Web:

Egész webes megjelenésünk (s így honlapunk is) nagy átalakuláson megy keresztül; türelmetek és megértésetek köszönjük! Fórum és weblap-adminisztrátorok segítségét szívesen vesszük a folyamatban! Jelentkezni a forum@kalozpart.org-on keresztül tudtok!

Szervezetépítés:

A nyár folyamán igyekszünk a szervezeti, un. “mélyszerveződési” munkára koncentrálni, elkerülve ezzel számos gyermekbetegséget (pozíciókon való felesleges civakodás, megosztottság, céltalan hierarchizálódás, etc). Célunk továbbra sem a 2014-es választások megnyerése, hanem a megfontolt, tudatos építkezéssel megalapozott üzenetünk terjesztése, minél több civil és szakértő bevonása munkacsoportjainkba.
A politikai kalandorok számára továbbra sem tudunk sok jóval szolgálni, a Kalózpárt nem lesz egy újabb klasszikus értelemben vett politikai csoportosulás!

Tagfelvétel:

Kikötőnk mindenki számára nyitva áll, bátran írjatok-csatlakozzatok-segítsetek! Az egész szerveződés arról szól, hogy minél több tevékeny, tenni akaró ember vehesse ki részét egy alapjaiban új és igazán demokratikusnak mondható kezdeményezésből!
Tagfelvételi kérelmeteket a Szervezetünk/Tagfelvétel! menüpontból érhetitek el!
Amit írjatok azért bele: név, állampolgárság, lakhely (város legalább), elérhetőség, születési dátum; valamint miért szeretnétek hivatásos Kalózok lenni, mely munkacsoportokban tudnátok részt vállalni, s miben tudnátok segíteni (pl fordítás, videó, fotó, szakértői tevékenység, weblap-adminisztráció, anyagi támogatás, kapcsolatok, sajtó, stb).

Munkacsoportokban való részvétel:

Munkacsoportjaink a hetekben fognak beindulni a fórumon, levlistákon, esetlegesen Facebookon és a Kalóz-wikin. (Vannak elképzelések egy teljesen új motorral működő munkacsoport-rendszerről is, ehhez azonban hivatásos programozókra lenne szükségünk!.)
Mindenki számára olvashatók lesznek ezen munkacsoportok; hozzászólni viszont csak regisztráltan lehet majd (spam kiszűrése végett).  A szavazáshoz és ötleteitek előterjesztéséhez nem feltétel a Kalózpárti tagság!

LIKVID-FEEDBACK (likvid-demokratikus szavazást segítő) szoftver:

A német likvid-demokratikus szavazatkezelő program fordítása/honosítása/ is folyamatban van, eredmények 2 héten belül várhatók, utána megkezdődik a szoftver tesztelése. Ez ügyben a Német Kalózokra is utalva vagyunk, mivel különálló programról van szó.

Gazdasági munkacsoportunk mumble konferenciája:

Hirdetni szeretnénk, hogy Gazdasági munkacsoportunk mumble konferenciájára hetente, minden vasárnap, 19:00-tól kerül sor az alábbi netes helyszínen:

kiszolgáló: 91.121.22.92
port: 61223
szerver jelszó: kalozpart2012

Amúgy a mumble szervert bátran keressétek akkor is, ha csak egy kötetlenebb véleménycseréhez van kedvetek!

Van egy rossz hírem: NEM.

Ha emailt küldünk, honlapot böngészünk vagy a Facebookon posztolunk, a tevékenységünk lényege az adatok megosztása. A megosztás az internet lényege és működési elve. A szerzői jog megreformálása vagy a fájlmegosztás engedélyezése nem más, mint szőrszálhasogatás, mert nem ismeri be azt a tényt, hogy az eredmény ugyanaz. Az interneten a szerzői jogot érvényesíteni olyan, mint vákuumban sárkányt röptetni.

Ennek ellenére az urak az ACTA, a SOPA és a PIPA titkos asztalánál azt gondolják, hogy ők az internetet márpedig ellenőrizni fogják. Ehhez az adatok áramlását ellenőrizni kell, de az üzleti tervük nem kompatibilis az internettel. Nem baj, gondolják, ha a rendszer elég represszív, és a kormányok a megfigyelést és az ellenőrzést komolyan veszik, akkor az üzleti nyereség kierőszakolható. Nekik egy olyan internetre van szükségük, amely kontroll alatt tartható.

A szerzői jogok megreformálását sokan még el is fogadnák, egy kis kontroll még tolerálható, gondolják, mert még akkor is jól kereshetnének a jogkezelők és a jogtulajdonosok. “Olyan ez, mint a tiltó táblák az utcai forgalomban” – hangzik el sokszor az érv. “Nem tarjuk be mindet, de azért szükség van rájuk” – mondják. Ez a hasonlat szerintem sántít. Ha én egy zenealbumot a BitTorrentre, vagy egy fáljlmegosztó portálra feltöltök, akár száz, ezer vagy az összes internetezőnek a rendelkezésére bocsátottam. Ettől a pillanattól semmi tiltás nincs. Ez nem olyan, mint amikor átmegyek a piros jelzőlámpán, hanem olyan, mint amikor leszerelem a jelzőlámpát. A fájlmegosztás a kontroll teljes elvesztését jelenti. Egy kis kontroll itt annyi, mint a tűzvésznél egy vödör víz.

