozatali mechanizmusba. Ha egy téma fontos az egyénnek, találja meg a témával foglalkozó közösséget, vegyen részt benne tevőlegesen. Nonszensz, hogy egy miniszterelnök által (gyakorlatlag) kinevezett polgármester által kinevezett építészmérnök dönt pl. egy kerékpárút megépítéséről, aki jókedvében esetleg meghallgathatja a település lakóit és a téma szakmai szervezeteit, akik mögött egyébként nincs is tömegbázis, mert úgysem vehetnek részt az infrastruktúra tervezésében, és persze a kötelezően választott önkormányzatnál sem érdekel senkit a véleményem, ha netán nem macskakövet szeretnék burkolatnak.

    Egy párt feladata ezek fényében a következő szerintem:

    1: A programban egy olyan oktatási rendszer kereteinek kialakítása, mely megalapozza a bázisdemokrácia társadalmi feltételeit.
    2: társadalmi szervezetek integrálása az állam döntéshozatali struktúrájába

    ezek az elvek már létező vagy fokozatosan megvalósítható dolgok, akár pl kisebb fontosságú szakpolitikai vagy önkormányzati szinteneken, realitásuk van, és jól integrálhaó használható koalíciós partnerek programjával is

    Gyakorlatban -az előző példánál maradva- én budapesten biciklivel közlekedek, problémáim vannak az infrastruktúrával, ezért belépek a Magyar Kerékpárosklubba. Konkrétan szeretném, ha lehetne biciklizni a buszsávokban. Felvetem ezt az ötletet a szervezet online és offline fórumain, ha kiderül, hogy az igény tömeges szervezet szakértői kidolgozzák a részleteket, megvitatják velünk ugyanezeken a fórumokon. Innen már nincs is szükség közvetlen részvételre, csak az események követésére. A helyi lakosokat képviselő önkormányzat témával foglalkozó szakmai szervezetének honlapján (esetünkben ez a BKK) megjelenik a téma fóruma, ahol a vonalat használó lakosok (én is) közvetlenül vitatkozhatunk, véleményezhetjük a VEKE, a BKK, a Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének álláspotjait. Kialakul a közösség, amelyik aztán a témában tájékozottan szavazhat, létrehozva a közös álláspontot, ahol látjuk, a témának mekkora a társadalmi támogatottsága.

    Létezik ez a metódus ma? Elméletileg igen, megvannak a keretei, és részletei meg is valósulnak, léteznek ezek a szervezetek, vannak viták, vannak fórumok, vannak civil szakmai vélemények, és van, hogy ezeket figyelembe veszik a döntéshozók, ha épp olyanuk van. Példánkban kialakult egy tízezres tömegeket integráló kerékpáros közösség, 1500 főt tömörítő civil szervezet, van fórumuk (criticalmass.hu), ahol viták vannak és az ott kialakult vélemények érdemben befolyásolják a szervezet álláspontját és munkáját, sőt, a szervezetnek érdemi befolyása van a BKK munkájára is, amiben persze szerepe van a várost évente kétszeri demonstráció során elárasztó kerékpáros tömegektől való félelemnek is, ami a polgármesteri hivatalban kialakult időközben.

    Működőképes ez a módszer? Igazából nehézkes és lassú, valójában konzervatív szellemiséget tükröz, ahol nem születik sok döntés, nehezen változnak a dolgok. Akkor viszont megalapozottan és stabilan lehet végrehajtani egy változtatást

    Érdekes, hogy ebben a rendszerben az állam pénzügyminisztere nem egy Döbrögi, akinek óriás hatalom öszpontosul a kezében, hanem egy kishivatalnok, aki figyelemmel követi a törvényhozás mint bázisdemokratizált hatalmi ág munkáját, monitorozza az igényeket, az egyes célok mögötti tömegbázisokat, és ennek alapján elosztja a forrásokat, forrásokat rendel az egyes feladatokhoz, adó vagy járulék formájában. Általában a végrehajtó hatalmi ág (a kormány) valóban végrehajtó lesz, nem maga a Hatalom. Előbb-utóbb kényszerűen demokratizálódik az adórendszer is. Könnyen a célok mögötti tömegbázishoz lehet rendelni a forrásokat, sok pénznek el sem kell jutnia a központi költségvetéshez, fontossá válik, hogy pontosan felmérjük egyes folyamatok társadalmi árát, költségeit, ez viszont már pénzügyi téma.

