2011
11.16

Mi teszi az ACTA-t oly vitatottá?

Kategória: hír / Címkék: nincsenek / Hozzászólok

    Mi az ACTA?

    A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement), vagy ACTA egy többoldalú megállapodás, amely nemzetközi irányelvek bevezetésére tesz javaslatot a szellemi jogokkal kapcsolatosan. A megállapodás, melyet számos ország1 és vállalati szereplő közreműködésével tárgyalnak, vitatott mind létrejöttét, mind lényegét tekintve.

    Ezen rövid tájékoztató célja, hogy bemutassa az ACTA-val kapcsolatos aggályokat, betekintést nyújtson a kezdeményezést övező erőteljes ellenállás okaiba.

    Röviden a sietős olvasók számára

    Az ACTA tárgyalások titokzatosságuk miatt aggodalomra és spekulációkra adnak okot.
    Olyan információk szivárogtak ki, amik arra utalnak, hogy a szerzői jogot és az internetet szigorúbban és szabadságellenesen fogják szabályozni. Ebben az internetszolgáltatók felelőséget kell vállaljanak a szerverüken található tartalomért.
    Jelenleg az EU-s törvények értelmében a tartalomért a szolgáltatók nem felelhetnek. Az új megállapodás szerint a merev és kontraproduktív Egyesült Államok szerzői joga fog érvényesülni. Ami aggasztó, hogy a tárgyalások titokban folynak és az NGO-k is csak a kész szerződést kapják meg. Ezenkivül ezek még titoktartásra is vannak kötelezve. Nemcsak a márkanevek lopása ellen dolgoznak ki törvényeket, hanem az internetes fájlcsere során vitatott “szellemi tulajdon” fogalmát is a nagy konszernek javára és a közérdek kárára akarják leszabályozni.

    Az ACTA egyezmény elfogadásával annak magyarországi ratifikálásával is számíthatunk.

    A probléma:
    - mivel a szóban forgó egyezmény nyilvánvalóan jogalkotó jellegű,
    - beavatkozik a jelenleg is zajló európai jogalkotási folyamatokba,
    - az Európai Bíróságnak és a Világkereskedelmi Szervezetnek (WTO) határozatai ill. folyó ügyei is vonatkoznak rá, továbbá
    - több területen is tisztázatlan a tervezett egyezmény rendelkezéseinek és az európai tagállamok nemzeti jogi hagyományainak, köztük a magyar jognak a viszonya ehhez a megállapodáshoz.

    Ezért félő, hogy
    - az ACTA szuverén nemzeti jogszabályokba is ütközik,
    - már előre ellehetetleníti és eleve kizárja a szellemi tulajdon és a közérdek szempontjainak a hazai kigyensúlyozott rendezését.

           

    Részletesen a probléma

    Az ACTA tárgyalási folyamata során a demokratikus és a jogi kereteket egyaránt figyelmen kívül hagyták. Ratifikálása jelentős hátassal lenne a szólásszabadságra, a kultúrához való hozzájutás jogára, magánélethez való jogra és ezen túlmenően káros hatással lenne a nemzetközi kereskedelemre és innovációra.

    Az ACTA ratifikálása jelenleg nemzeti szinten zajlik az egyes aláíró tagállamokban. Eközben és a végső bevezetés EU-s megszavazása előtt, ezen anyag írói, és a Kalózpárt arra kéri az európai döntéshozókat, hogy: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSAGA TOVÁBBI KIELÉGÍTŐ PONTOSÍTÁSÁNAK HIÁNYÁBAN AZ EURÓPAI PARLAMENT SZAVAZZON NEMMEL AZ ACTA BEVEZETESERE.

    Demokratikus hitelességi hiányok

    • A megállapodás a szokásos fórumok megkerülésével készült (WIPO vagy WTO) melyek garanciát jelenthettek volna a demokratikus elvek figyelembevételére.
    • Zárt ajtók mögött folytak a tárgyalások, a fejlődő országok többségének kizárásával, nagyrészt mellőzve a demokratikus kontrollt az ENSZ, az EU és a nemzeti szinten.
    • Új intézmény, az „ACTA Bizottság”, felállítására tesz javaslatot, ezen szervezet átlátható és nyílt működését garantáló biztosítékok megtétele nélkül.2
    • A nem megválasztott ”ACTA Bizottság” lesz a felelős a megállapodás értelmezéséért és végrehajtásáért, továbbá ajánlatokat fogalmazhat meg a megállapodásra vonatkozóan miután bevezették.3
    • Mai napig sem hozott nyilvánosságra egyik tárgyaló fél sem anyagokat a tárgyalásokkal kapcsolatosan melyek szükségesek lennének a számos homályos tervezet értelmezéséhez.4
    • Az EB nem készített semmilyen hatástanulmányt kifejezetten az ACTA-val kapcsolatosan, helyette a korábbi, az Intellectual Property Enforcemet Directives-el (I és II) kapcsolatos anyagokat használta fel újra. A vizsgálatok nem terjednek ki a megállapodás alapvető jogokra gyakorolt hátasára, ez különösképpen a harmadik világbeli országok esetében aggályos.