Ezek után felvetődik a kérdés: szerzői jog vagy szabad internet?

Rickard Falkvinge

Az ACTA egyezmény az Európai Parlament előtt van, hogy az eldönthesse elfogadja-e vagy elutasítja. Néhány bizottság megvizsgálja mielőtt szavazásra bocsájtják a Parlamentben, ami valószínűleg Június 11 és 14 közt fog megtörténni. Az első bizottság amelyik ajánlásokat fogalmaz meg az Ipar, Kutatás és Energiaügyi bizottság (Industry, Research and Energy committee azaz ITRE ), ami már publikálta is véleményének vázlatát az ACTÁ-t illetően. Ezt a vázlatot Április 24-én fogják a tanácsnak bemutatni és előreláthatólag május 8-án fognak róla szavazni. Az ITRE véleménye  teljesen világos: Az ACTÁ-t el kell utasítani.

Az ITRE bizottság véleményének vázlata, példamutató az egyszerűségében (csak egyetlen oldal!), felsorolja a indokokat,  majd megfogalmazza az ajánlását az ACTA elutasítására.

A vélemény vázlata szerint az ITRE bizottság…:

• Üdvözli a Hamisítás Ellenni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement azaz ACTA) céljait miszerint a tárgyaló felek vissza szeretnék szorítani a hamisított áruk kereskedelmét ;
• Megjegyzi hogy a hamisítás, a szerzői jogok és a védjegyekre vonatkozó szabálytalanságok mind fedve vannak az ACTA állta, ezáltal több területet is egy kalap alá vesz ami nem alkalmazkodik a különböző szektorok egyedi igényeihez. Aggodalmát fejezi ki a kulcs terminológiák hiányával kapcsolatban amin az ACTA végrehajtói mechanizmusai alapulnak. Attól tart hogy törvény bizonytalanságot fog okozni az európai vállalatoknak, kifejezetten a kis és középvállakózások, a technológiai felhasználók is az internetszolgáltatók vonatkozásában ;
• Kiemeli hogy az AKTA célja megerősíteni az Európai Unió iparát, ám úgy tűnik  jelenlegi  formájában ellentétes az Európai Parlament Digitális Agendájával, ami Európát az internetes fejlesztések élharcosává kívánja tenni, továbbá kiemelten támogatja az internet semlegességét és a kis és középvállalkozások hozzáférését az online digitális piacokhoz ;
• Emlékeztet a szerzői jogokra vonatkozó rész ellentmondásos, hiányos, elégtelen és szétszórt, és hogy egy független és tárgyilagos hatástanulmány szükségszerő a törvényi előterjesztést megelőzendő ;
• Aggodalmát fejezi ki, hogy az ACTA  nem biztosít egyensúlyt az intellektuális tulajdon és a vállalkozások szabadsága, a személyes adatok védelme, és az információ szabadsága közt, mely követelmények tekintetében az Európai Bíróság nemrégiben  határozott ;
• Mindezek miatt sürgeti, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tartsa vissza a hozzájárulását az egyezményhez.

Rövid és nagyszerű. ”  … tartsa vissza a hozzájárulását az egyezményhez.” (Saját kiemelés.)

Ez a véleménytervezet az ITRE bizottság elé lesz terjesztve tárgyalásra Április 24-én, és areferens (az Európai Parlament azon tagja aki felelős  felvázolni és előterjeszteni egy ügyet a bizottságnak) Amelia Andersdotter lesz (@teirdes a Twitteren). Ezután valószínűleg Május 8-án fogják szavazásra bocsátani (frissítve).

A név valószínűleg ismerősen cseng azok számára akik olvassák ezt a blogot. Ms. Andersdotter a Svéd Kalózpárt tagja és egyben a az Európai Parlament képviselője.

FRISSITÉS: A cikk eredetileg azt írta az ITRE szavazás Április 24-én lesz ; de a referens fogja aznap előterjeszteni az ügyet és a vélemény vázlatát. Ezután más tagok javasolhatnak változtatásokat a vélemény vázlatán, majd valószínűleg Május 8-án   szavazni fognak róla. Köszönjük a tisztázást, Teirdes.

FRISSÍTÉS 2: Pontosan mit is takar ez a dokumentum:

• a referens vázlata
• az ITRE ajánlása az INTA-nak
• az INTA ajánlása az Európai Parlamentnek
• a Parlament fogja kimondani a végső szót arra vonatkozólag hogy elfogadja-e vagy elutasítja az ACTA-t.

Az INTA (a nemzetközi kereskedelmi bizottság) fogadja az ajánlásokat (“véleményeket”) a többi bizottságtól – várhatóan legalább a Jogi Ügyek ( Legal Affairs  -JURI) és a Személyi Szabadságjogok  (Civil Liberties – LIBE) részéről, mielőtt megírja a saját ajánlásait a Parlamentnek. Tehát ez a dokumentum csak egy plankton a táplálékláncban, de legalább a jóféle plankton.

