Archive for február, 2012
A helyszín: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája (1024 Budapest, a Lövőház u. és a Káplár utca Millenáris felé eső sarka)
Időpont: 2012. febr. 25. szombat, 16 óra (gyülekezés 15.30-tól)
Nem kérünk az ACTA-ból! Követeljük az internet szabadságát!
. Az EU nem függesztette fel az ACTA ratifikálását
. A Magyar Kormány sem jelentette be, hogy a januári aláírás után meggondolta volna magát, és mégsem ratifikálja az egyezményt.
. Mert az Európai Parlament a jövő héten megkezdi a tárgyalásait az ACTA egyezményről.
. Ezért a mai nap az ACTA elleni második nemzetközi akciónapon 20 európai országban ismételten az utcára mennek az emberek, hogy tiltakozzanak az ACTA ellen, és az internet szabadságáért. 20 országban, több mint 160 helyszínen vannak megmozdulások, várhatóan több tízezer – vagy akár százezer ember részvételével.
. 2008-ban kiszivárgott az egyezmény szövegének tervezete (Wikileaks)
. Sokan tiltakoztak az ACTA ellen nyilvánosságra került részletek alapján.
. Néhány problémás részt kivettek belőle, de még továbbra is sok olyan dolog van benne, ami miatt elfogadhatatlan.
. Tavaly év végén 8 ország aláírta.
. Eközben az Egyesült Államokban az internet szabadságát súlyosan korlátozó SOPA és PIPA törvényszervezetek változzak ki széleskörű tiltakozást: január közepén elsötétült a Wikipedia és számos nemzetközi portál. (Több millióan fejezték ki nemtetszésüket, köztük a Facebook alapítója is.)
. A SOPA-elleni tiltakozáshullám talán elvonta a világ figyelmét, s ezt kihasználva január 26-án nagy titokban további 22 (főleg Európai ország) írta alá az ACTA egyezményt Japánban.
. Ezek után megindult a nemzetközi tiltakozáshullám az ACTA ellen is.
. Az Avaaz oldalán nemzetközi aláírásgyűjtő kampány indul azért, hogy az Európai Parlament ne ratifikálja az ACTA-t. A kitűzött célt (1 millió aláírás) gyorsan elérték, először 2 millióra, majd később 3 millióra módosították. Ma délelőtt már több mint 2 millió 400 ezer aláírásnál tartottunk.
. Az Anonymous légiója is bevetette magát az ACTA-elleni küzdelembe, s először a lengyel kormány honlapját törték fel.
. Hatalmas tüntetések Lengyelországban és más európai országokban is. Lengyelország a tiltakozáshullám hatására bejelentette, hogy felfüggeszti az ACTA ratifikálásának folyamatát. (Éljen!)
. Megindult a febr. 11-re hirdetett ACTA elleni nemzetközi akciónap szervezése.
. A tüntetések, tiltakozások hatására Szlovénia japán nagykövete bocsánatot kér azért, hogy aláírta az ACTA megállapodást.
. A tiltakozások hírének hatására az Európai Bizottság, ill. itthon a Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatala közzé tett egy kiskátét, amellyel azt a látszatot próbálta kelteni, hogy teljesen hiábavaló az ACTA elleni tiltakozás. Ezt az FFII anyagai és az aktivisták észrevételeinek felhasználásával a Kalózpárt ízeire szedte, megmutatva, hogy még továbbra is nagyon sok aggodalomra okot adó dolgot tartalmaz a szerződés.
. Az Anonymous időközben támadást indított a szlovák és a cseh kormány honlapjai ellen is.
. Ezek után a tiltakozások, tüntetések hatására a cseh kormány is leállítja az ACTA ratifikálását. Kezd beindulni a dominó-hatás.
. Február 9-én már a lett gazdasági miniszter is bejelenti, hogy kormánya leállítja az ACTA ratifikálását.
. Másnapra már Németország is felfüggeszti az ACTA szerződés aláírását (Németország eddig még alá sem írta az ACTA-t.)
. A febr. 11-i nemzetközi akciónap előtti estén az Anonymous hazánkban is beszáll az ACTA elleni küzdelembe, s feltöri, megbénítja az SZNTH honlapját (hamisitásellen.hu).
. Február 11-én a nemzetközi akciónap keretében több százezren tüntetnek Európa-szerte az ACTA ellen. A sikeres akciónap még inkább ráirányítja az ACTA-ra a figyelmet. Köszönjük, hogy metsző hideg ellenére több mint ezren eljöttetek a budapesti, pécsi és szegedi megmozdulásokra is!
. A nemzetközi akciónap után Bulgária is felfüggeszti az ACTA ratifikálását.
. A litván lapok arról írnak, komoly kétségek merültek fel a kormányon belül az ACTA aláírásának helyességéről, s kormány újratárgyalná az egyezményt.
. A Holland parlament felszólítja a kormányt, hogy ne írja alá az ACTA-t (ugyanis Hollandia is azon kevés EU tagállam között volt, aki nem írta alá az egyezményt.)
. Megszólal az EBESZ is: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadság-felelőse szerint ACTA egyes rendelkezései csorbíthatják a szólásszabadságot.
. Mivel híre jön, hogy az Európai Parlament a február végétől napirendjére tűzi az ACTA ratifikálásáról szóló tárgyalásokat, megkezdődik a második ACTA-elleni nemzetközi akciónap szervezése is.
. Eközben már Ausztria is leállítja az az ACTA ratifikálását.
