Kultúrális-politikai mozgalom

Szerzői jog a nemzetsiratás árnyékában és a medvék közelében

A táborban több helyen az a felirat fogadott, hogy a területet elhagyni veszélyes, mert az erdőben medvék tanyáznak. A sötétből jön a gonosz, a nagy közösség megvéd ettől – elmélkedtem magamban. 

Kerekasztalbeszélgetésen vettem részt a Kalózpárt színeiben Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Az idei találkozó is a „nemzetegyesítés“ jegyében zajlott, és megítélésem szerint elég sokan vettek részt rajta. Ez főleg este volt érezhető, mikor a koncerteken volt a hangsúly, mikor napközben az iszonyú melegtől a sátrakban gubbasztó fiatalokat a zene és az alkohol előcsatogatta.

Ehhez képest sajnos nem minden előadás keltett nagy figyelmet. Véleményem szerint a "szellemi zarándoklat" és a nyári fesztivál kombinációja már nem időszerű a "magyarság nagy kérdéseinek" a megvitatására. Mégis voltak olyan témák, amelyek szélesebb közönséget vonzottak, például a határon túliak magyar állampolgárságának kérdése. A szerzői jog és az internet szabadsága témákban is sikerült 40-50 érdeklődőt megszólítani, így az előadás majdnem tele sátorral zajlott le.

A beszélgetést az Informatika a Társadalomért Egyesület szervezte és Mester Sándor elnökségi tag moderálta. Sándor a szakma nehéz súlycsoportjában szereplő személyeket hívta meg, ami a frissen alakult Kalózpárt számára nagy megtiszteltetést, ugyanakkor kihívást is jelentett. Vitapartnereim, dr. Szinger András, (Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója), dr. Tarr Péter, (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerzői jogi osztály vezetője), Dr. Ormós Zoltán (Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület jogásza) és Dr. Suba Ferenc (jogász) mind doktorok voltak, nem véletlen, hogy egy kis lámpalázzal is küszködtem.

Ez a felállás, meg kell mondjam, lenyűgözött; mert ebből is látszik, hogy a szerzői jog köré csoportosult hatalmi érdekszövetségnek már a legjobb embereit kell bevetnie a „kalózok“ elleni csatában. Egy ilyen csatát megnyerni nem lehetetlen, csak ehhez elég idő kell, és előbb az érvelési rendszerben felmerült ellentmondásokat kellene tisztázni. Sajnos a „kírály“ csapatai a szerzői jogot mint megkérdőjelezhetetlen, „istentől“ származó „előjognak“ tekintik, ezért szükségesnek éreztem, már az első pillanattól felhívni a figyelmet arra, hogy előbb azt kellene tisztázni, hogy mi ennek a jognak az alapja. Tehát hogy kerül a csizma az asztalra? Provokatívan kijelentettem, hogy ha arra gondol valaki, hogy a szerzői jog a szellemi TULAJDONBÓL vezethető le, akkor téved, mert a tulajdon nem lehet szellemi; a szellemi tudást, a kreatívitást  nem lehet úgy birtokolni, ahogy ezt a mai jog szabályozni próbálja. Ez tulajdonképpen a vita Achilles-ina: nem véletlen, hogy erre nem is nagyon próbáltak a vitapartnerek reagálni. Ehelyett alaptalan hisztériáról beszéltek, a jelenlegi status quo-t védték és a rendszer demokratikus és átlátható tulajdonságait próbálták hangsúlyozni. A szerzői jogot védők másik érvelése az ÉRTÉK fogalma: „ahol érték van, ott jognak is léteznie kell“, mondják. Sajnos itt sem lehet általánosítani, mert rengeteg emberi érték van (pl. barátság, szeretet), amelyet a jog nem képes szabályozni. 

Sajnos a hozzászólások arányos időelosztása miatt a téma filozófiai-történelmi hátterére nem volt idő, ezért a jelenlegi jogalkotás megkérdőjelezését nem sikerült teljesen levezetni. Azért felhívtam arra is a figyelmet, hogy már a 18. században az angol első szerzői jogi törvény, a "Statute of Anne" is valójában a könyvnyomtatás új monopóliumának a rendezése érdekében született, és a szerzői jog története a kalózkodás története is egyben.

Mint minden vitában, tudjuk a jogászok a vitafeleket képviselik, ám véleményükből itt mégis érezhető volt, hogy valami baj van ebben a rendszerben. Semmi ellenségeskedéskedésnek nem adtak hangot, inkább rejtett szimpátia volt érezhető részükről a Kalózpártal szemben.

Abban minden vitapartner egyetértett, hogy ma az internetes és digitalizált világban a szerzői jog kérdése egy igen aktuális témává vált. Sajnos az idő rövidsége miatt nem volt alkalom azoknak a fogalmaknak és jelentéseknek tisztázására, amelyekről beszéltünk. Így a beszélgetés elmélyítésére már nem maradt idő, a külső szemlélő számára nem tudott a vita olyan alapvető kérdésekre megnyugtató választ adni, mint: Lehet-e másolásról beszélni egy olyan világban, ahol ez eredeti és a másolat között nincs semmi különbség? Lehet-e lopásról beszélni olyan javak esetén, amelyekből nincs hiány, mikor úgy veszek el egy árut, hogy az mégis a polcon marad?

Nem áll szándékomban  azt az érzést kelteni senkiben, hogy a Kalózpárt a szerzők ellen lenne. Ellenkezőleg – számunkra a kreatívitás nagyon fontos és ebben látjuk a mai társadalmi paradigmaváltás alapjait. Kihangsúlyoztam, hogy a Kalózpárt törvényszegésre nem buzdít senkit, de azt is be kell látni, hogy ahol a felhasználók többsége „lop“, ott valószínűleg nem morállal, hanem a joggal van a baj.

 

László Zoltán

 


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Deine E-Mail-Adresse wird nicht veröffentlicht. Erforderliche Felder sind markiert *

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Több információ

keresés

Eseménynaptár

There are no upcoming events.

View Calendar

Lev-lista


Email címed:

Hírlevél

KalózTube


twitter.com/@kalozpart_org

  • Es konnten keine Tweets geladen werden