Forrás: falkvinge.net

Miután egész Európában hatalmas tüntetésekkel tiltakoztunk az ACTA ellen, meglepve ezzel a politikusokat, az Európai Bizottság megpróbálta visszavonni a kezdeményezés és az Európai Bíróság elé küldeni az ügyet. A Bizottság ki kérte volna a Bíróság véleményét, hogy az emberi jogi chartával  összeegyeztethető e az elnyomó szabályozás. Ez megakaszthatta volna az ACTÁ-t akár évekre is, ha nem tovább. Az aktivisták tömegei megnyugodtak, hiszen a végső összecsapás évek távlatába került.

Úgy tűnik ez lehetett az Európai bizottság szándéka: elszívni a tüntetések energiáját azzal, hogy azt állították a döntést el kell odázni még minimum két évvel. Az Európai Parlamentnek lehetősége lett volna kérdéseket feltenni az Európai Bíróságnak az ACTÁ-val kapcsolatban, és a releváns kérdésekre választ kapni.

De hirtelenjében a bizottság váratlanul megváltoztatta az álláspontját és mielőbbi parlamenti döntést szeretnének. Az ACTA visszatért és hamarosan szavazni fog róla az Európai Parlament, attól függetlenül, hogy a bizottság elküldi e azt az Európai Bíróságnak kiértékelésre. Mivel az Európai Bizottság hivatalosan nem jelentette be, hogy megvárja a bíróság döntését az egész ügy ködösítésnek tűnik.

Az ACTÁ-t most gyorsan átvizsgálják az Európai Parlament bizottságai, legelőször az INTA (a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, akinek az asztalára tartozik, és aki ma úgy döntött, hogy nem küldi az ACTA-t az Európai Bíróság elé), és utána még két vagy három bizottság Áprilisban és Májusban. A Parlamenti szavazást valamikor Júniusban szeretnék megejteni a Június 11-14 közé eső időszakban, de ez még nincs megerősítve. Mindösszesen tehát tíz hetünk van.

Ha az ACTA elbukik az Európai Parlamentben, akkor az azt jelenti hogy a monopóliumoknak széllel szemben kell majd menetelniük. Ha az ACTA viszont átmegy, akkor ugyanezek a monopóliumok megerősödve kerülnek ki a küzdelemből, és elzárják a lehetőségét annak, hogy a roppant szükséges szerzői jogi és szabadalmi reformokat belátható időn belül megvalósíthassuk.

Ha az Európai Parlament megszavazza az ACTÁ-t akkor az Európai Bizottság valószínűleg nem fogja a dokumentumot az Európai Bíróság elé küldeni, és kiderül hogy az arra tett ígéret csak egy taktikai húzás volt hogy eltereljék az aktivisták figyelmét. Ha az Bizottság mégis a Bírósághoz irányítja az ACTÁ-t akkor az kínos helyzetet teremthet a Parlamentnek ha a Bíróság azt illegálisnak minősíti. Ezért most teljességgel biztonságos  nemmel szavazni az ACTÁ-ra.

Ez egy olyan harc amit meg kell nyernünk. Most kell nyomást gyakorolni az Európai Parlamentre, mivel a következő generációk szabadsága az elkövetkező tíz hétben fog eldőlni, ahol kis ütközetek sorozata fog elvezetni a mindent eldöntő csatához, az Európai Parlamenti szavazáshoz.

Ennyi! Ez itt a végjáték. ez az a harc amit meg kell nyernünk. Az Európai Parlamenti szavazása most kulcsfontosságú, nem csak az ACTA miatt, hanem az elkövetkező évtizedet meghatározó trend miatt is.

Az ACTA végjátéka folyamatban, és ha mi aktivisták nem veszünk részt ebben a végső harcban, akkor elbukunk. A Februári teljesítményünk páratlan volt ami megrengette Brüsszelt. Most meg kell ismételnünk az üzenetünket elég hangosan ahhoz, hogy mindenki meghallja, minden elképzelhető szközt felhasználva. Az elkövetkező két és fél hónapban mindent bele kell adnunk.

Forrás (svédül): Hax

KI KICSODA AZ EURÓPAI UNIÓ BÜROKRÁCIÁJÁBAN?
A felek rövid leírása: az Európai Bizottság a durva megfelelője az Európa igazgatóságának, az Európai Parlament durva megfelelője a törvényhozásnak, és az Europai Bíróság Európa legfelsőbb bírósága. A különbség az, hogy az Európai parlament nem készíthet törvényeket csak engedélyeztetheti a törvénytervezeteket, és további furcsaságok.

A helyszín: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája (1024 Budapest, a Lövőház u. és a Káplár utca Millenáris felé eső sarka)
Időpont: 2012. febr. 25. szombat, 16 óra (gyülekezés 15.30-tól)

Nem kérünk az ACTA-ból! Követeljük az internet szabadságát!

Az elmúlt napokban szárnyra keltek olyan hírek, hogy már “vége van az ACTA-nak”. Sajnos, ez még egyáltalán nincs így. Ezzel kapcsolatban ajánljuk az alábbi hírt: http://lmv.hu/tenyleg_halott-e_az_ACTA

FIDRICH Robert

A demonstráció szervezői: Zöld Pók Alapítvány, Kalózpárt. Támogatja az Anonymous magyarországi csoportja és az Occupy Budapest.

