Már rohadtul unom, hogy a politikai ellenzék és civil szervezetek csak háborognak (amúgy jogosan) a kormány megszorításai miatt, de az embereknek senki sem ad választ arra, hogy a pénzhiánynak a közszférában mi a oka. Unom hogy válságból az ellenzék politikai tőkét szeretne kovácsolni, de vajon mit tennenének ők, ha hatalmra kerülnének? A világ egyetlen országának, vagy kormányának sem sikerült még soha a történelemben az államadósságot csökkenteni. Németország, Európa egyik legjobb gazdaságának is a 2. világháború után az államadóssága folyamatosan csak nővekedett. Akkor most mitől sikerülne ez egy magyar kormánynak vagy ellenzéknek? Erre kérünk választ! Titokban a bölcsek kövét birtokolják?

Igen, ez valóban titok, a hatalom nem szivesen beszélt erről, de nem a pártok fiókjaiban van elrejtve, hanem a könyvtárakban porosodik. Ez Silvio Gesell műve, „A természetes gazdasági rend“, ami most 88 év után magyarul is megjelent. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erõk váltakozásától függõen hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét. Ennek a modellnek az alapja egy kamatmentes pénzzendszer. Azért jó tudni, hogy Gesell vállalkozó volt és nemcsak teoretikus. Reméljük minél többen elolvassák és ez a könyv egy fehér foltot befog tölteni a magyar alternatív ökonomiai gondolkodásban.

Gesell arra a kérdésekere keresett választ, hogy miképp lehetne a pénz korlátlan hatalmát úgy korlátozni, hogy azért funkciója megmaradjon. Gesell célja egy stabil gazdaság konjunkturális ingadozások nélkül és egy igazságos szociális rendszer. A megoldást egy állandóan mozgásban lévő pénzben látta és szabad pénznek nevezte ezt. A pénz az emberiséget kell szolgálja és nem lehet elnyomó, kizsákmányoló eszköz. Az volt a véleménye, hogy egy szabad mozgásban lévő pénznek nincs meg az a strukturáis tulajdonsága, hogy határtalanul szaporodjon és koncentrálódjon.

A harmincas években Európa sok országában tetemes munkanélküliséggel kellett harcolni. 1932-ben Wörgel polgármestere, a geselli szabad gazdaság híve arra vállalkozott, hogy Gesell gazdasági elméletét kiprobálja. Röviden fogalmazva ez úgy működött, hogy a pénzjegyeket minden hónap végén lepecsételték és ezzel a pénz egy kis százalékban elértéktelenedett. Ezért mindenki azon igyekezett, hogy elköltse és ne a tulajdonában értéktelenedjenek el a pénzjegyek.

Wörgelben a munkanélküliség egy év alatt 25%-kal csökkent, míg az egész Ausztriában tovább emelkedett. Amikor azután több, mint száz község kezdett érdeklõdni a modell iránt, az Osztrák Nemzeti Bank veszélyeztetve látta monopóliumát és betiltatta ezeknek a helyi pénzeknek a további használatát. Ugyanez lett a sorsuk a hasonló kísérleteknek Svájcban és Franciaországban is.

Irving Fisher az Egyesült Államok egyik legismertebb közgazdásza és pénzteoretikusa volt. Fisher magát „Gesell kereskedõ szerény tanítványának“ nevezte, és támogatta a kamatmentes pénzzel folytatott kísérleteket az USA-ban. „A szabadpénz – mondta egyszer Fisher – a legjobb szabályozója lehetne a pénz forgási sebességének, amely a legzavaróbb tényezõje az árszínvonal stabilizálásának. Helyes alkalmazása esetén néhány hét alatt kisegítene bennünket a válságból.“ A harmincas években az USA-ban több mint száz község, köztük több nagyváros, tervezte olyan pénz bevezetését, amely a Wörgl-beli munkabizonylatoknak megfelelõen funkcionált volna. Sanos a FED is ezeket mind betiltotta.

Silvio Gesell: A természetes gazdasági rend

(Kiadó: Kétezeregy, ISBN 963-86243-8-8, 380 oldal, 3900 Ft)