    Veszélyben a szólásszabadság és a kultúrához való jutás joga

    • A jogbirtokosokat a szólásszabadság az anonimitáshoz való jog és más alapjogok elé helyezték.5
    • Az ACTA-val a szólásszabadság szabályozása magánkézbe kerülne, ugyanis kötelezné az általa kijelölt harmadik felet az online tartalmak (internetes közvetítések, melyek nem rendelkeznek az elhangzottak szabályozására alkalmas eszközökkel) felügyeletére.6
    • Az ACTA gátolná a társadalom kulturális örökségének hasznosítását, mivel növelné a büntetési tételeket azon munkák használatával kapcsolatban melyeknek tulajdonosa vagy szerzői jogának birtokosa nem, vagy csak nagyon nehezen fellelhető.
    • A megállapodás végső szövegezése, melynek pontosítása csak a ratifikáció után következne, felületes és magában hordozza nagyszámú magán-személy büntethetőségének a lehetőségét.7

    Anonimitás veszélyeztetése

    • Az ACTA az internetszolgáltatókat arra ösztönzi, hogy saját hálózatukat megfigyeljék, és személyes adatokat szolgáltassanak a jogbirtokos felé az állítólagos szabálysértőkről. Ahogyan a jogbirtokosok és ügyvédeik jelenleg is Európa-szerte alkalmaznak kényszerítő eljárásmódot az ártatlan felhasználók kihasználására a bírósági tárgyalás elkerülését célozva hatalmas összegű peren kívüli megállapodások felajánlásával. Ez egy olyan eljárásmód, amelyet az EU-nak visszaszorítania kellene és nem még szélesebb körben lehetővé tenni.8
    • A megnövekedett felelősség, hibásan, szintén arra ösztönözné az internetszolgáltatókat, hogy hatékonyabb azonosítási módszereket vessenek be hálózatuk megfigyelése során, úgy, mint például a kommunikáció széles körű megfigyelése a „deep packet inspection” módszerrel, ezáltal sértve a felhasználók névtelenségét.

    Innováció elfojtása

    • A megállapodás alkalmas az innováció lassítására. Mivel, például a szoftver-fejlesztés gyakran a jogi környezet szürke zónájában zajlik, az ACTA magas pénzbírságaival fenyegetően hatna a digitális vagy más ipari kezdeményezésekre.9
    • A magasabb büntetési tételektől való félelem csökkentené a vállalkozási hajlandóságot azon, leendő kisvállalkozók körében ahol a jogi képviseletet nem engedhetik meg maguknak.
    • Versenyellenes magatartás ösztönzésére is alkalmas. A nagyobb internetes cégeket versenyelőnyben részesíti, mivel a kis cégeknek nem lesz kapacitása a felügyeleti eszközök biztosítására.

    Árt a kereskedelemnek

    • Míg az EU igen addig az USA egyértelműen nem tekinti jogerősnek a megállapodást. Ez jogbizonytalanságot teremthet az ACTA státuszával kapcsolatosan mely jogtalan verseny-előnyökhöz juttathatná az Egyesült Államokat – a megnövekedett (illetőleg nem csökkentett) jogi mozgástér miatt – az EU-val szemben.
    • A magánélethez való jogot és a szólásszabadságot érintő szabályozási tervek különösen veszélyesek azon országokban ahol az alapvető jogokkal kapcsolatos szabályozás jelenleg sem megfelelő.
    • Az ACTA könnyen teremthet igazságtalan nemzetközi korlátokat. Amint azt Kína jelenlegi példája is bizonyítja az internetszolgáltatókkal fennálló informális, nem jogi alapú, megállapodásokkal könnyen teremthetőek nem-tarifa alapú korlátok a kereskedelemben.