. A szerzői jogokhoz kapcsolódó más területeken is beindul a pezsgés:
o Az Európai Bíróság elutasítja a belga artisjuss, a SABAM kérését, amely szerette volna a felhasználók internetes forgalmának szűrésére kötelezni a Netlog közösség hálózatot üzemeltető céget.
o Ezzel párhuzamosan fellázadnak a tudósok is, és bojkottot hirdettek a tudományos lapok egyik legnagyobb kiadója, az Elsevier ellen követelve, hogy ne kelljen többé horribilis összegeket fizetniük, ha valaki hozzá akar férni azokhoz a tudományos eredményekhez, amelyek közpénzen születtek.
o Ugyanakkor az Egyesült Államokban a bukott SOPA kezdeményezője egy újabb javaslatot nyújtott be az internet cenzúrázására: ezúttal gyermekpornó-elleni küzdelem álcája alatt akarják megszerezni az internet fölötti szigorúbb ellenőrzést (PCFIPA HR 1981, azaz Protecting Children From Internet Pornographers Act).
o A brit kormány pedig egy olyan törvénytervezetet készített elő, amelynek elfogadása esetén minden, a Facebookon, a Twitteren, e-mailben és telefonon, de még az online videójátékok felületén folyó kommunikáció adatait is elkérhetnék a brit hatóságok az internetszolgáltatóktól.
. Az ACTA fronton pedig az EU is elkezdett meginogni:
o Az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, a hét elején kijelentette, hogy az ACTA várhatóan nem fogja megkapni az Európai Parlamentben az elfogadáshoz szükséges többséget. Azt is kijelentette, hogy az “ACTA-nak vége”, de aztán később árnyalta a szavait.
o Az Európai Bizottság a hét közepén úgy döntött, hogy Európai Bíróságtól kér véleményt arról, hogy az ACTA összeegyeztethető-e az Európai Unió által biztosított alapjogokkal, így különösen nem sérti-e a szólás- és információs szabadságot, valamint az alapvető adatvédelmi előírásokat. Ezt a hírt néhány hazai sajtóorgánum úgy hozta le, hogy “az EU felfüggeszti az ACTA ratifikálását”, s elterjed, hogy “vége az ACTA-nak”, és sokat azt gondolták, hogy akkor már nincs is szükség a mai demonstrációra sem. Pedig a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Titkárságának szerdai sajtóközleménye elég világosan leszögezte, hogy “az európai bírósági eljárás nem befolyásolja az ACTA ratifikációs folyamatát, az Európai Parlament egyetértése és a tagországok ratifikációja mindenképpen szükséges az ACTA hatályba lépéséhez.”
o Ugyanakkor hírek érkeztek arról, hogy tiltakozások hatására az ACTA-ból kikerült intézkedések megújult formában visszatérnének egy a szellemi tulajdont szabályozó új európai uniós irányelvben, az IPRED2-ben.
. Itthon a két héttel ezelőtti tüntetések napján megszólaltak a hazai politikusok is: először az LMP adott ki sajtóközleményt arról, hogy ellenzik az ACTA-t, majd a Jobbik Ifjúsági Tagozata is bejelentette, hogy tiltakozik az ACTA ellen.
. Ugyanakkor a filmiparért felelős magyar kormánybiztos, Andy Vajna Berlinben kijelentette, hogy legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy felszámolja a kalózkodást. Kijelentette, hogy el kell érni, hogy szigorítsák a szerzői jogokról szóló törvényt, és hatékonyabban be is tartsák. A kormánybiztos szerint az igazságszolgáltatási rendszer nem érzi át kellően ennek a problémának a súlyosságát.
. A mostani hét elején pedig a szocialista Baja Ferenc parlamenti felszólalásában arra kérte a kormányt, ne ratifikálja az egyezményt. Erre válaszul Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára megígérte, hogy a kormány társadalmi vitát indít az úgynevezett ACTA-egyezményről.
. Jelentem, mi ezt a társadalmi vitát már a két héttel ezelőtti tüntetésekkel, ill. az azt megelőző sajtóbeli megszólalásainkkal megkezdtük!
. Követeljük, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyaránt utasítsa el az ACTA egyezmény ratifikálását!
. Az Országgyűlés utasítsa el az ACTA ratifikálását!
. Ellenezzük az internet szabadságának korlátozását!
. A szabad kultúra, a kommunikáció és a közpénzen végzett tudományos kutatások eredményeihez való hozzáférés biztosítása érdekében valós társadalmi párbeszédet akarunk a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok érdemi reformja érdekében. Ezeket a jogszabályokat nem szigorítani kellene, hanem a kor követelményeinek megfelelően úgy módosítani, hogy azok inkább a kommunikáció szabadságát szolgálják a Lawrence Lessig neve által fémjelzett szabad kultúra megvalósítása érdekében.
. Elutasítjuk az ACTA-t, és bármi más, az internet szabadságát korlátozó nemzetközi egyezményt (pl. a tervezett IPRED2-t is.)
Az elmúlt napokban szárnyra keltek olyan hírek, hogy már “vége van az ACTA-nak”. Sajnos, ez még egyáltalán nincs így. Ezzel kapcsolatban ajánljuk az alábbi hírt: http://lmv.hu/tenyleg_halott-e_az_ACTA
FIDRICH Robert
A demonstráció szervezői: Zöld Pók Alapítvány, Kalózpárt. Támogatja az Anonymous magyarországi csoportja és az Occupy Budapest.
A budapesti tüntetés facebook oldala: http://www.facebook.com/events/170079833106150/
Hosszú távon tehát az ACTA ratifikációjának következménye a mai, meglehetősen merev szellemi jogi védelem teljes befagyasztása lesz, amelyből a lazítás felé csak rendkívül nehezen lehet lépni, a szigorítás felé viszont annál könnyebben. Képletesen szólva az ACTA nyomán tehát egy olyan présbe kerülnek a csatlakozók, amely csak egyik irányba, a szorítás felé képes elmozdulni.
A Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) élénk tűntetéseket váltott ki hazánkban és Európa szerte. Németország már visszalépett. Lehet-e múlt századi válaszokat adni a szerzői jog és a szellemi tulajdonvédelem mai problémáira? Rendőr lesz-e az internetszolgáltató? Mire megy a szoftverszerző 150 évnyi kéretlen jogvédelemmel? Lehet-e meccset nézni egy kocsmában jogsértés nélkül? Megfordítható-e a döntés, meglepetés, hatásvizsgálat sorrend? Mikor lesz az ACTA ad acta?