A budapesti tüntetés facebook oldala: http://www.facebook.com/events/170079833106150/

Hosszú távon tehát az ACTA ratifikációjának következménye a mai, meglehetősen merev szellemi jogi védelem teljes befagyasztása lesz, amelyből a lazítás felé csak rendkívül nehezen lehet lépni, a szigorítás felé viszont annál könnyebben. Képletesen szólva az ACTA nyomán tehát egy olyan présbe kerülnek a csatlakozók, amely csak egyik irányba, a szorítás felé képes elmozdulni.

• hwsw.hu cikk

- Kovács Miklós professzor? Elő kell állítsam. Remélem nem kell megbilincselnem!

- De hisz nem követtem el semmit!

- Aztat majd az igazságszolgáltatás kideríti. Fiúk, hozzátok laptopot és az összes számítógépet!

- Jól aludt Professzor úr?

- Kicsit hideg és kemény volt a priccs, mivel vádolnak?

- Btk. 329. §, szerzői jog megsértése. Egy portálon eladásra kínálta fel laptopját, amelyre egy Miki egeret rajzolt.

- Az nem is Miki egér volt, hanem egy régi filmfelvevőt rajzoltam oda. Én is Miki vagyok és szeretek filmezni. Sőt, azt a laptopot már el is adtam. Őrmester úr látta a rajzot?

- Én nem, de az ügyvéd, aki feljelentette magát látta. Lefoglaljuk a maga számítógépeit, találunk-e jogsértő anyagot rajta, remélem minden cikkénél ott lesz az irodalomjegyzék! A bolgárok most ezt nagyon figyelik.

- De hisz akkor nem tudom a munkámat végezni. Ráadásul szerzői jogsértést se követtem el, az nem is Miki egér volt!

- Kérem szépen, én csak a munkámat végzem, a NAV szerint maga jogsértést követett el, mi eszerint járunk el.

Csak remélhetjük, hogy a fenti párbeszéd a fantázia szülötte marad. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az ACTA-hoz (Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás) való gyors csatlakozással a szocialisták internacionalista igazodási kényszerének hibájába esik a kormányzat. A ratifikációhoz legalább hat állam törvénykezési szervének jóváhagyása szükséges, nem biztos, hogy a magyaroknak kell ebben élen járnia.

Talán nem véletlen, hogy az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményben tiltakozik az ACTA elhamarkodott bevezetése ellen. Az IVSZ szerint az iparági innovációt is hátráltatja az ACTA ratifikálása. A fejlesztési tevékenységet végző „start up” vállalkozások szerzői jogilag sokszor tisztázatlan tevékenységet végeznek. Nehezményezi az IVSZ, hogy a közvetítő szolgáltatók számára szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel.

Bár a felügyelő hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) bizonyára mindent megtesz a korrekt szabályozás érdekében, és véleménye szerint nem szükséges a magyar szabályozás szigorítása, valamint nem cél a szerzői jog további kriminalizálása; kérdés, hogy akkor egyáltalán miért van szükség a gyors magyar ratifikációra. Mindenesetre az ACTA ellen civil összefogás bontakozott ki Európa szerte, és tűntetések Magyarországot sem kerülték el. Magyarország korábban már csatlakozott egy olyan, 1998-ban kihirdetett egyezményhez a „TRIPS Megállapodáshoz”, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem összefüggő kérdéseit szabályozza és kriminalizálja az ezzel összefüggő bitorlásokat.

Mi is akar az ACTA? Célja egy olyan egyezmény létrehozása, amely sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog számára. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg az USA kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a „Digital Millenium Copyright Act” világméretű változatának létrehozása lett volna. 2012. január 26-án Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget tagállamaival együtt (kivétel: Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország), melyeknek együttműködése azért volt nélkülözhetetlen, mert a megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint a büntető politika (tekintettel a hamisításra és a kalózkodásra), amely nemzeti hatáskörbe tartozik. Az aláírás elleni német kifogás akkor még csak formai volt.

Németország immár teljesen kihátrált a ratifikálás alól, mint azt a német igazságügyi miniszter kijelentette: „A kormány elutasítja az internet-hozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök.” Németországhoz már Lettország is csatlakozott.

Úgy vélem, hogy az ACTA-val kapcsolatos problémakört ketté kell választani. A regisztrált oltalmak (szabadalom, védjegy, használati minta, regisztrált formatervezési oltalom) alá eső hamisítás elleni fellépés könnyebben körülhatárolható, hiszen van egy hatósági lajstrom, amelyből szakember ellenőrizheti a jogsértést. Szakember alatt itt szabadalmi ügyvivőt, szakjogászt értek, és nem őrmester vagy százados urat. Ugyanakkor még regisztrált jogok esetében is igen nehéz lehet az összevetés, ha nem szolgai másolásról, hanem csupán összetéveszthetőségről vagy hasonló műszaki jellemzőkről van szó. Regisztrált oltalmak esetén megvan ugyanakkor az önvédelmi lehetőség is, saját regisztrált jog igénylésével. Az ezekkel kapcsolatos jogvédelem ACTA általi kiszélesítése nem okoz különösebb problémákat. Mindenesetre e jogoknál az időtartam általában ésszerűen korlátozott, a szerző (feltaláló, jogosult) pedig díjat fizet a kizárólagos jogokért.

