2011
10.18

Likvid demokrácia

GYIK

Milyen legyen egy új politikában a döntéshozási struktúra?

A Kalózpárt számára fontos, hogy egy más demokráciáról, egy új politikai döntésformáló szerkezetéről vitázzon és ezt megteremtse. Hiszünk abban, hogy a Zemberek nem szavazógépek és a demokráciát élettel is fel tudják tölteni.

Mi ez a likvid demokrácia?

Azt a voksolási rendszert jelenti, ami a szavazatok átruházhatóságában nem korlátozott. Ez egy bármikor leadható és visszavonható és átruházható szavazatok rendszere.
Amíg az indirekt (képviseleti) demokráciánál egy képviselő és a direkt (bázis)demokráciánál pedig az összes tag véleményét figyelembe kell venni, addig a likvid demokráciánál egy folyékony átmenet van a kettő között. A likvid demokrácia a direkt és indirekt demokrácia „vegyülete“.

Ebben a rendszerben minden részvevő meghatározhatja, hogy a saját véleményét szeretné-e kifejezésre juttatni, vagy más személyek által akarja magát képviseltetni. Konkrétan ez úgy nézne ki, hogy minden szavazó tag szavazati jógát visszakérheti és nem kell ezért a következő választásig várnia. Ez egy állandó mozgásban lévő folyamat, vagyis a szavazati jogosultságok, a szavazatok állandó mozgásban vannak. Ezért nevezik folyékony, azaz likvid demokráciának (liquid democracy). Ez hasonlít a delegált, kötött mandátumú választási eljáráshoz, de ez ezen túlmutat.

Miért van szükségünk erre?

A jelenlegi pártok működési struktúrája azt mutatja, hogy a belső feszültségek és a válság okai kevésbé az alapelvek elfogadásában, mint inkább a kommunikációs rendszer működésében vannak, ami egyre kevésbé elégíti ki korunk demokráciaigényét, ami a bázisdemokrácia irányába mozdult el. Az igazi demokrácia azt jelenti, hogy a különböző témákban a polgárok a választási időszaktól függetlenül véleményt tudjanak nyilvánítani (ha akarnak) és nem négyévenként szimpátióból, vagy egy nem kötelezően megvalósítandó pártprogramról szavazhatnak. Tehát a Kalózpárt hisz abban, hogy nemcsak választásokra, hanem állandó választási lehetőségre van szükségünk.

Mi a választópolgár viszonya a likvid demokráciához?

Minden tag bármikor szabadon eldöntheti, hogy a reprezentatív és a direkt demokrácia skáláján hol szeretne elhelyezkedni. Tehát a választópolgár a voksát le adhatja direkt, vagy tovább delegálhatja annak, akit kompetensnek tart a témában.

Szeretnék egy példát látni erre!

A likvid demokrácia megvalósítható lehetne úgy szervezeten belül, mint az egész társadalomban. A mai információtechnológiás korunkban a demokratikus diskurzus kibontakozásának modern technikai feltételei adottak, amivel a társadalom szélesebb körei is bevonhatóak lennének a vitákba és döntéshozásba. A likvid demokrácia bevezetéséhez nem kell társadalmi forradalmat csinálni, a jelenlegi rendszeren belül is kialakítható ez.

a) A társadalomban:
Mondjuk a környezeti politikában szeretném voksomat a P pártnak, az adózási témában XY személynek, a szociális politikában az SZ szervezetnek delegálni, hogy majd ők döntsenek, mivel jobban értik a témát és én megbizok bennük. A családpolitikáról és az otthonszüllésről viszont direkt én szeretnék szavazni.
A mixelés elve azért fontos ebben, hogy a polgárok a voksok kötegét ne kelljen egy pártnak leadják. Ugyanakkor ha ezek a pártok valamihez nem értenek, a választó tagok a témák mentén szakembereket választhatnak ki, akikre a döntést átirányítják.
Ennek a folyamatnak az a lényege, hogy a szavazatokat folyamatosan lehet változtatni, visszavonni és újra kiosztani.

b) Egy szervezetben:
Először is a belső döntéshozatal kultúrájában az átirányítás (proxy) elvét és szellemét kell meghonosítani. Vagyis minden tagnak joga van minden témában egy szavazatot leadni, vagy ha úgy érzi, hogy nem ért a vitatott ügyhöz, szavazati jogát képes egy másik bizalmi tagnak delegálni. Ez a bizalmi személy szintén továbbadhatja a jelenlegi két szavazati jogát egy munkacsoportnak, vagy saját maga is leadhatja az igen/nem szavazatát a témában. Például a szerzői jog kérdésében még nem győzött meg a Kalózpárt programja, határozatlan vagyok. Ezért szavazati jogomat átadom az erre a célra létrejött munkacsoportnak, akik talán konszenzust értek el ebben, de ha nem akkor ők visszaküldik nekem, vagy akár egy szervezeten kívülálló személynek delegálhatják, akit ez alkalommal bevontak a véleményformálásba.