- Kovács Miklós professzor? Elő kell állítsam. Remélem nem kell megbilincselnem!
- De hisz nem követtem el semmit!
- Aztat majd az igazságszolgáltatás kideríti. Fiúk, hozzátok laptopot és az összes számítógépet!
- Jól aludt Professzor úr?
- Kicsit hideg és kemény volt a priccs, mivel vádolnak?
- Btk. 329. §, szerzői jog megsértése. Egy portálon eladásra kínálta fel laptopját, amelyre egy Miki egeret rajzolt.
- Az nem is Miki egér volt, hanem egy régi filmfelvevőt rajzoltam oda. Én is Miki vagyok és szeretek filmezni. Sőt, azt a laptopot már el is adtam. Őrmester úr látta a rajzot?
- Én nem, de az ügyvéd, aki feljelentette magát látta. Lefoglaljuk a maga számítógépeit, találunk-e jogsértő anyagot rajta, remélem minden cikkénél ott lesz az irodalomjegyzék! A bolgárok most ezt nagyon figyelik.
- De hisz akkor nem tudom a munkámat végezni. Ráadásul szerzői jogsértést se követtem el, az nem is Miki egér volt!
- Kérem szépen, én csak a munkámat végzem, a NAV szerint maga jogsértést követett el, mi eszerint járunk el.
Csak remélhetjük, hogy a fenti párbeszéd a fantázia szülötte marad. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az ACTA-hoz (Hamisítás elleni Kereskedelmi Megállapodás) való gyors csatlakozással a szocialisták internacionalista igazodási kényszerének hibájába esik a kormányzat. A ratifikációhoz legalább hat állam törvénykezési szervének jóváhagyása szükséges, nem biztos, hogy a magyaroknak kell ebben élen járnia.
Talán nem véletlen, hogy az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményben tiltakozik az ACTA elhamarkodott bevezetése ellen. Az IVSZ szerint az iparági innovációt is hátráltatja az ACTA ratifikálása. A fejlesztési tevékenységet végző „start up” vállalkozások szerzői jogilag sokszor tisztázatlan tevékenységet végeznek. Nehezményezi az IVSZ, hogy a közvetítő szolgáltatók számára szankciókat állapíthat meg az egyezmény, amennyiben egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója szolgáltatását nem függeszti fel.
Bár a felügyelő hatóság, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH) bizonyára mindent megtesz a korrekt szabályozás érdekében, és véleménye szerint nem szükséges a magyar szabályozás szigorítása, valamint nem cél a szerzői jog további kriminalizálása; kérdés, hogy akkor egyáltalán miért van szükség a gyors magyar ratifikációra. Mindenesetre az ACTA ellen civil összefogás bontakozott ki Európa szerte, és tűntetések Magyarországot sem kerülték el. Magyarország korábban már csatlakozott egy olyan, 1998-ban kihirdetett egyezményhez a „TRIPS Megállapodáshoz”, amely a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kereskedelem összefüggő kérdéseit szabályozza és kriminalizálja az ezzel összefüggő bitorlásokat.
Mi is akar az ACTA? Célja egy olyan egyezmény létrehozása, amely sikeresen tud fellépni a termékhamisítás ellen, illetve eredményesen tud védelmet biztosítani a szerzői jog számára. Az egyezmény aláírásának első köre 2011. október 1-jén nyolc ország részvételével zajlott (USA, Ausztrália, Kanada, Japán, Dél-Korea, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr), melynek során az Európai Unió kivonta magát az aláírók köréből. Az EU részéről tanúsított magatartás valószínűleg az USA kényszerítő akaratának tudható be, hiszen nem volt titok, hogy célja egy a „Digital Millenium Copyright Act” világméretű változatának létrehozása lett volna. 2012. január 26-án Tokióban végül az Európai Unió beadva derekát aláírta az immáron végleges szöveget tagállamaival együtt (kivétel: Németország, Hollandia, Ciprus, Szlovákia, Észtország), melyeknek együttműködése azért volt nélkülözhetetlen, mert a megállapodás olyan területekre is kiterjed, mint a büntető politika (tekintettel a hamisításra és a kalózkodásra), amely nemzeti hatáskörbe tartozik. Az aláírás elleni német kifogás akkor még csak formai volt.
Németország immár teljesen kihátrált a ratifikálás alól, mint azt a német igazságügyi miniszter kijelentette: „A kormány elutasítja az internet-hozzáférések szerzői jogsértések miatti blokkolását. Személy szerint ellenzem a figyelmeztetési rendszer bevezetését is. Az internetszolgáltatók nem segédrendőrök.” Németországhoz már Lettország is csatlakozott.
Úgy vélem, hogy az ACTA-val kapcsolatos problémakört ketté kell választani. A regisztrált oltalmak (szabadalom, védjegy, használati minta, regisztrált formatervezési oltalom) alá eső hamisítás elleni fellépés könnyebben körülhatárolható, hiszen van egy hatósági lajstrom, amelyből szakember ellenőrizheti a jogsértést. Szakember alatt itt szabadalmi ügyvivőt, szakjogászt értek, és nem őrmester vagy százados urat. Ugyanakkor még regisztrált jogok esetében is igen nehéz lehet az összevetés, ha nem szolgai másolásról, hanem csupán összetéveszthetőségről vagy hasonló műszaki jellemzőkről van szó. Regisztrált oltalmak esetén megvan ugyanakkor az önvédelmi lehetőség is, saját regisztrált jog igénylésével. Az ezekkel kapcsolatos jogvédelem ACTA általi kiszélesítése nem okoz különösebb problémákat. Mindenesetre e jogoknál az időtartam általában ésszerűen korlátozott, a szerző (feltaláló, jogosult) pedig díjat fizet a kizárólagos jogokért.
