Autózás közben hallgatva a rádiót, azon hergeltem fel magam, hogy milyen hasznos tanácsokat tudnak adni a kis házibarátunk szőrméjének a gondozásáról, de egy árva büdös szót soha nem lehet hallani a pénz működésének a megértéséről. Pedig manapság már a madarak is arről csiripelnek, hogy valami gond van azzal, amit a legjobban imádunk, a pénzzel. Ennek ellenére a rendszer működéséről beszélni a főáramlatú médiákban tabu, vagy olyan természetesnek veszik ez a krízist, mint egy természeti csapást? Pedig a pénzrendszer nemhogy nem természeti törvény, de ennek meredeken ellentmond. (Erről egy másik blogban már volt szó.)

A teljes értékű közösségi pénz megteremtése

Sokan még mindig nem tudják, hogy a bank nem azt a pénzt adja kölcsön, ami neki van, hanem azt, amit a levegőből teremt. A bank hitelt gerjeszt, és a kiadott hitelnek csak 2-6%  kell legyen tartalékban. Ez azt jelenti magyarul, hogy a pénz nem más mint ADÓSSÁG. Ha a kiadott pénzt mind visszafizetik, akkor eltűnne a pénz, nem lenne pénzünk. Logikus nem? De a vicc, hogy mégis van pénz, mert rendszer vesztesei nem tudják visszafizetni hitelüket. Tehát a mai pénz létezésének feltétele az eladósodás. A hitelbe kiadott és a nem visszafizetett pénz különbsége, – a kamatos kamatnak köszönhetően – a valódi pénzmennyiség. Tehát nem annyi pénzmennyiség van forgalomban, amennyi az értékteremtési folyamatban fedezve lenne és ez a mennyiség nincs ellenőrizve. Ha körülnézünk a környezetünkben, kapásból mindenki 10 dolgot feltudna sorolni, amit meg kellene csinálni (pl. utcáink, iskoláink, szociális ellátás, környezetbarát autózás, minőségi mezőgazdaság, stb) – de a válasz, NINCS pénz. Azt viszont nem árulják el, hogy a forgalomban lévő összpénzmennyiségnek csak 5%-a van a reálgazdaságban. A többi a pénzspekulációs tőzsdén másodpercek töredéke alatt cserél gazdát és tovább szaporodik.

Ezért a mai rendszer így nem fenntartható. A teljes pénzmennyiséget, ami egy nemzetgazdaság rendelkezésére áll egy független, a nyilvánosság ellenőrzése alatt álló szerv kellene teremtse. Sokan azt hiszik, hogy ez ma is így van, a központi bankok, illetve nálunk a jegybank szerepében. Mennyit haljuk, ezek függetlensége a garancia arra, hogy a kormány ne manipulálja a pártpolikika érdekében ezt. Politikától független szakemberek döntsenek a jegyban működéséről, mondják, da arról nincs szó, hogy ezek mitől nem függetlenek, a tőkevilág magán érdekeitől.

Éppen ezért szükség van egy MONETÁRIS HATALOM, a törvényhozó, végrehajtó és a birói hatalom mellett az állam negyedik hatalmi szerve kell ez legyen. A központi bank, a biróságokhoz hasonlóan teljesen független kell legyen és csak a törvénynek lehet alárendelve. Független kell maradjon a kormány vagy a parlament akaratától, de a bankoktól és gazdasági érdekektől (mert ezek ma elsősorban magánérdekek) is.

Milyen legyen egy monetáris reform?

A pénzteremtés reformja egyszerű. A folyószámlán szereplő megtakarítást készpénznek kell nyilvánítani. Csak az állami központi bank (jegybank) – az a monetáris hatalom – lesz felhatalmazva fizetési eszköz kibocsájtásával. A bankok csak azzal a pénzzel kereskedhetnek, amit a központi banktól kapnak.  Ehhez hasonló reform még a történelemben volt, mikor privát kibocsájtású bankjegyeket felváltotta az állami központi bank. Sajnos ezt a jogot a FED ellopta a közösségtől és elveit az egész világra kiterjesztette.