Mi a célja a likvid demokráciának?

A célja ennek az eljárásnak az, hogy a döntések ne a képviselők, választottak gyűlésein szülessenek, hanem a társadalomban és a szervezetben folyamatosan a részvételi és bázisdemokrácia érvényesülhessen. Ez megnehezíti a döntéshozó klikkek kialakulását, a lobicsoportok befolyását és a hatalmi erők visszaélését.

De mégis van-e ezzel a technikával probléma?

Problémák minden rendszeren belül vannak. A jelenlegi urnás rendszer sem tökéletes. Ezt a szavazási módszert is alaposan körbe kell járni és kiértékelni úgy elméleti, mint technikai szinten. Mivel ez egy számítástechnikai rendszerrel működhetne ideálisan, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az adatbiztonsági kérdésekre. A likvid demokrácia nem szabad központi szervermanipuláció áldozatává váljon. A jelenlegi kriptográfiai titkosítással és decentralizált szerverrendszerrel jól és biztonságosan működhetne ez a szoftver.

Van-e már valami nemzetközi tapasztalat ezzel kapcsolatban?

Igen, ilyen jellegű társadalmi kezdeményezések léteznek:

http://campaigns.wikia.com/wiki/Liquid_Democracy

http://liqd.net/

http://echo.to/

http://www.public-software-group.org/

http://en.wikipedia.org/wiki/Proxy_voting

Milyen szoftver kellene ehhez?

Jelenleg a következő szoftverprojektek léteznek:
LiquidFeedback: Pl. ez a közös politikai véleményalkotáshoz egy szabad szofver, amit a német, a svájci és a brazil kalózpárt szervezetei már használnak.

http://liquidfeedback.org/

Votorola: http://u.zelea.com/w/User:ThomasvonderElbe_GmxDe/Votorola
Adhocracy: http://wiki.liqd.net/Adhocracy
Echologic: http://echo.to/
Liquidizer: http://liquidizer.github.com/

eddig 30 hozzászólás

Szólj hozzá
  1. b) Egy szervezetben:
    Először is a belső döntéshozatal kultúrájában az átirányítás (proxy) elvét és szellemét kell meghonosítani. Vagyis minden tagnak joga van minden témában egy szavazatot leadni, vagy ha úgy érzi, hogy nem ért a vitatott ügyhöz, szavazati jogát képes egy másik bizalmi tagra delegálni. Ez a bizalmi személy szintén továbbadhatja a jelenlegi két szavazati jogát egy munkacsoportnak, vagy saját maga is leadhatja az igen/nem szavazatát a témában. Például a szerzői jog kérdésében még nem győzött meg a Kalózpárt programja, határozatlan vagyok. Ezért szavazati jogomat átadom az erre a célra létrejött munkacsoportnak, akik talán konszenzust értek el ebben, de ha nem akkor ők visszaküldik nekem, vagy akár egy szervezeten kívülálló személynek delegálhatják, akit ez alkalommal bevontak a véleményformálásba.

    +1

  2. Jó és előremutató ötletnek tűnik, ám ott látom a buktatókat, hogy a világot a pénzügyi szektoron kívül a jogászok irányítják, és ebben a rendszerben – a likvid, azaz folyékony, képlékeny mivolta miatt – túl sok lehetőséget látok számukra a jogi csűrcsavarásban, azzal kapcsolatban, hogy ki, kinek, mikor, hogyan, miért, stb…adhatja át a voksát.
    Ki kellene próbálni, viszont túl kicsi méretben (mondjuk egy kis civil szervezet esetében) nem biztos, hogy értékelhető modellkísérleti eredményt ad ki, egy ennél nagyobb csoport, mondjuk egy kisebb párt, nem biztos, hogy be merne ilyent vállalni élesben. Pedig volnának olyan szervezeteke a KP kívül is, akikre ráférne egy ilyen ügy felvállalása.