A nem regisztrált oltalmak, így a szerzői jog területén a bűntető joggal való laikus élés vagy visszaélés (mindkettő gyakorlati tapasztalat) a bevezető párbeszédben vázolt szituációkhoz vezethet, akár ACTA nélkül is. Nagy szakértelmet igénylő feladat, és tág teret ad a pro és kontra érveknek annak eldöntése, hogy egy adott mű megvalósít-e szerzői jogi jogsértést vagy sem. Még az illetékes bíróság is szakértői testülethez fordul vitás ügyben, nem várható el ezek megítélése a jogos vagy téves meghurcolást végrehajtó bűnüldöző szervektől. A bűntető jogi szankciók kiterjesztése nem indokolt.
Az ACTA fő problémája, hogy 20. századi választ ad 21. századi problémákra. Felnőtt egy olyan internetes társadalom, amely már komoly szavazóréteg, és nem tűri a hatóságok általi indokolatlan zaklatást. Ma már tudomásul kell venni, hogy a fájlcserélés megállíthatatlan; csatákat nyerhetnek a hatóságok, de a háborút biztos, hogy elvesztik. A szerzői jogok jogosultjainak és a hatóságoknak együtt kellene olyan megoldást találniuk, amelynél a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ahogy a mozi nem szűntette meg a színházat, a DVD a mozit, a fájlcsere mellett is van élet. Például jelentősen megnöveli az ismertséget és olyanokhoz is eljuthat egy-egy alkotás, akik biztos, hogy nem néznék meg a moziban.
Az ACTA eltolja a hangsúlyt a szerzői jogvédelem irányába, holott más jogok is vannak, így a szólásszabadság, a vállalkozás szabadsága, az információ megismerésének és továbbadásának szabadsága, a kultúrához való hozzáférés joga, a személyes adatok védelméhez való jog (vö. internetszolgáltatók zaklatása ügyfeleik adatainak kiadása érdekében). Tény, hogy az ACTA nem ír elő mindent részletesen, és sok esetben csak keretet és lehetőséget ad a szigorúbb fellépésre (még feltehetőleg nincsenek ilyen magyar tervek), de nem tudhatjuk, hogy a jövőben épp melyik vezető tisztviselőnek lesz kedve élni e lehetőséggel.
A szerzői jog még egy önmagában nyilvános és szerzői jog alá nem tartozó sportközvetítésre is rányomja a bélyegét, amint arra a közelmúltban rámutatott az Európai Bíróság. Hiába közvetítethetne egy vendéglő egy futballmérkőzést a televízión, az ott látható grafikák, felvezető zenék, nyitó képsorok, összefoglalók már szerzői jog alá tartoznak, és ezeknek a nyilvánosság felé (azaz a vendéglő közönsége felé) való engedély nélküli közvetítése szerzői jogot sért.
A mai internetes társadalom okkal háborodik fel azon, hogy egy-egy botcsinálta karaktersorozat – nevezzük szerzői műnek – fiatal szerző esetén akár 150 évig (a szerző halála után 70 évig) a bűntető jog eszközeivel is védett, anélkül, hogy az abból hasznot húzó szerző vagy a még nagyobb hasznot húzó szerzői jogi szervezetek bármilyen ellenszolgáltatást nyújtanának. Egy mű egyébként akkor is szerzői joggal védett, ha semmiféle esztétikai élményt nem nyújt. Hasonló a helyzet egy szoftver esetében. Mit is kezdjen a szoftver többnyire fiatal szerzője a halála után 70 évig tartó kizárólagos joggal, amikor műve két év múlva már talán el is avult?
Sem az ACTA, sem a jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem ad megfelelő választ a szoftverszerzők oltalmi igényére. Szabadalmaztatni szoftvert közvetlenül nem lehet, csak, mint egy világszinten új műszaki megoldás (az USA-ban műszaki vagy üzleti megoldás) részeként kerülhet oltalom alá. A szabadalmaztatás amúgy is költséges, négy-öt évig eltartó folyamat. A törvény erejénél fogva védelmet nyújtó szerzői jognál pedig a szoftver csupán mint sajátos karaktersorozat van védve, amivel túl sokra nem megy a szoftverszerző.
Szükség lenne egy regisztrált oltalom alá eső szoftvervédelemre, amely – például kétszer 3 év időtartamra – szerény díj ellenében a szerzői jognál hatékonyabb védelmet nyújtana a szerzőnek a konkrét megoldásra. Ezzel a szoftverszerzők és a társadalom is jobban járna.
A nemzetközi egyezményekhez való csatlakozás amúgy is komolyabb hatástanulmányt és nemzeti felkészülést kívánna. A közelmúltban élenjáróként csatlakoztunk az egységes EU szabadalom létrehozását kezdeményező megerősítő együttműködéshez (EU tagállamok, Olaszország és Spanyolország kivételével). Eszerint – előreláthatólag legkésőbb 2014-től – az európai szabadalmak érvényesítése során 25 országot egy csomagban, egyszerre kapunk meg. Tény, hogy a magyar elnökség alatt nemigen lehetett kitérni ezen valóban előremutató egyezmény alól, azonban ennek hatásait még nem gondolták végig az arra hivatottak, és feltehetőleg szokás szerint csak a hatályba lépés után fognak kapkodni. Az egyezmény előnyösen érinti azt a százas nagyságrendű magyar találmányt, amelyet az Európai Unióban kívánnak védeni. Ugyanakkor érthetőbbre fordítva az egyezmény hatását: a jövőben minden német szabadalomhoz ajándékba adnak egy magyart. Az európai szabadalmakat ugyanis Németországban szinte mindig érvényesítették, nyilván ezután is kívánatos lesz ez a piac. Németország mellett ott van még 24 ország, köztünk hazánk, amely most már a csomag része lesz, így évente ötvenezres nagyságrendben lesznek Magyarországon hatályos európai szabadalmak. A szabadalmak általában nagyobb kört védenek, mint a ténylegesen alkalmazott találmány területe. E szabadalmak túlnyomó része csak angolul lesz olvasható. Mindebből következően a magyar fejlesztők lépten nyomon bele fognak ütközni olyan jogi korlátokba, amelyek elhárításához szabadalmi ügyvivő szakember lesz szükséges. Ez meg fogja növelni a magyar fejlesztők költségeit, és jogi konfliktusokat fog generálni. Száz szabadalmas előnye áll szemben az ötvenezerrel, legalábbis a mi országunkban (Németországban fordított az arány). Önmagában nem lenne baj a megállapodással, ha időben felkészülne az ország többek között szakemberképzéssel, tájékoztatással, azonban sajnos ehhez már most is rövid az idő, és a döntéshozók közül eddig senki nem gondolt a következményekre.