Arról lenne szó, hogy a kereskedelmi bankok adossággal terhelt, instabil és nem biztonságos számlapénzét adósságmentes állami teljes értékű pénzé kell nyilvánítani. Ezáltal csak részben állami pénz (ez az összpénzmennyiség 5-20%-a, az érmek és bankjegyek) teljesen állami pénz lenne, a bankok viszont nem. Szó sincs arról, hogy a kommunizmus állami bankját akarja valaki visszaállítani. Nem az intézmény, hanem az eszköz kell állami ellenőrzés alatt legyen.

A kormánynak és a parlamentnek az állami jegybankal szemben semmi követelménye nem lenne. Az így teremtett pénzt – ha erre szükség van – egy új államhatalmi szerv, a monetáris hatalom hozná forgalomba, amivel a közkiadások egy részét fedeznék. Ez a jelenlegi közkiadások 5% körül van. Nem sok, de ez is valami.

Kereskedelmi (privát) bankok és állami bankok továbra is törvényes keretek között a pénzpiacokon szabadon dolgozhatnának. Nem teremthetnek többé számlapénzt (zsirális pénzt), csak azzal a pénzzel dolgozhatnak, amit a központi banktól vesznek fel, vagy az ügyfelektől kapnak és bankjegy formájában a pénztárukban vagy a központi számlájukon tartanak.

A bankok pénzteremtése egyszerű modon és problémamentesen megakadályozható lehetne, nem is kell ehhez világforradalom. Ha az ügyfelek folyószámláját a bankkönyvelésből kivonják és mint külön számlát önállóan kezelik. 

A közérdekű pénzrendszer

Egy ilyen pénzreformnak öt nevezetes előnye lenne.

- Először is ez a pénz állami garancia nélkül is biztos lenne, mert a megtakarítások csőd esetén nem tünhetnek el. A fizetési értéke egy bankrízis esetén is biztonságban maradna. Bankkrízis esetén a politika és a társadalom nem lenne megzsarolható.

- Másodszor a bankok túl magas vagy túl alacsony pénzszabályozása nem létezne. A spekulációs kilengések számára nem létezne olcsó pénzeszköz. A pénzforgalom kiegyensúlyozódna, a gazdasági, kunjunkturális ingadozások és tözsdeciklusok moderáltabbak lennének.

- Harmadszor, a kereskedelmi bankok a mai inflációs pénzteremtéssel ellentétben a központi bank a pénzmennyiséget teljes ellenőrzés alatt tudná tartani. Mivel a szükséges pénzmennyiséget mindig a reálgazdaság növekedése szerint bocsájtaná ki, a spekulációs buborékokat és az árinflációt hatékonyan ellenőrizhetné.

- Negyedszer, a pénzteremtésből származó nyeresség – a seigniorage – teljesen a közkiadások fedezésére szolgálna és nem a bankok megnemérdemelt extranyeresége lenne. A pénzmennyiség növekedése meg kell feleljen a reálgazdaság növekedésének. Ebben az értelemben a mai 1-2-3%-os reálgazdasági növekedéshez egy ugyanilyen mennyiségű pénzmennyiségnövekedésre lenne szükség. Gazdasági stagnálás (0% növekedés) nem jelentene automatikuson társadalmi válságot. A rendszer így is stabil maradna.

- Ötödször létezik ennek egy nagyon aktuális jelentősége. Szószerint ez egy kiváló alkalom, hogy az államadósságot zavarmentesen és fájdalommentesen egy néhány éven belül jelentősen lecsökentsük.

Ezzel a reformal adósságmentesen seigniorage formájában egy teljes értékű pénz kerül forgalomba. Ez a mai kamatos hitel formájában teremtett pénzt váltaná fel. Ezzel a régi kamatos hitelpénzmennyiséget rövid időn belül egy teljes értékű pénz helyettesítené és a közkiadások számára egy tetemes mennyiségű pénz folyna.

A jelenlegi monetáris politika tarthatatlan. Az erősebb szabályzás nagyobb bürokráciát eredményez és ez kontraproduktív. Amire szükség van, az egy politikai válasz:
A számlapénzről egy teljes értékű pénzre kell átállni és egy központi állami bankot, mint monetáris hatalmat végérvényesen etablálni kell.

 

(Forrásanyag: http://www.monetative.de/ )