    ui: a facebook pedig egy szolgáltatás, ami a reklámokból él. Ne akarjunk már ingyen mindent. Ráadásul az irányított reklám sokkal jobb, mint a mindent elárasztó plakát, szórólap, tv-spot, véletlenszerű direktmarketing dömping. Használjuk, még mint üzleti modell is egészen kalózpártos

  4. Németh Csaba szavaival élve: Hihetetlen, de pont egy ilyen rendszert találtam ki magam is! Publikáltam is a virtuson (azóta megszűnt) És el is kezdtem a gyakorlati megvalósítást egy honlapon Hackotopia.hu Sajnos a programozással elég lassan haladok úgy hogy egyenlőre csak egy joomla alapú publikációs felület működik ott. Persze mondhatnám hogy most már fölösleges tovább fejleszteni, de szerintem a ti szoftveretek csak elveszi az emberek kedvét az egésztől. Baromira nem felhasználó barát. Nem használja a legújabb webes technikákat és nem alkalmas közösség építésre ami a lelke volna a rendszernek.Nincs automatikus minősítő rangsoroló rendszere. Egy kicsit múltszagú hogy komolyan felvetődik a vizsgáztatás… Az sem volna egy rossz ötlet ha az elvet más problémák megoldására is felhasználnánk. Mindezek ellenére szurkolok nektek. Mert meggyőződésem ugyan az hogy az én elképzelésem jobb lenne, de nem biztos hogy megvalósul. Pedig a lényeg az hogy valaki valósítsa meg a XXl. Század demokráciáját, amíg nem késő…

  5. Zoltán írta

    Nagyon tetszik, ahogyan a Kalózpárt megállapította a társadalmi gondok fő okát, a valós demokrácia hiányát. A gondok megoldására javasolt módszer túl bonyolultnak és működésképtelennek tűni. A lebonyolítása minden egyes döntéshozatalnál hosszadalmas és a többség diktatúrája érvényesül vele. További gond, hogy az egész rendszer a képviselet megvásárlással eltorzulhat. Például, aki átruházza rám a szavazati jogot jutalomban vagy egyéb előnyben részesül. Ne találjuk fel a spanyolviaszt!
    A választásokon Svájci típusú demokráciát kell ígérni, ahol alacsonyak a közterhek (ÁFA 8%), magas a bruttó hazai termék (GDP) a társadalom nincs kettészakítva győztesekre és vesztesekre. A döntéshozók állandóan választói felügyelet alatt állnak, ez felelős politizálásra ösztönzi őket. A választók jelentős része politikailag aktivá válik, mivel hatékonyan tudja formálni a politikai döntéseket. Az alkotmány tartalmazzon olyan alapértékeket, mint például, a lehetséges legnagyobb mértékben biztosítani kell az esély- és jogegyenlőség a társadalom csoportjainak és a tagjainak, valamint a társadalmi igazságosságot. Ennek szellemében pedig a politikai döntések és a népszavazási kezdeményezések normakontrollal felülbírálhatók legyenek. Működnie kell a hatékony népszavazás intézményének:
    1. Az érintett térség választópolgáraié a főhatalom, melyet főleg a népszavazás intézményével gyakorol. Az érintet térség választóinak 1- 2%-a népszavazást kezdeményezhet. A törvényalkotók és a kérelmezők képviseletei kötelesek megtárgyalni az érvényesen beadott folyamodványt, mely tartalmazza a polgárok szükséges számú támogató aláírását. Eredményes tárgyalás esetén a beadványt beépítik a politikai döntésbe. Ha nincs köztük egyetértés a témával kapcsolatban, akkor kötelesek népszavazást kiírni.
    2. A népszavazás eredménye függetlenül a leadott szavazatok számától az adott térségben érvényes és végrehajtása mindig kötelező.
    3. stb.
    A legfontosabb alkotmányos kérdések: az alkotmányos alapértékek, közhatalmi szerkezet és feladatai, választási és döntéshozatali rendszerek.
    Lásd még: http://hu.wikipedia.org/wiki/Félig_közvetlen_demokrácia

  6. jó de a csalást hogyan lehet kivédeni ebben a rendszerben?

← Régebbi kommentek

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Több információ

keresés

Eseménynaptár

There are no upcoming events.

View Calendar

Lev-lista


Email címed:

Hírlevél

KalózTube


twitter.com/@kalozpart_org

  • Es konnten keine Tweets geladen werden