Az EU szabadalom kapcsán láthatjuk, hogy a döntéshozók sokszor a hatások mérlegelése nélkül döntenek. Fokozottan igaz lehet ez az ACTA-ra. Az internetes társadalmat nem lehet laikus hőbörgőknek kikiáltani, és feláldozni mindent a szerzői jog haszonélvezőinek oltárán. Ugyanakkor a ló másik oldalára sem szabad átesni, az egyensúly megtartására e téren is szükség van. A döntéshozóknak célszerű lenne megfontolnia az IVSZ mértéktartó felhívását, és döntésük következményeit; és el kéne halasztani a ratifikálást, illetve az ebből fakadó további törvénymódosításokat. Ha a németek megtehetik, akkor mi is megtehetjük: legyen az ACTA „ad acta”.
Pintz György
Európai Szabadalmi Ügyvivő
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda ügyvezetője
A cikk eredetileg a http://szerzoijog.com/acta_velemeny címen jelent meg.
Ahogy a közelmúltban fókuszba került az ACTA, sok mindenki támadta azt, és természetesen voltak olyanok, akik védték is. A védekezés több formája, érve merült fel, ahogy olvashattuk az SZTNH oldalán, vagy Dudás Ágnes személyes oldalán is. Az ACTA-t védők között, a konkrét érveken túl az alábbi gondolati hasonlóságok fedezhetőek fel:
“Nem fog változni semmi a magyar jogrendszerben, nincs miért aggódni”
Ha ez valóban így van, akkor semmi értelme aláírni egy ilyen megállapodást, hisz így sem úgy sem vátlozik semmi.
“Nem is olyan szigorú az ACTA mint a kritikusok mondják”
Ez az érvelés arról szól, hogy az ACTA-val kapcsolatban sok olyan kritika kering, ami a végleges szövegból nem vonható le, ezért ezek valótlan kritikák. Pl. nem jön el az internet szolgáltatók általi teljes cenzúra kora, nem lesz kötelező a 3 csapás törvény & hasonlók.
Valóban, sok olyan kritika kering, amely nem a végleges, hanem a köztes ACTA szövegben foglaltakra reagálnak – az ars.technica közöl is egy listát ezekből. Itt a védekezés azt hozza fel erényként, hogy az ACTA lazább mint ahogy azt igazából szerették volna, hogy nem sikerült minden vágyott rendelkezést benne tartaniuk az egyezmény szövegében – valójában a kudarcukat mutatják fel erényként.
Az én szememben viszont az, hogy ezáltal is látszik hogy mi is a valódi céljuk, magáért beszél. Hogy most nem sikerült mindent elérniük pedig azt mutatja, hogy ha az ACTA megvan, akkor a jövőben a most kimaradt rendelkezéseket meg fogják próbálni elérni egy következő folyamatban. Mivel a céljaik nem változtak – miért is ne tennék?
Szívesen vitáznának “szakmailag”, de csak “hiszti” van a témában
Többszor olvastam ACTA-t védő jogászokat kinyilatkoztatni, hogy milyen jó lenne ha lenne valós szakmai vita a témában, de csak “hiszti” van meg “puffogás”, hogy pontosan idézzem őket.
Ez az érvelés több sebből vérzik, azzal kezdve, hogy az ACTA-t pártolók miatt történt az egész ACTA tárgyalási folyamat a közvélemény kizárásával, ami a vita elleni erős averzióra utal.
A napokban aktivisták összeszedtek egy-két részletes, nemzetközi szervezetek által összeállított jogi kritikát. Ezeket magyar, ACTA-t védő jogászok elé tárván azok rendre más elfoglaltságra ill. “fontosabb aktuális kérdésekre” hivatkozva elzárkóztak a valós vitától, az érvekre való reagálástól.
A valós vitára való nyitottság így csak üres szó maradt.
“Mire ez a nagy hiszti egyébként is?”
Hisz az ACTA-t, ahogy a többi rendes nemzetközi kereskedelmi egyezményt, ugyanúgy zárt ajtók mögött tárgyaltuk le, az emberek bevonása nélkül. Hisz ezt így szokás.
Lehet, hogy itt valóban a szokással van a baj, és azt kell megváltoztatni.
Az egész megközelítés rossz
A részletekben nem elmerülve, az ACTA-t védő, elsősorban szerzői joggal foglalkozó jogászoknak egy gondolatkísérletet javaslok elvégezni. Lépjenek ki az általuk nap mint nap űzött szerzői jogi keretekből, az általuk védett szervezetek és egyének helyzetéből, és abból, hogy a szerzői jog felhasználásával ezen természetes és jogi személyeknek hogy lehet a lehető legnagyobb előnyöket kiharcolni.
És egy pillanatra vegyék fontolóra azt, hogy nem csak szerzői jog létezik, hanem vannak más jogok, mint pl. alapvető emberi jogok is. És egy pillanatra vegyék fontolóra annak a lehetőségét, hogy más jogok fontosabbak lehetnek a szerzői jogoknál.
Vegyék fontolóra azt a felvetést, hogy manapság nem a szerzői jogon kell “erősíteni”, hanem pont, a szerzői jog ésszerűtlen, társadalmilag és az egyén számára is látványosan káros használatát kell visszaszorítani.