A nem regisztrált oltalmak, így a szerzői jog területén a bűntető joggal való laikus élés vagy visszaélés (mindkettő gyakorlati tapasztalat) a bevezető párbeszédben vázolt szituációkhoz vezethet, akár ACTA nélkül is. Nagy szakértelmet igénylő feladat, és tág teret ad a pro és kontra érveknek annak eldöntése, hogy egy adott mű megvalósít-e szerzői jogi jogsértést vagy sem. Még az illetékes bíróság is szakértői testülethez fordul vitás ügyben, nem várható el ezek megítélése a jogos vagy téves meghurcolást végrehajtó bűnüldöző szervektől. A bűntető jogi szankciók kiterjesztése nem indokolt.

Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szűntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget és olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban.

Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében). Tény, hogy az ACTA nem ír elő mindent részletesen, és sok esetben csak keretet és lehetőséget ad a szigorúbb fellépésre (még feltehetőleg nincsenek ilyen magyar tervek), de nem tudhatjuk, hogy a jövőben épp melyik vezető tisztviselőnek lesz kedve élni e lehetőséggel.

A szerzői jog még egy önmagában nyilvános és szerzői jog alá nem tartozó sportközvetítésre is rányomja a bélyegét, amint arra a közelmúltban rámutatott az Európai Bíróság. Hiába közvetítethetne egy vendéglő egy futballmérkőzést a televízión, az ott látható grafikák, felvezető zenék, nyitó képsorok, összefoglalók már szerzői jog alá tartoznak, és ezeknek a nyilvánosság felé (azaz a vendéglő közönsége felé) való engedély nélküli közvetítése szerzői jogot sért.

A mai internetes társadalom okkal háborodik fel azon, hogy egy-egy botcsinálta karaktersorozat – nevezzük szerzői műnek – fiatal szerző esetén akár 150 évig (a szerző halála után 70 évig) a bűntető jog eszközeivel is védett, anélkül, hogy az abból hasznot húzó szerző vagy a még nagyobb hasznot húzó szerzői jogi szervezetek bármilyen ellenszolgáltatást nyújtanának. Egy mű egyébként akkor is szerzői joggal védett, ha semmiféle esztétikai élményt nem nyújt. Hasonló a helyzet egy szoftver esetében. Mit is kezdjen a szoftver többnyire fiatal szerzője a halála után 70 évig tartó kizárólagos joggal, amikor műve két év múlva már talán el is avult?

Sem az ACTA, sem a jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem ad megfelelő választ a szoftverszerzők oltalmi igényére. Szabadalmaztatni szoftvert közvetlenül nem lehet, csak, mint egy világszinten új műszaki megoldás (az USA-ban műszaki vagy üzleti megoldás) részeként kerülhet oltalom alá. A szabadalmaztatás amúgy is költséges, négy-öt évig eltartó folyamat. A törvény erejénél fogva védelmet nyújtó szerzői jognál pedig a szoftver csupán mint sajátos karaktersorozat van védve, amivel túl sokra nem megy a szoftverszerző.

Szükség lenne egy regisztrált oltalom alá eső szoftvervédelemre, amely – például kétszer 3 év időtartamra – szerény díj ellenében a szerzői jognál hatékonyabb védelmet nyújtana a szerzőnek a konkrét megoldásra. Ezzel a szoftverszerzők és a társadalom is jobban járna.

A nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás amúgy is komolyabb hatástanulmányt és nemzeti felkészülést kívánna. A közelmúltban élenjáróként csatlakoztunk az egységes EU szabadalom létrehozását kezdeményező megerősítő együttműködéshez (EU tagállamok, Olaszország és Spanyolország kivételével). Eszerint – előreláthatólag legkésőbb 2014-től – az európai szabadalmak érvényesítése során 25 országot egy csomagban, egyszerre kapunk meg. Tény, hogy a magyar elnökség alatt nemigen lehetett kitérni ezen valóban előremutató egyezmény alól, azonban ennek hatásait még nem gondolták végig az arra hivatottak, és feltehetőleg szokás szerint csak a hatályba lépés után fognak kapkodni. Az egyezmény előnyösen érinti azt a százas nagyságrendű magyar találmányt, amelyet az Európai Unióban kívánnak védeni. Ugyanakkor érthetőbbre fordítva az egyezmény hatását: a jövőben minden német szabadalomhoz ajándékba adnak egy magyart. Az európai szabadalmakat ugyanis Németországban szinte mindig érvényesítették, nyilván ezután is kívánatos lesz ez a piac. Németország mellett ott van még 24 ország, köztünk hazánk, amely most már a csomag része lesz, így évente ötvenezres nagyságrendben lesznek Magyarországon hatályos európai szabadalmak. A szabadalmak általában nagyobb kört védenek, mint a ténylegesen alkalmazott találmány területe. E szabadalmak túlnyomó része csak angolul lesz olvasható. Mindebből következően a magyar fejlesztők lépten nyomon bele fognak ütközni olyan jogi korlátokba, amelyek elhárításához szabadalmi ügyvivő szakember lesz szükséges. Ez meg fogja növelni a magyar fejlesztők költségeit, és jogi konfliktusokat fog generálni. Száz szabadalmas előnye áll szemben az ötvenezerrel, legalábbis a mi országunkban (Németországban fordított az arány). Önmagában nem lenne baj a megállapodással, ha időben felkészülne az ország többek között szakemberképzéssel, tájékoztatással, azonban sajnos ehhez már most is rövid az idő, és a döntéshozók közül eddig senki nem gondolt a következményekre.