  3. Jelenleg a legaktívabban (tudomásom szerint) a pártok közül, a német Piratenpartei használja, de nem helyetesíti a valós vitákat. Ez a fajta technika csak elősegíti a részvételi demokrácia, de nem veszi át teljesen a megvalósítását. Ki kellene próbálni. Tapasztalatom az hogy a témák demokratikus előkészítésében jó. Előszavazással a témákban a tendenciákat meglehet jól állapítani.

  4. A hatalmi àgak felosztàsa maradna? A szavazòi akarat menet közben is zajlò folyamatos alakulàsa hogyan tevödne àt a vègrehajtò hatalomra?
    Eddig is sùlyos gond a rövid ciklusù hatalomvàltàs ès a hosszabb tàvù èrdekek kèpviselete közötti ellentmondàs. Mi lenne ezutàn? A tervezhetösèget is, a vègrehajtò hatalom felelössègvàllalàsànak ès a szàmonkèrhetösègènek reàlis alapjàt is taccsra vàgnà ez a megoldàs.

  5. Bocs, de itt nem arról van szó, hogy egy szoftverrel kellene egy országos demokráciát szabályozni. Nem valami bűvös, megváltó eszközt kell ebben látni. A magyar társadalomban ezt már megfigyeltem, hogy az emberek kivülről várnak el valamit. Nem, nem erről van szó. Ez csak egy eszköz, ami nem akar egy komplex, szerveződést helyetesíteni. Kis (alacson) szinten (szervezet, párt, egyesület stb) a részvételi demokrácia eszköze, ennyi és nem más. Maga a polgár, – a teljes egzisztenciális mivoltával – kell részt vegyen ebben a folyamatban. A részvétel egyben felelősségvállalás.

  6. Zozo mondta: 2011.12.04 20:12 “Bocs, de itt nem arról van szó, hogy egy szoftverrel kellene egy országos demokráciát szabályozni…”

    Pedig, itt is ezt mondja: “A likvid demokrácia megvalósítható lehetne úgy egy szervezeten belül, mint az egész társadalomban. .. modern technikai feltételei adottak, amivel a társadalom szélesebb körei is bevonhatóak lennének.”
    Nem tom…

  7. Ja, feltételes módban. :) A likvid demokrácia egy gyűtőfogalom, a szoftverfejlesztéstől függ. Most például a németek adhocracy programon dolgoznak, talán ez még széleskörűbb lesz mint a liquid feedback.
    http://liqd.net/

  8. Jòl van, engem nagyon èrdekel, h. milyen feltètelek között örzi meg a stabilitàsàt egy ilyen döntèsi mechanizmus.
    Nèhàny gondolatot ìrtam ezzel kapcsolatban.
    http://www.virtus.hu/index.php?id=detailed_article&aid=110641

  9. nézetem szerint a közvetlen, részvételi, közösségi demokráciáé a jövő. a kísérlet ígéretesnek tűnik az ebbe az irányba való fejlődés előmozdításában. csak bátran, mindent bele!

  10. re: Composer Köszi, de egyenlőre csak süket fülekre találtunk. Mintha az egész társadalom be lenne drogozva. Nagyon elködösült az emberek értelme.

  11. @Korhely Engedelmeddel kitenném a cikket ide is. Szerintem érdemes lenne tovább gondolni azon amit írtál. Nekem tetszik. Talán valamilyen párbeszédes formában, idézve és komentelve. Az a legnagyobb baj, hogy ez a társadalom nagyon passzív. Négy évre leadja a szavazatát és egyben a felelősségét is, beledobja egy URNÁBA, ami a HALOTT szavazatot helye.

    Pl.:
    Szerző: “A szavazòurnàk elött az èrtèkelkötelezettsèg helyett kènytelen a pàrtelkötelezettsèget vàlasztani.”

    “Mindez a hatalomgyakorlàs jelenlegi logikàjàra ès arra, a – mègcsak nem is törvènyesìtett – eljàràsi gyakorlatra vezethetö vissza, ami a vàlasztàsi eredmènyek alapjàn gyöztesekre ès vesztesekre, majd a kormànyalakìtàs folyamatàban, kormànypàrtokra ès ellenzèkre osztja a politikai pàrtokat.”

    Komment: Igen a rendszer “0″ összegű játékra hasonlít, ahol vagy nyertesek, vagy vesztesek vannak. Pedig van olyan “játékelv” is, ahol mindenki nyertes, a win-win egyensúly jön létre. Az open-sorce szoftverfejlesztés ezt már bebizonyította, hogy közösen is lehet jó munkát végezni, nemcsak konkurenciában.