Ízlelgessék ezt a gondolatot egy pár percig, amikor az egyén, a hétköznapi ember szempontjából mérlegelik a helyzetet. Vagy akár a saját, esetleg közeli ismerőseik mindennapi életéből.
És jusson eszükbe ez az alternatív aspektus mindíg, amikor szerzői jogi szigorításokért szállnak harcba.
Ha megteszik, máris jobb világban élünk.
Alig pár hete 3 millióan mondtunk nemet az Internet szabadsága elleni amerikai támadásra – de a veszély nem múlt el, hiszen globális erők vannak mozgásban, melyet szeretnénk végérvényesen megállítani. Írd alá Te is az Avaaz honlapján a nemzetközi petíciót!
Az ACTA (Anti Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) egy olyan globális egyezmény mely lehetőséget teremtene az internet cenzúrájára. A néhány gazdag ország és vállalat érdekei mentén, titokban megszövegezett egyezmény alapján létrejöhetne egy új, hamisítás elleni szervezet. Ennek a szervezetnek a magánérdek védelmében joga lenne az internet teljes körű monitorozása és súlyos – akár szabadságvesztéssel – járó büntetések kiszabása az üzleti érdekeiket sértő személyekkel szemben.
Európa a következő napokban dönt az ACTA elfogadásáról – és borítékolható, hogy elutasítás esetén az egyezmény meghiúsul. Tudjuk, hogy a korábbi álláspont ACTA-ellenes volt, de néhány parlamenti képviselő hezitál – segítsünk nekik meghozni a helyes döntést. Írd alá Te is a petíciót – és egy nagy durranás közepette fogjuk azokat átadni Brüsszelben, amikor elérjük a 3 milliót.
Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a világ 80%-át egyszerűen kihagyták az ACTA megtárgyalásáról, melyen önjelölt bürokraták és vállalati lobbisták dolgozták ki az új szabályozást és egy veszélyesen erőteljes végrehajtó rendszert. Az ACTA alapvetően az EU-ban, az Egyesült Államokban és 9 másik országban lenne érvényes, majd szép lassan kiterjesztené fennhatóságát az egész világra. De ha az EU nemet mond rá, akkor az egyezmény jó eséllyel végérvényesen megbukik.
A nyomasztóan szigorú szabályozás szerint az egész világon büntetendő lehetne az olyan mindennapi tett, mint egy újságcikk megosztása, vagy egy saját bulin készített videófelvétel feltöltése (ahol éppen szerzői joggal védett zeneszám szól). Sőt – mint szerzői jogot védő kereskedelmi egyezmény – az ACTA megakadályozhatja életmentő generikus gyógyszerek használatát és fenyegeti a gazdálkodók szabad vetőmaghoz való jutását is. Végül, de nem utolsó sorban az ACTA bizottsága mindenféle demokratikus korlátozás nélkül megváltoztathatja a működését meghatározó szabályokat és a kiszabható büntetési tételeket is.
A nagyvállalatok érdekei nagy erővel tolják előre az egyezményt, de az Európai Parlament még az útjukban áll. Küldjünk egy tiszta és jól hallható üzenetet a parlamenti képviselők felé, hogy megakadályozzák a lobbistákat és keményen kiálljanak az Internet szabadságáért.
Írd alá most és küldd el ismerőseidnek is!
Néhány héttel ezelőtt láthattuk, hogy mekkora erőt vagyunk képesek kifejteni, mikor milliók képesek voltak elérni, hogy az Egyesült Államok elvesse az Internet cenzúráját megtestesítő egyezményt. Ezzel azt is megmutattuk, hogy milyen erősek vagyunk együtt. Fogjunk össze ismét, hogy lesöpörjük ezt a veszélyt.
Elképesztő! Könnyedén összejött a tervezett 2 millió aláírás, melyet eljuttattunk a brüsszeli döntéshozóknak – de ne álljunk meg itt. Legyen meg a 3 millió még a parlamenti vita előtt!
Az Avaaz honlapján elérhető petíció szövege:
Minden Uniós Parlamenti Képviselőnek:
Mint aggódó világpolgár, arra kérem Önt, hogy álljon ki az Internet szabadságáért és utasítsa el az ezt fenyegető ACTA egyezményt. Az Internet egy kiemelkedő fontosságú eszköz, mely lehetőséget biztosít az embereknek az egész világon, hogy véleményt cseréljenek és előmozdítsák a demokrácia folyamatait. Kérem, hogy mutassa meg döntéshozói elkötelezettségét és védje meg jogainkat.
Tisztelt egybegyűltek, kedves szabadságszerető barátaim!
Miért is kell ma, a tél leghidegebb napján itt összegyűlnünk? Mert a helyzet hasonló, mint volt 1812 telén, vagy 1941 telén. Most nem egy diktátor, nem egy Napóleon vagy egy Hitler, hanem egy globális egyezmény diktátuma fenyegeti a szabadságot. Az internet szabadságát.
Azért vagyunk itt, ez előtt a felHENTelésre váró hivatal előtt, hogy figyelmeztessük ezeket a cápaeledel-jelölteket: el a kezekkel a netünktől!
Uraik, azok, akik zárt ajtók mögött titkokban tárgyalnak a mi internet használatunkról, hazug álcába burkolóznak. Azt állítják, hogy ők csak az alkotók és a feltalálók érdekeiben lépnek fel, de valójában az internet feletti ellenőrzés megszerzésére törnek egy gumiszabály alkotásával. Az internet ellenőrzéséhez vezető út első lépése lenne az ACTA érvénybe lépése.
Mi az ACTA?
Az Automatizált Cenzúra Tökéletes Alkalmazása.
Az ACTA a szerzői jog győzelme az információszabadság és a szólásszabadság felett.
Mit jelent az ACTA?
