ESM – Európai Suicid Mechanizmus

"Pillanat, mi történik itt a háttérben?"

Wiki: "Az European Stability Mechanism (ESM) egy nemzetközi pénzügyi szerv, irodája Luxemburgban van és 700 milliárd euró kezdeti alaptőkével fog rendelkezni. 2012 közepétől az Eurózóna országai fizetőképességét biztosítja."

Ha valaki veszi a fáradságot  és beleolvas a szövegbe, láthatja, hogy az ESM egy új európai intézmény, valami bank akar lenni. Az intézmény viszont nem mechanizmus. De akkor miért ez a neve?

Erre is megkapjuk a választ, ha figyelmesen tovább olvassuk leírását; de egy-két államigazgatásban dolgozó ügyvéden kívül, nem sokan olvassák el az ilyen jogi szövegeket. Annak ellenére, hogy Magyarországon még nincs euró és az ESM szerződést sem kellett aláírnunk, az érvénybe lépése sorsdöntő pillanat hazánk számára is. Attól függetlenül, hogy Magyarország is elkötelezte magát az euró bevezetése mellett, a forint szorosan az euróhoz van kapcsolva, amelynek inflációja a forintot is befolyásolja. Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon sok bank a kelet-európai országoknak hitelez, tehát ezeknek a pénzhiánya Magyarországra is kihat.

De vissza a tárgyhoz. Az ESM célja és mechanizmusa is hamar megvilágosodik, hiszen feketén-fehéren le van írva, nem titok: ez  a "szerv" annak a mechanizmusa, ahogy az európai nemzetállamoknak a még megmaradt szuverenitását is véglegesen meg lehet szüntetni. Barroso úr nem rejti véka alá, hogy a fiskális unió, és ezzel az Európai Egyesült Államok megvalósítása a végső cél. Amennyi szuverenitást a Maastrichti Szerződés még meghagyott a tagállamok számára is elveszik.

Egy ország igazi függetlensége, felségjogosultsága a fiskális politika függvénye. Ez az igazi bizonyítéka annak, hogy egy állam kiszolgáltatott-e külső érdekeknek, vagy szuverénen dönthet pénzügyi politikájáról. Az ESM-mel világossá vált, hogy az EU most már nemcsak az uborka hosszát és görbületét kívánja szabályozni, hanem az egész Únió pénzpolitikája felett is rendelkezni akar egy pénzügyi tanácson keresztül.
Üdvözlünk mindenkit az új "tanácsköztársaságban", helyesebben tanácsbirodalomban! Egy olyan tanácsban, melynek tagjait, a "gávernöröket" – érdemes a szóhasználatra odafigyelni – nem demokratikusan választják: ők a törvénnyel szemben immunisak, nemcsak a szolgálatuk ideje alatt, hanem egész életükben. Gyakorlatilag semmilyen tettükért nem vonhatók felelősségre. Ez nem más, mint abszolutizmus, pedig azt gondolthattuk, hogy a 19. század forradalmai ennek már véget vetettek.

Ez az ESM tanács dönti el, hogy a egyes tagállamoknak milyen elosztásban, mennyit kell befizetniük az eladósodott tagállamok "megmentése" érdekében. Az sem titok, hogy a pénz tetemes részét Németország fizeti be, ezért az ottani politikusoknak igen kényes dolog volt ezt a németekkel elfogadtatni. Ugyan két tucat parlamenti képviselő az labdarúgó-EB egyik meccse alatt megszavazta az ESM-et, de többen az alkotmánybíróság elé vitték az ügyet. Miután az alkotmánybíróság is elfogadta, szabad lett az út az Európa Unió euróövezetében az ESM előtt.