Az EU szabadalom kapcsán láthatjuk, hogy a döntéshozók sokszor a hatások mérlegelése nélkül döntenek. Fokozottan igaz lehet ez az ACTA-ra. Az internetes társadalmat nem lehet laikus hőbörgőknek kikiáltani, és feláldozni mindent a szerzői jog haszonélvezőinek oltárán. Ugyanakkor a ló másik oldalára sem szabad átesni, az egyensúly megtartására e téren is szükség van. A döntéshozóknak célszerű lenne megfontolnia az IVSZ mértéktartó felhívását, és döntésük következményeit; és el kéne halasztani a ratifikálást, illetve az ebből fakadó további törvénymódosításokat. Ha a németek megtehetik, akkor mi is megtehetjük: legyen az ACTA „ad acta”.

Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda ügyvezetője

A cikk eredetileg a http://szerzoijog.com/acta_velemeny címen jelent meg.

“Nem fog változni semmi a magyar jogrendszerben, nincs miért aggódni”

Ha ez valóban így van, akkor semmi értelme aláírni egy ilyen megállapodást, hisz így sem úgy sem vátlozik semmi.

“Nem is olyan szigorú az ACTA mint a kritikusok mondják”

Ez az érvelés arról szól, hogy az ACTA-val kapcsolatban sok olyan kritika kering, ami a végleges szövegból nem vonható le, ezért ezek valótlan kritikák. Pl. nem jön el az internet szolgáltatók általi teljes cenzúra kora, nem lesz kötelező a 3 csapás törvény & hasonlók.

Valóban, sok olyan kritika kering, amely nem a végleges, hanem a köztes ACTA szövegben foglaltakra reagálnak – az ars.technica közöl is egy listát ezekből. Itt a védekezés azt hozza fel erényként, hogy az ACTA lazább mint ahogy azt igazából szerették volna, hogy nem sikerült minden vágyott rendelkezést benne tartaniuk az egyezmény szövegében – valójában a kudarcukat mutatják fel erényként.

Az én szememben viszont az, hogy ezáltal is látszik hogy mi is a valódi céljuk, magáért beszél. Hogy most nem sikerült mindent elérniük pedig azt mutatja, hogy ha az ACTA megvan, akkor a jövőben a most kimaradt rendelkezéseket meg fogják próbálni elérni egy következő folyamatban. Mivel a céljaik nem változtak – miért is ne tennék?

Szívesen vitáznának “szakmailag”, de csak “hiszti” van a témában

Többszor olvastam ACTA-t védő jogászokat kinyilatkoztatni, hogy milyen jó lenne ha lenne valós szakmai vita a témában, de csak “hiszti” van meg “puffogás”, hogy pontosan idézzem őket.

Ez az érvelés több sebből vérzik, azzal kezdve, hogy az ACTA-t pártolók miatt történt az egész ACTA tárgyalási folyamat a közvélemény kizárásával, ami a vita elleni erős averzióra utal.

A napokban aktivisták összeszedtek egy-két részletes, nemzetközi szervezetek által összeállított jogi kritikát. Ezeket magyar, ACTA-t védő jogászok elé tárván azok rendre más elfoglaltságra ill. “fontosabb aktuális kérdésekre” hivatkozva elzárkóztak a valós vitától, az érvekre való reagálástól.

A valós vitára való nyitottság így csak üres szó maradt.

“Mire ez a nagy hiszti egyébként is?”

Hisz az ACTA-t, ahogy a többi rendes nemzetközi kereskedelmi egyezményt, ugyanúgy zárt ajtók mögött tárgyaltuk le, az emberek bevonása nélkül. Hisz ezt így szokás.

Lehet, hogy itt valóban a szokással van a baj, és azt kell megváltoztatni.

Az egész megközelítés rossz

A részletekben nem elmerülve, az ACTA-t védő, elsősorban szerzői joggal foglalkozó jogászoknak egy gondolatkísérletet javaslok elvégezni. Lépjenek ki az általuk nap mint nap űzött szerzői jogi keretekből, az általuk védett szervezetek és egyének helyzetéből, és abból, hogy a szerzői jog felhasználásával ezen természetes és jogi személyeknek hogy lehet a lehető legnagyobb előnyöket kiharcolni.

És egy pillanatra vegyék fontolóra azt, hogy nem csak szerzői jog létezik, hanem vannak más jogok, mint pl. alapvető emberi jogok is. És egy pillanatra vegyék fontolóra annak a lehetőségét, hogy más jogok fontosabbak lehetnek a szerzői jogoknál.

Vegyék fontolóra azt a felvetést, hogy manapság nem a szerzői jogon kell “erősíteni”, hanem pont, a szerzői jog ésszerűtlen, társadalmilag és az egyén számára is látványosan káros használatát kell visszaszorítani.

Ízlelgessék ezt a gondolatot egy pár percig, amikor az egyén, a hétköznapi ember szempontjából mérlegelik a helyzetet. Vagy akár a saját, esetleg közeli ismerőseik mindennapi életéből.