Az ACTA az ACTA Bizottság internet feletti uralmát, egy senki által nem választott és senki által nem ellenőrzött szervezet uralmát jelenti.
Az ACTA a rólunk titokban folytatott tárgyalásokat jelenti.
Az ACTA azt jelenti, hogy teljesen hülyének néznek minket.
Az ACTA szerződés egy legitim, tisztességes jogalkotási folyamat eredményeképpen született, állítják a szerzői jog, vagyis a kiadók érdekeinek védői.
Ha így történt, miért mondott le az a Kader Arif, akit az Európai Parlament az ACTA európai bevezetésének felügyeletére nevezett ki?
Ha így történt, miért hátrál ki a ratifikációból egyre több európai kormány?
Ha így történt, miért írták 2 millióan az ACTA-ellenes nemzetközi petíciót?
4 évig titokban tárgyalják, majd publikálják a végeredményt, és egyszer csak azt mondják, hogy nem is volt titkos a megállapodás folyamata?
Hát persze, hogy nem volt titkos – mert a Wikileaks leközölte, micsoda disznóságra készülnek!
De persze, aki a szerzői jogvédők és a kiadói maffia, bocsánat, multicégek tojásain táncol, az gyorsan azon kaphatja magát, hogy az egész világ nemi erőszaktevőnek tartja, mert az összefonódó szórakoztató és médiaipar urainak ez az érdeke.
De Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, ha az átlátszó.hu-ra gondolunk.
Ha oknyomozó újságíróként létrehozol egy oldalt, hogy a közpénzek eltüntetésén igyekvőkre irányítsd a figyelem reflektorát, akkor gyorsan azon kaphatod magad, hogy még ellened indul vizsgálat, nálad lesz házkutatás, és esetleg a rendőrség „szakértője” tönkreteszi a munkádhoz szükséges eszközt.
Mi az internet? A 21, században a kultúrához jutás alapvető eszköze!
Márpedig a kultúra közkincs. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek a köz kincseit elássák, és pénzért árulják nekünk a kincsekhez vezető térképeket! A kultúra mindenkié!
Hatalmas károkat okozunk azzal, hogy letöltünk, megismerünk kulturális javakat – mondják ők.
Ez egyszerűen nem igaz, hiszen egyszerűen nincsen pénzünk arra, hogy a jelenlegi árat megfizessük azokért a zenékért vagy filmekért, amikre kíváncsiak vagyunk.
De minél több zenekart ismerünk meg, annál több koncertre fogunk elmenni, és az ott fellépő zenekar is többet kap a pénzünkből, mint a kiadók közvetítésével.
De miért is elérhetetlen árúak számunkra a kulturális termékek? Mert a kiadó-terjesztő és a filmkészítő ipar a bankárokhoz hasonlóan túlságosan jól fizeti meg saját magát.
Közben arra hivatkoznak, hogy az alkotók érdekeit védik, és hogy MI lopunk.
Nos, egy magyar alkotónak ma, amint egy saját alkotását előadja, fizetnie kell. Bizony, neki kell fizetnie, és annak a szerzői jogvédő hivatalnak kell fizetnie, amely azoknak a művészeknek adja át a lesápolt pénzt, akik már amúgy is nevet és ezzel egzisztenciát teremtettek maguknak.
Azt mondják, MI lopunk.
Kérdem én, az micsoda, mikor szerzői jogdíjat fizettetnek velem egy adathordozó vásárlásakor, amire aztán a családom, a barátaim, a szerelemem képét másolom fel? Ki is itt a tolvaj egészen pontosan?
Akkor nézzük csak, jól látom-e: feltételezik rólam, hogy lopni fogok, ezért biztos, ami biztos, ők már előre meglopnak engem?!
Nagyjából fél és egymillió közé tehető a hazai torrentezők, fájlcserélők száma. Ennyien vagyunk? És eddig némán tűrtünk, vagy csak morgolódtunk?
Hogyan lehet az, hogy nekünk, kalózoknak nincs egységes és erős érdekképviseletünk?
Magyarország kalózai, egyesüljetek!
Nem hagyhatjuk, hogy a magyar kormány érvénybe léptessen olyan szabályozást, amely a magyar nethasználók érdekeit és biztonságát veszélyezteti!
Keressétek meg a parlamenti képviselőtöket, és szólítsátok fel, hogy ne szavazza meg az ACTA magyarországi bevezetését!
Mi ennek az egész ACTA-ügynek a tanulsága?
A tanulság az, hogy a közös ügyeinkről való döntés jogát magunknál kell tartanunk. Ezt bizonyítja a vitorladísznek is silány elmúlt 20 év kudarca. A feltétlenül szükségesnél jobban nem bízhatunk meg másokban, hogy ők majd tisztességgel, becsülettel kiállnak az érdekeinkért.
Az internet a közéletnek olyan területe, ami lehetővé teszi a képviseleti demokrácia meghaladását. A világtörténelemben soha nem álltunk még ilyen közel a valódi részvételhez.
Nekünk magunknak kell a kezünkbe venni a döntéshozatalt! Soha többet ne hozzanak a fejünk felett döntéseket!
El a kezekkel a szabadságunktól!
El a kezekkel a netünktől!
Stop ACTA!
2012.02.05-én vasárnap az ATV Ez a 7 c. műzorában a Kalózpárt részéről Maróy Ákos nyilatkozott az ACTA ugyében – a műsor megtekinthető itt:
+++
Mire kötelez az ACTA? Mit kell módosítani a magyar jogszabályokban az ACTA miatt?
+++
Szigorodnak a büntetési tételek az ACTA miatt?
+++
Mi a haszna az ACTA elfogadásának Magyarország számára?
+++
Miért tárgyalták “titokban” az ACTA-t?
+++
Ezentúl milliós nagyságrendű kártérítések fizetésére kötelezhetik az embereket fájlcserélés miatt?
+++
Szigorodnak a jövőben a vámellenőrzések? A repülőtereken ezentúl lefoglalhatják iPod-jainkat a vámellenőrök?