A hazai sajtóban erről viszont ilyen visszhangok jelentek meg: "Megszületett a döntés, amire Európa várt: beszáll a legerősebb gazdaság. Engedélyezte ugyanis a német alkotmánybíróság az ország részvételét az euróövezeti válságkezelő rendszerben." Bogár László szerint ezzel Németország mint "birodalmi központ" óriási többleterőforrásokhoz jut, s ha azt akarja, hogy a birodalom tartósan fennmaradjon, akkor ennek egy részét mindenképpen vissza kell osztania a perifériáknak. (hirado.hu)

A magyar közvélemény azon része, amely a minimális információforrásból értesült a szerződésről, két tényt ismert félre:
Az egyik tény az ESM-be befizetett tőke visszaosztását, a másik pedig az ebből a szerződésből profitálók személyét illetően hamis. A fenti írás azt sugallja, hogy a német cégekkel szembeni bánásmód akkor igazságos, ha a nyereségükből visszaosztanak a perifériáknak (mivel ezen perifériákon kvázi adómentesen termelnek). Ezért üdvözli a közvélemény, hogy elfogadták a németek is az ESM-et. A főáramlatú médiumokban azt sulykolják, hogy meg kell menteni ezeket az országokat, tehát a bankok kapjanak pénzt az ESM-től. Az ESM a tőkéjét viszont az államoktól hajtja be – nem mástól, mint az adófizetőktől. Az ESM pénze nem a periféria népéhez érkezik meg, hanem azokhoz a bankokhoz, amelyek az adósságpapírokat (kötvényeket) felvásárolják, azokhoz a befektetőkhöz, akik kamatok formájában várják tőkéjük profitjának a megtérülését. A kamatkötelességek megfizetése ezekben az országokban komoly probléma, mert a gazdaság ezt a többletet nem tudja kitermelni, és ezért a nép újabb megadóztatásával, a fizetések csökkentésével jár.

Tehát ezzel nem a népet, hanem az állampapírok felvásárlóit, a bankokat és ezen keresztül a tőketulajdonosokat mentették meg. Nekik most már nem kell tartaniuk az állami értékpapírok megsemmisülésétől. Ez egy óriási üzlet volt a kötvénypiacokon – a tőzsde reakciója is bizonyította -, mert akik ezeket a papírokat az ESM előtt kedvezményesen megvásárolták, most óriásit nyertek.

A másik félreértés, hogy "a németek az Európai Unióból milyen szépen profitálnak". Bizonyítékul bemutatják a német statisztikai számokat: foglalkoztatási ráta, gazdasági mutatók, adóbevételek. Ezek szerint teljesen igazságosnak tűnik, hogy akkor hozzá is kell járuljanak az "európai birodalom" finanszírozásához. Sajnos ez a pár gazdasági mutató csak a valóság egyik része. A német átlag fizetőképessége az elmúlt 20 évben a felére esett vissza. De mit jelent, hogy német, mi az, hogy német gazdaság egy globalizált világban? Vegyünk egy példát. A Siemens profitja a Siemens tulajdonosainak a profitja, és ez ma már nem a német nép. Ha egy pillantást vetünk a Siemens részvényeseire, láthatjuk, hogy a legnagyobbak nemzetközi tőkebefektetők. A Siemens vezetői, fejlesztői részben ugyan németek, de a termelést egyre inkább külföldre helyezik.

Nagyon sajnálatos hogy az itthoni köldöknézésnek és az irigység kultúrájába csomagolt alultájékozottságnak az a következménye, hogy a népet ismét egy újabb csapdába terelgeti a jelenlegi – állítólagosan a nemzet érdekét védő – kormány. Hazánk így nem a szabadságharc példája, hanem egy nemzeti akol, a 19. századi nacionalizmus kategóriáiban való gondolkodás. Míg az ilyen propagandák a népeket egymásnak uszítják, addig a nagytőke kapitalistái nyugodtan tovább kaszálhatnak.

Tudom, a helyzet elég kilátástalan, de a Kis Ember most akkor mit tegyen? Van remény számára? Tud a Kalózpárt megoldást erre?

Prófétákból ebben az országban elég sok van, akik mind-mind jobbnál jobb megoldással kecsegtetnek, csak szavazzunk rájuk. A Kalózpártot nem a megváltás hamis küldetéstudata motiválja, hanem a részvételen alapuló felelős társadalom kialakítása. A Kalózpárt a nemzetközi pénzreformmozgalmak biztató fejleményeit követi, és ezek eredményeinek közös megvitatásához meghívja egész társadalom felelősen gondolkodó embereit.


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Több információ

keresés

Eseménynaptár

There are no upcoming events.

View Calendar

Lev-lista


Email címed:

Hírlevél

KalózTube


twitter.com/@kalozpart_org

  • Es konnten keine Tweets geladen werden