És jusson eszükbe ez az alternatív aspektus mindíg, amikor szerzői jogi szigorításokért szállnak harcba.

Ha megteszik, máris jobb világban élünk.

Az ACTA (Anti Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) egy olyan globális egyezmény mely lehetőséget teremtene az internet cenzúrájára. A néhány gazdag ország és vállalat érdekei mentén, titokban megszövegezett egyezmény alapján létrejöhetne egy új, hamisítás elleni szervezet. Ennek a szervezetnek a magánérdek védelmében joga lenne az internet teljes körű monitorozása és súlyos – akár szabadságvesztéssel – járó büntetések kiszabása az üzleti érdekeiket sértő személyekkel szemben.

Európa a következő napokban dönt az ACTA elfogadásáról – és borítékolható, hogy elutasítás esetén az egyezmény meghiúsul. Tudjuk, hogy a korábbi álláspont ACTA-ellenes volt, de néhány parlamenti képviselő hezitál – segítsünk nekik meghozni a helyes döntést. Írd alá Te is a petíciót – és egy nagy durranás közepette fogjuk azokat átadni Brüsszelben, amikor elérjük a 3 milliót.

Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a világ 80%-át egyszerűen kihagyták az ACTA megtárgyalásáról, melyen önjelölt bürokraták és vállalati lobbisták dolgozták ki az új szabályozást és egy veszélyesen erőteljes végrehajtó rendszert. Az ACTA alapvetően az EU-ban, az Egyesült Államokban és 9 másik országban lenne érvényes, majd szép lassan kiterjesztené fennhatóságát az egész világra. De ha az EU nemet mond rá, akkor az egyezmény jó eséllyel végérvényesen megbukik.

A nyomasztóan szigorú szabályozás szerint az egész világon büntetendő lehetne az olyan mindennapi tett, mint egy újságcikk megosztása, vagy egy saját bulin készített videófelvétel feltöltése (ahol éppen szerzői joggal védett zeneszám szól). Sőt – mint szerzői jogot védő kereskedelmi egyezmény – az ACTA megakadályozhatja életmentő generikus gyógyszerek használatát és fenyegeti a gazdálkodók szabad vetőmaghoz való jutását is. Végül, de nem utolsó sorban az ACTA bizottsága mindenféle demokratikus korlátozás nélkül megváltoztathatja a működését meghatározó szabályokat és a kiszabható büntetési tételeket is.

A nagyvállalatok érdekei nagy erővel tolják előre az egyezményt, de az Európai Parlament még az útjukban áll. Küldjünk egy tiszta és jól hallható üzenetet a parlamenti képviselők felé, hogy megakadályozzák a lobbistákat és keményen kiálljanak az Internet szabadságáért.

Írd alá most és küldd el ismerőseidnek is!

Néhány héttel ezelőtt láthattuk, hogy mekkora erőt vagyunk képesek kifejteni, mikor milliók képesek voltak elérni, hogy az Egyesült Államok elvesse az Internet cenzúráját megtestesítő egyezményt. Ezzel azt is megmutattuk, hogy milyen erősek vagyunk együtt. Fogjunk össze ismét, hogy lesöpörjük ezt a veszélyt.

Elképesztő! Könnyedén összejött a tervezett 2 millió aláírás, melyet eljuttattunk a brüsszeli döntéshozóknak – de ne álljunk meg itt. Legyen meg a 3 millió még a parlamenti vita előtt!

Az Avaaz honlapján elérhető petíció szövege:

Minden Uniós Parlamenti Képviselőnek:

Mint aggódó világpolgár, arra kérem Önt, hogy álljon ki az Internet szabadságáért és utasítsa el az ezt fenyegető ACTA egyezményt. Az Internet egy kiemelkedő fontosságú eszköz, mely lehetőséget biztosít az embereknek az egész világon, hogy véleményt cseréljenek és előmozdítsák a demokrácia folyamatait. Kérem, hogy mutassa meg döntéshozói elkötelezettségét és védje meg jogainkat.

Tisztelt egybegyűltek, kedves szabadságszerető barátaim!

Miért is kell ma, a tél leghidegebb napján itt összegyűlnünk? Mert a helyzet hasonló, mint volt 1812 telén, vagy 1941 telén. Most nem egy diktátor, nem egy Napóleon vagy egy Hitler, hanem egy globális egyezmény diktátuma fenyegeti a szabadságot. Az internet szabadságát.

Azért vagyunk itt, ez előtt a felHENTelésre váró hivatal előtt, hogy figyelmeztessük ezeket a cápaeledel-jelölteket: el a kezekkel a netünktől!

Uraik, azok, akik zárt ajtók mögött titkokban tárgyalnak a mi internet használatunkról, hazug álcába burkolóznak. Azt állítják, hogy ők csak az alkotók és a feltalálók érdekeiben lépnek fel, de valójában az internet feletti ellenőrzés megszerzésére törnek egy gumiszabály alkotásával. Az internet ellenőrzéséhez vezető út első lépése lenne az ACTA érvénybe lépése.

Mi az ACTA?

Az Automatizált Cenzúra Tökéletes Alkalmazása.

Az ACTA a szerzői jog győzelme az információszabadság és a szólásszabadság felett.