  12. Zozo mondta: 2011.12.08 11:10 “Engedelmeddel kitenném a cikket ide is…”

    Persze, nyugodtan tedd. Elèg sok pongyolasàgot elkövettem benne, de talàn gondolatelindìtònak megfelel.
    A likvid rendszernek azt a tulajdonsàgàt is èrdemes lenne megvizsgàlni, h. a tàrsadalom csoportszerkezete hogyan kèpzödik le benne.

    A rendszer kissè hasonlìt egy èlö sejt molekulàris “döntèsi” folyamataihoz, ès àltalànosabban ahhoz, amivel – egyelöre fèlig-meddig empirikusan – a “neuràlis hàlòzatok” kutatàsa foglalkozik. Talàn, abbòl fog kijönni az ùj paradigma, amivel a vilàg sok, ma mèg szètszòrtnak làtszò jelensègèt egysègesen kezelhetjük.

  13. Majd a hétvégén teszem ki, (hetente szoktunk egy új blogot írni) addig is lehet még gondolkodni a témán és azon, hogy kiknek lehet elküldeni. Sajnos ilyen kezdeményezéseknél több munka a “marketing” mint a tartalomírás. Talán két részben kellene, hogy emészthetőbb legyen. Valami intervjú, vagy komment formában képzeltem el.

  14. Létre kellene hozni egy szervezetet/pártot, melynek döntéseit likvid demokrácia révén irányítjuk, s aztán kiderülne mennyire hatékony ez a rendszer. Nagyon kíváncsi lennék az eredményekre…

  15. Ez a cél, de ehhez többen kell legyünk és főleg aktívak is kell legyenek a tagok. Mit ér a legjobb eszköz, ha nem használják. Ezenkívül nem szabad minden reményt csak a technikai eszközökbe vetni. Már elég sokszor csalódott ez a nemzet. Tisztában kell azzal is lenni, hogy a felelősséget nem lehet átruházni egy vezető elitre, rajtunk, a mi részvételünkön múlik, hogy milyen lesz az ország jövője. Az eszközökhöz tájékozódott, öntudatos és felelősen gondolkodó emberek is kellenek. A likvid demokrácia szoftveres eszközei elősegítik a közös politikai véleményformálást és a folyamatot transzparensé teszik, de nem helyettesítik a valós emberi kapcsolatokat.

  16. Egy szavazás eredménye tükrözi a szavazók döntését. Kérdés azonban, hogy az akaratukat tükrözi-e, pláne, hogy a javukra válik-e!?
    Ez csak akkor van így, ha a szavazó tisztában van a kérdéssel, az arra adható válaszokkal, azok következményeivel, összefüggéseivel. (de nyilván nincs, többnyire se képzettsége, se ideje nincs hozzá.
    Ha nincs lövése sem, akkor adja a szavazatát egy hozzáértőnek, eddig sima, de honnan tudja, hogy ki a hozzáértő? Nyilvánvalóan aki szebben bizonygatja.
    Ha erre már tudunk valami megoldást, akkor érdemes elgondolkodni azon is, hogy a végrehajtó hatalom (a kormány, az állami hivatalok…) hogyan működjön ezek után. Ugyanis ennek kéne fogadni a likvid demokrácia felől folyamatosan potyogó instrukciókat. És ha hibás instrukció jön, kinél reklamálhat, illetve ha végrehajtja, ki a felelős?
    A technikai megoldás ezekhez képest semmiség, a specifikáció pár nap alatt összerakható, utána a fejlesztéshez meg elég, ha az informatikus nem teljesen kezdő.

  17. Egy ilyen rendszer az emberek tudatosodásával, a demokráciával és a részvételi kedvel együtt kell fejlődjön. Nem lehet ma íróasztal mellől egy ideális társadalmat megtervezni. Elég lenne az is, ha most például a kezdeteknél egy kongresszus előkészítéséhez ezt a rendszert használjuk. Már a szervezésnél felmerülnek olyan kérdések, hogy miként lehet egy nyitott rendszerben a témaválasztások között priorizálni? Mi a fontos és mi nem? Ezt eldönteni is jó pl. a Liquid feedback szoftver.

  18. Egy adalék a már létező kezdeményezésekhez:
    Te VotingRoom. Magyar fejlesztés jelenleg béta verzióban álldigál befektető híjján.
    Az én szobám benne: http://thevotingroom.com/room-89
    Jobbra a kis térképen a szavazók véleményeinek egymáshoz hasonlóságának és különbségének grafikus eloszlását látjátok.
    A kép alatti “eredmény jegyzőkönyv” gombra kattintva egyéb statisztikákat láthattok.
    Érdekes?