+++
Az ACTA valóban “megszünteti a generikus gyógyszer fogalmát”?
+++
Internetcenzúrát eredményez az ACTA?
Az ACTA egy kalap alá veszi a ‘feltételezett elkövetőket’ a ‘tényleges elkövetőkkel’, mikor az adataik kiszolgáltatásáról van szó. A szöveg a jogbirtokosok érdekeit határozottan a szólásszabadság, a személyhez kötődő jogok, és egyéb alapvető emberi jogok elé helyezi. (6) Az európai adatvédelmi biztos figyelmezet, az ACTA oda vezethet, hogy “emberek millióit figyelhetik meg ellenőrizetlenül, és teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy gyanúsítva vannak-e bármivel” és “az internet felhasználási adatokat rendszeresen rögzítik”. (7) Az Európai Bíróság nemrég úgy határozott, hogy az internetet használók ilyen jellegű, gyanúsítás nélküli, tömeges megfigyelése ellentétes a Chartában foglaltakkal. (8) Az ACTA ezt látványosan figyelmen kívül hagyja.
+++
Kötelesek-e az online szolgáltatók a jövőben kiadni fájlmegosztó felhasználóik személyes adatait a szerzői jogi jogosultak részére?
SZTNH: Nem, az ACTA nem írja elő a szolgáltatóknak ezt a kötelezettségét. Az ACTA fakultatív jelleggel tartalmazza annak lehetőségét, hogy a jogosultak által megindított eljárásokban a részes államok hatóságai kötelezhetik a szolgáltatókat a jogsértő felhasználók azonosításához szükséges személyes adatok átadására. Ehhez a jogosultnak megalapozott kérelemmel kell az eljárást megindítania és igazolnia kell, hogy a kért információk szükségesek jogai védelme és érvényesítése érdekében. A részes államok hatóságai számára azonban ez a lehetőség csupán az ACTA ezt a megengedő szabálya alapján nem áll fenn, erre az adott állam jogszabályai jogosíthatják fel. Ha azonban a részes állam adatvédelmi szabályai ezt az eljárást nem teszik lehetővé, akkor ez nem alkalmazható az adott államban.
+++
Az ACTA kriminalizálja a “véletlen” szerzői jogi jogsértéseket is?
+++
Az ACTA miatt be fogják tiltani a DVD-másolókat vagy a fénymásoló gépeket?
+++
Sérti az ACTA a szólásszabadságot, az információszabadságot és a magánélethez fűződő jogokat?
+++
Miért nem tartalmaz az ACTA a szerzői jog által védett művek szabad felhasználására vonatkozó rendelkezéseket?
+++
Mi az összefüggés a SOPA/PIPA és az ACTA között?
Források: 1. Az EU Alapjogi Egyezménye, 21. cikkely2. ACTA, 27.2 és 8.1 cikkely 3. http://www.edri.org/files/acta_disconnection.pdf 4. http://www.ohchr.org/Documents/Issues/Opinion/A.66.290.pdf (12. o.) 5. 1 konkrét példa: Law Society Gazette: “Two solicitors accused over file-sharing ‘bully tactics’” http://bit.ly/9aHDEn 6. Ez egyértelmű, például a 13. lábjegyzetben. 7. http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2010/10-02-22_ACTA_EN.pdf 8. A C-70/10 (Scarlet/Sabam) ügy, vagy a C-275/06 (Telefonica/Promusicae), a jogok egyensúlyáról. http://pippi.euwiki.org/doc/sztnh_acta
Sziasztok!
Amint tudjátok, az EU kereskedelmi komissziójával együtt dolgozták ki az illetékesek az ACTA-t, de azért, hogy egyáltalán az EP képviselők a szöveget megértsék, egy referenst, a francia Kader Arif-et neveztek ki soraikból, hogy elmagyarázza nekik. Kader Arif visszalépett és az alábbiakat nyilatkozta, szó szerint idézzük:
„A legélesebben szeretném az egész eljárásrendet, ami a szerződés aláírásához vezetett, a következő okok miatt kritizálni: a civil szervezetek mellőzése; a tárgyalások kezdetétől az átláthatóság hiánya; az aláírás ismételt elhalasztása anélkül, hogy erre magyarázatot adtak volna; az EP követeléseinek és határozatainak a figyelmen kívül hagyása.“
„Mint a szerződés szövegének a referense, én még soha ilyen manővereket nem láttam a Parlament jobb oldali szárnyától: a szerződést meggyorsított tempóban lezárták, mielőtt a nyilvánosság reagálhatott volna. Ezáltal az Európai Parlamenttől megvonták azt a jogot, hogy véleményét megfogalmazhassa, és a polgárok jogos véleményének hangot adhasson.“
„Mindenki tudja, hogy az ACTA problémát fog okozni: az ACTA a civil társadalom szabadságára, az internet szolgáltatók felelősségére, a generikus gyógyszerek gyártására és a földrajzi adatok biztonságára is ki fog hatni.“
„Ennek a szerződésnek komoly következményei lehetnek a polgárok életére, de ennek ellenére mindent megtettek, hogy a parlament beleszólási jogát megakadályozzák. Ma itt, mint a szerződés nyilvánosságra hozatalának a felelőse, szeretném felhívni a nyilvánosság figyelmét erre az elfogadhatalan helyzetre. Ezen az álarcos mulatságon nem szeretnék tovább résztvenni“
Gondolom most már látni fogjuk, hogy ha az EP képviselőink ezt támogatni fogják, akkor a demokrácia legalapvetőbb megsértését fogják támogatni. Mind tudtuk, hogy az ACTA-val valami nincs rendben, de ha már a referens is visszalépett, akkor a jogtalanság nyilvánvaló.
Írjatok képviselőinknek, gyakoroljatok nyomást rájuk!
Az email címjeiket a következő linken megtaláljátok:
http://pastebin.com/mBdhqAXx