Mit jelent az ACTA?

Az ACTA az ACTA Bizottság internet feletti uralmát, egy senki által nem választott és senki által nem ellenőrzött szervezet uralmát jelenti.

Az ACTA a rólunk titokban folytatott tárgyalásokat jelenti.

Az ACTA azt jelenti, hogy teljesen hülyének néznek minket.

Az ACTA szerződés egy legitim, tisztességes jogalkotási folyamat eredményeképpen született, állítják a szerzői jog, vagyis a kiadók érdekeinek védői.

Ha így történt, miért mondott le az a Kader Arif, akit az Európai Parlament az ACTA európai bevezetésének felügyeletére nevezett ki?

Ha így történt, miért hátrál ki a ratifikációból egyre több európai kormány?

Ha így történt, miért írták 2 millióan az ACTA-ellenes nemzetközi petíciót?

4 évig titokban tárgyalják, majd publikálják a végeredményt, és egyszer csak azt mondják, hogy nem is volt titkos a megállapodás folyamata?

Hát persze, hogy nem volt titkos – mert a Wikileaks leközölte, micsoda disznóságra készülnek!

De persze, aki a szerzői jogvédők és a kiadói maffia, bocsánat, multicégek tojásain táncol, az gyorsan azon kaphatja magát, hogy az egész világ nemi erőszaktevőnek tartja, mert az összefonódó szórakoztató és médiaipar urainak ez az érdeke.

De Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, ha az átlátszó.hu-ra gondolunk.

Ha oknyomozó újságíróként létrehozol egy oldalt, hogy a közpénzek eltüntetésén igyekvőkre irányítsd a figyelem reflektorát, akkor gyorsan azon kaphatod magad, hogy még ellened indul vizsgálat, nálad lesz házkutatás, és esetleg a rendőrség „szakértője” tönkreteszi a munkádhoz szükséges eszközt.

Mi az internet? A 21, században a kultúrához jutás alapvető eszköze!

Márpedig a kultúra közkincs. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek a köz kincseit elássák, és pénzért árulják nekünk a kincsekhez vezető térképeket! A kultúra mindenkié!

Hatalmas károkat okozunk azzal, hogy letöltünk, megismerünk kulturális javakat – mondják ők.

Ez egyszerűen nem igaz, hiszen egyszerűen nincsen pénzünk arra, hogy a jelenlegi árat megfizessük azokért a zenékért vagy filmekért, amikre kíváncsiak vagyunk.

De minél több zenekart ismerünk meg, annál több koncertre fogunk elmenni, és az ott fellépő zenekar is többet kap a pénzünkből, mint a kiadók közvetítésével.

De miért is elérhetetlen árúak számunkra a kulturális termékek? Mert a kiadó-terjesztő és a filmkészítő ipar a bankárokhoz hasonlóan túlságosan jól fizeti meg saját magát.

Közben arra hivatkoznak, hogy az alkotók érdekeit védik, és hogy MI lopunk.

Nos, egy magyar alkotónak ma, amint egy saját alkotását előadja, fizetnie kell. Bizony, neki kell fizetnie, és annak a szerzői jogvédő hivatalnak kell fizetnie, amely azoknak a művészeknek adja át a lesápolt pénzt, akik már amúgy is nevet és ezzel egzisztenciát teremtettek maguknak.

Azt mondják, MI lopunk.

Kérdem én, az micsoda, mikor szerzői jogdíjat fizettetnek velem egy adathordozó vásárlásakor, amire aztán a családom, a barátaim, a szerelemem képét másolom fel? Ki is itt a tolvaj egészen pontosan?

Akkor nézzük csak, jól látom-e: feltételezik rólam, hogy lopni fogok, ezért biztos, ami biztos, ők már előre meglopnak engem?!

Nagyjából fél és egymillió közé tehető a hazai torrentezők, fájlcserélők száma. Ennyien vagyunk? És eddig némán tűrtünk, vagy csak morgolódtunk?

Hogyan lehet az, hogy nekünk, kalózoknak nincs egységes és erős érdekképviseletünk?

Magyarország kalózai, egyesüljetek!

Nem hagyhatjuk, hogy a magyar kormány érvénybe léptessen olyan szabályozást, amely a magyar nethasználók érdekeit és biztonságát veszélyezteti!

Keressétek meg a parlamenti képviselőtöket, és szólítsátok fel, hogy ne szavazza meg az ACTA magyarországi bevezetését!

Mi ennek az egész ACTA-ügynek a tanulsága?

A tanulság az, hogy a közös ügyeinkről való döntés jogát magunknál kell tartanunk. Ezt bizonyítja a vitorladísznek is silány elmúlt 20 év kudarca. A feltétlenül szükségesnél jobban nem bízhatunk meg másokban, hogy ők majd tisztességgel, becsülettel kiállnak az érdekeinkért.

Az internet a közéletnek olyan területe, ami lehetővé teszi a képviseleti demokrácia meghaladását. A világtörténelemben soha nem álltunk még ilyen közel a valódi részvételhez.

Nekünk magunknak kell a kezünkbe venni a döntéshozatalt! Soha többet ne hozzanak a fejünk felett döntéseket!

El a kezekkel a szabadságunktól!

El a kezekkel a netünktől!

Stop ACTA!