  19. Na, érdekes dolog! Én sem tudom, hogy ki lehetne a befektető. A fejlesztés sok munka. Össze kellene hasonlítani a hasonló likvid demokrácia fejlesztéseket, és kiértékelni, hogy melyiknek mi az előnye hátránya. Dupla fejlesztéseket el kellene kerülni. Ezt ki csinálta?

  20. admin
    Ideális társadalom tervezésére nem is bíztatnék senkit, mert ahhoz ideális emberek kellenének, vagyis mi mehetnénk a levesbe. :-)
    Viszont ha elég kicsiben kezdesz, akkor nem lesz benne semmi likvid: egy kongresszus előtt már most is meg szokás kérdezni a tagságot, hogy mi a pálya. Hogy az összes igényt, ötletet egy központi helyre öntik, és ott egy pár ember megszakad a feldolgozásban, vagy kisebb csoportokban (helyi, területi szinten) megbeszélik, és csak az ott állva maradt ötletek mennek tovább, az is csak technikai különbség szerintem. Ahogy én megértettem, a likvid demokrácia inkább olyasmi, mintha folyamatosan kongresszus lenne, a felvetődő kérdésekre hamar kialakulna a válasz, nem gyűjtögetnék őket egy-egy kiemelt alkalomra.

  21. Re: “Ahogy én megértettem, a likvid demokrácia inkább olyasmi, mintha folyamatosan kongresszus lenne…”
    Igen ez az ideális állapot. De ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Egyenlőre szervezeten belül lehet próbálgatni. Szerintem a technikai különbség a lényeges, mert ez a szelektálásban minőségi különbséget jelent.

  22. Elkezdtem tervezni egy WEB -es projektet ebben a tárgykörben, aki be akar kapcsolodni a munkába kérem irjon nekem: tibor.fogler@gmail.com
    Elsősorban dizajnerre, PHP/MYSQL/Joomla fejlesztőre, matematikusra, tesztelőre, dokumentálóra lenne szükség.

  23. Szóval ez úgy menne, hogy szavazok valakire, aztán ha csalódtam, menet közben visszavonhatom? Jó lenne, de hogy lehet ezt technikailag és racionálisan megvalósítani? Magyarországon – ahogy a világban mindenütt – még relatíve kevés embernek van számítógépe, mármint az össznépességhez képest. A másik meg az, hogy a politika kevés kivétellel pont arról szól a megválasztottak számára, hogy meggazdagodjanak, minél tovább gazdagodjanak, minél több hatalmuk legyen. Gondolod, lenne olyan kormányzóhatalom, amely ha kap egy csomó visszavont szavazatot, azt mondja, hogy bocs, akkor itt a kormány, irányítson más? Ha ezt elhiszed, akkor nálam is naivabb vagy, pedig eddig állítólag én vittem a prímet :-(

  24. Mi nem naivak vagyunk, hanem idealisták. Milyen az a világ, amit csak az érdekek irányítanak?
    A likvid demokrácia, de új társadalomirányítási modell lehetne. Ez még nincs kidolgozva, ennek az a célja, hogy a mai képviseleti demokrácia merev szerkezetét feloldja. Hogy a politikus ne magát, esetleg a pártját, hanem a népet képviselje.

  25. “Milyen az a világ, amit csak az érdekek irányítanak?” Huszonegyedik század… Ahol él hétmilliárd ember, holott a bolygó csak ennek töredékét tudná eltartani. Ahol egy elitista csoport kezében vannak az energia-, fegyver- és gyógyszerlobbik, amelyek a legnagyobb haszonnal járnak. Ahol míg egy kiváltságos kis réteg azt sem tudja, jó dolgában, mit csináljon, milliárdok éheznek. Ahol a pusztítás, egymás letaposása teljesen normális. Ahol az egészség üzlet, és nincs mindenkinek joga hozzá. Az ételhez, a fedélhez, a munkához, az alkotáshoz, amely a lelket épen tartja, sem. Egy bölcs barátomat idézem: “Az emberiség eljutott arra szintre, amikor az elméjébe épített védőkódok már csak a lét- és fajfenntartást engedélyezik. Minden mástól el vagyunk zárva, a saját érdekünkben”

    Apropó, most végképp nincs is olyan hely, ahonnan lehetne letölteni??? Odalett a TE is?