    Bizonytalan jogi környezet

    • Az ACTA szövegezése felületes, jogilag bizonytalan környezetet teremt10.
    • A jelenleg hatályban levőnél (pl.: TRIPS) erőteljesebb végrehajtói színvonal bevezetésére tesz javaslatot homályos es betartathatatlan garanciák és biztosítékok mellett, ezáltal nincs összhangban a jelenlegi nemzetközi joggal kapcsolatos elvárásokkal szemben11.
    • Az európai követelményeknek sem felel meg az internet szabadságát, egységességet, és nyitottságát illetően. Az Európai Tanács ugyanis egyértelműen kimondja, a tagállamok felelősségét, hogy – a nemzetközi emberi jogban és a nemzetközi jogban megfogalmazott elvárásokkal összhangban – az internethez és használatához való szabadságot intézkedéseikkel ne korlátozzák.12

    Összegzés

    Az ACTA kockázatos mivel nem hordozza magban a megfelelő egyensúlyt a szellemi jogok védelme és az alapvető társadalmi jogok (szólásszabadság, információhoz, kultúrához, magánélethez való jutás joga) biztosítása között.

    Az EP ACTA-val kapcsolatos saját tanulmánya is kiemeli a jogi visszásságokat a megállapodással kapcsolatosan, ugyanis véleménye szerint nehéz megmondani, hogy a jelenleg hatályos szabályozáson túl milyen előnyei lennének az új megállapodás bevezetésének az EU állampolgárai számára.

    A tanulmány javaslata szerint a feltétlen konszenzus az EP részéről nem sugallana megfelelő üzenetet az ACTA jelenlegi formájával kapcsolatos problémák ismeretében.13

    Arra biztatjuk az európai döntéshozókat, hogy teljes mértékben vegyék figyelembe az ACTA bevezetésének következményeit.

    Állásfoglalásunk:

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSAGA TOVÁBBI KIELÉGÍTŐ PONTOSÍTÁSÁNAK HIÁNYÁBAN AZ EURÓPAI PARLAMENT SZAVAZZON NEMMEL AZ ACTA BEVEZETESERE.

    ——————————————————

    1) Ausztrália, Kanada, EU, Japán, Korea, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Egyesült Államok

    2) V. fejezet 36. paragrafus ACTA

    3) ACTA 36.2 cikkely.

    4) Az EFF (Electric Frontier Foundation) és a KEI (Knowledge Ecology International) az Egyesült Államokban megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést. Négy hónappal az eredeti kérvény benyújtása után az EDRi továbbra sem kapott kérdésére kielégítő választ az EP-től a birtokában lévő dokumentumokkal kapcsolatban.

    5) a 13. lábjegyzet alapján ez egyértelmű.

    6) ACTA 27.1 cikkely; továbbá 8.1 cikkely.

    7) A szövegezés felülete lehetővé teszi a tagországok számára a „három csapás” szabály, vagy más aránytalan végrehajtási metódus bevezetését. Ez internethasználók esetén a szolgáltatás megtagadását jelenthetné amennyiben azok folytatólagosan szerzői jogokat sértő anyagokat töltenek le, vagy a „kereskedelmi mennyiség” esetén felmerült problémához vezetne, amely kimerítheti a „direkt illetve indirekt gazdasági előny” esetét.

    8 Két példa: http://bit.ly/g9IUsl és http://bit.ly/9aHDEn

    9) ACTA 4. bekezdés, Büntetőjogi szabálysértések

    10) ACTA 23.1 cikkely: „a kereskedelmi mennyiség” utalhat jogsértő magatartásra indirekt gazdasági előnyök szerzése céljából ennél fogva az IP címek nyilvántartására ad okot, hogy a szerzői jogsértések mértéke megállapítható legyen; 27.2 cikkely: a „digitális hálózatok” definíciójának hiánya

    11) Az ACTA-ban a „kereskedelmi mennyiség” sokkal kevésbé egyértelműen definiált a korábbi megállapodásokhoz képest (pl.: TRIPS) ezáltal teret engedve a „rugalmas” meghatározásoknak, amelynek hiányában az arányos mértékű beavatkozás sem megállapítható.

    12) A Miniszterek Tanácsának javaslata CM/Rec(2011)8 a tagállamoknak az internet szabadságának védelmével kapcsolatban. Elfogadva: szeptember 21. 2011 http://bit.ly/rewDvf

    13) http://bit.ly/qwYwF4