  26. Ha valaki kicsit utánanéz a dolgoknak, azt tapasztalja majd, hogy sok minden nem az, aminek látszik. A WTO sima kereskedelmi egyezménynek látszik, aminek az lenne a feladata, hogy biztosítsa a tőke nemzetközi szabad áramlását. A valóság azonban az, hogy jaj azon országoknak, akik nem értenek egyet azzal, hogy a nagy, jobbára amerikai multik (Rockefeller, Chase Manhattan, Standard & Poors, Golden Suchs, stb. érdekcsoport) gazdaságilag kifosszák őket, ledarálják a piacaikat. Ezért támadják Magyarországot is, mert nem csipázzuk, hogy tönkreteszik a termelő egységeinket, likvidálják a kereskedőinket. A multik birtokában van már a média jelentős része. A Bilderberg csoport ( társadalom és demokráciaellenes szervezet, sajna magyar politikusok is tagjai, mint Bokros, és EU-s is, mint pl. Barroso) 2011.-es üléséről az szivárgott ki, hogy aggályosnak vélik, hogy az Internet még nem tartozik a fennhatóságuk alá. És micsoda véletlen: Jön az amcsi kezdeményezésű ACTA. Ennek semmi köze a szerzői jogokhoz. Nem a szerzőket akarja védeni, hanem kontrollt szilárdítani meg a weben, és a bolygó lakosságán. Nem szeretik a szabad embereket, sem a szabad versenyt, ez a Rockefellerék mottója. Politikai véleményed van? Az meglehet, de sajna letöltöttél egy szar, kétszer meghallgatható zenét, hát a következő pár évben majd a büntetésvégrehajtó intézetekben töltögetheted a büntetésed. A liberálisok mindenfelé azt szajkózzák, hogy ezek csupán mítoszok, de olvassátok csak el Susan George Luganoi tanulmány című könyvét. Máris más színben látjátok ezeket az álliberális, spekuláns és köztörvényes bűnözőket. A céljuk, hogy mindenki terrorista és bűnöző legyen, azaz bármikor likvidálható.És persze, ha nem hiszed el, hogy szervezetlen buta, afgán birkapásztorok pusztították el a WTC-t, te is terrorista vagy, s mint ilyen, a 2011.-es dec. 31.-i amcsi törvény alapján, akár a nyílt utcán fejbe lőhetnek. (Afganisztán: A WTC miatt véletlenül 200.000 civilt mészroltak le BIZONYÍTHATÓAN amerikai katonák. Emberi jogi szervezetek szerint Irakban és Afganisztánban valószínűleg több, mint 1.000.000 polgárt mészároltak le. Csekély áldozat a felrobbantott WTC-ért, a multik hatalmáért és további vagyonosodásáért, nemde?)
    Demokrácia, nekünk, csőcseléknek? Ugyan minek? Szellemi és fizikai erőnkkel, már óriási hatalommal ruháztuk fel ezeket a bűnözőket, a továbbiakban már csak ellenség és akadály vagyunk

  27. A politikusoknak a választóik által visszahívhatónak kellene lennie, felelnie a választási hazugságaikért,
    a politikusként elkövetett tetteikért teljes vagyonukkal és szabadságukkal felelni. Simán megoldható lenne, csak egyszer írnák ki népszavazásra! Kétlem, hogy ezt tíz éven belül bármely párt vagy kormány önszántából meglépné. Pedig állatira fontos lenne, mert a globalisták felzabálják a tömeg szabadságát. Elképesztő, nem? Az emberiség 1%-a úgy véli, az ő joga megmondani az emberiségnek, hogy mit gondoljon, egyen, lehessen-e gyereke, munkája, egyáltalán élete. Ha nem állnak le, még a mi életünkben megtörténhet, hogy ténylegesen, nyíltan rabszolgáknak nevezzék az emberiség 99%-át!

  28. A Likvid Demokráciára célként kell tekinteni amit nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Ha el tudnánk érni, hogy rendszeresen legyenek népszavazások, mondjuk negyedévente mint Svájcban, az már nagy eredmény lenne mert akkor nem tolhatnának át törvényeket az akaratunk ellenére. A 4 évente történő választásokat is meg lehetne szaporítani. A cél az hogy a demokráciánkat tegyük mind inkább részvételivé. Persze szervezeten belül hamarabb meg lehetne valósítani a Likvid Demokráciát de ahhoz kéne egy párt.

Hozzászólok