2010
05.31

J.A. Konrath író, könyvek papír és digitális formájú eladásából él. Ennek ellenére semmi problémája nincs azzal, hogy könyveit az emberek egymás között megosztják, terjesztik:

The internet was created to share and distribute data. It’s the whole reason the world wide web exists.

Of course some of that data is going to be copyright-protected work. If it can be digitized, it can, and will, be shared.

Mindeközben Konrath napi 220 e-book-ot ad el, és kicsit sem aggódik. Az alábbi 4 pontban összegzi megfigyeléseit:

  1. a szerzői jog betarthatatlan a digitális világban
  2. emberek meg akarják osztani a fájljaikat
  3. semmilyen valós bizonyíték nincs arra, hogy a fájlcsere visszaveti az eladásokat
  4. minél jobban ismernek, annál jobb neked

Márpedig ő tudja – ebből él.

2010
05.26

Vágó Gábor (LMP) ma felszólalt a parlamentben, hiányolva az “internet” szót a kormányprogramból, ahogy a szerzői jogi rendszer megváltoztatását is.

Még Orbán Viktor is megtapsolta felszólalását.

2010
05.26

Johanna Blakley 15 perces TED előadásában az erős és gyenge intellektális tulajdoni védelemmel bíró iparágakat hasonlítja össze, így pl. a divatipart és a zene- / filmipart mint ellentétes példákat vizsgálja. Arra a megfigyelésre jut, hogy egy alacsony védelemmel bíró iparág sokkal nagyobb forgalmat és értéket teremt, mint a korlátozott iparok.

Ezek alapján ha valaki igazán sok zenét és filmet szeretne látni, akkor nem hogy erősíteni, hanem pont gyengíteni kell a szerői jogi korlátozásokon.

2010
05.20

Peter Serafinowicz angol színész írt egy bejegyzést a Gizmodo oldalára, ami egy elég érdekes megközelítésből mutatja be a szórakoztatóipart.

A gondolatait négy főbb pontban foglalta össze.
Először is szerinte a torrent vagy egyéb oldalakon megjelenő sorozatrészek segíthetnek egy adott mű népszerűségén. Példának a South Park alkotóit hozza fel, akik mindig tolerálták azt, hogy a sorozatukból kalózverziók is megjelennek. Az egészet egyfajta promócióként kell felfogni, ami segíthet az egyéb (reklám, játék, DVD… stb.) bevételeken. Persze azt is hozzá teszi, hogy ha egy rész elérhető az amerikai iTunes-ban (amit hivatalosan csak amerikai állampolgárok használhatnak), akkor ott megveszi. Egyszerű, legális és az alkotók szempontjából is “better than free”.

A következő pont a tulajdonjog. A már említett iTunes esetén ugyanis a filmek és sorozatok DRM-mel védve érkeznek. Ha meg is veszünk valamit, attól az még nem lesz a miénk. Csupán jogot vásárlunk arra, hogy megnézhessük.

A harmadik a művek elérhetősége. A Disney például híres arról, hogy egyes filmjeit moratórium alatt tartja; nem lehet őket bárhol, bármikor megvenni. A kiadók minél nagyobb bevételt akarnak, erre ők maguk akadályozzák meg azt, hogy az emberek fizessenek érte. Serafinowicz ehelyett letöltötte a Dzsungel könyvét. A morális mentség ebben az esetben szerinte az, hogy egyszer már megvette VHS-n. Még két hasonló példát hoz egy-egy könyvvel. Az egyiket ugyan sikerült megvennie, de olyan kódolásban készült, ami miatt muszáj volt illegális másolatot készítenie róla, hogy el tudja olvasni az iPad-jén.

A negyedik pontban azt meséli el, hogy legutóbb egy klipet rendezett egy együttes számára. A kiadó, az EMI, a saját hivatalos YouTube csatornájára töltötte fel a klipet úgy, hogy azt a nem egyesült királyságbeli IP címmel rendelkező nézők nem nézhetik meg. Erre saját maga feltöltötte a saját oldalára (végül is ő rendezte), de az EMI először a más oldalakra való beillesztést tiltotta le, azóta pedig el is távolította a videót. Videoklip egy együttes számára. A kiadók bevételt akarnak, ennek ellenére mégis megnehezítik a fogyasztók dolgát, hogy megnézhessék a promóciós anyagot.

Sorait azzal zárja, a művészek mindig is alkotni fognak, a “pénzcsinálók” pedig mindig megtalálják majd a pénzkeresés újabb módjait.

2010
05.13

A Viacom-Google perben újraírnák a DMCA-t

A Viacom régóta perben áll a Google-lel, a Youtube-videói miatt. Most egy Washington Legal Foundation elnevezésű szervezet küldött egy levelet a bíróságnak, amiben a Viacomot egész új megközelítésből támogatják. Szerintük ugyanis a DMCA Safe Harbor kivétele nem vonatkozik a Youtube-ra.

Mi is az a DMCA?
A DMCA (Digital Millenium Copyright Act) arra szolgál, hogy az internetes világban biztosítsa a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak jogi védelmét.
Mi az a Safe Harbor kivétel?
A DMCA szerint amennyiben valaki üzemeltet egy szolgáltatást, amit tudta nélkül szerzői jogsértésre használnak, akkor a szerzői jog tulajdonosnak kell értesítenie a szolgáltatót a jogsértésről, akinek ezt követően haladéktalanul meg kell akadályoznia a jogsértést. Ha így tesz, akkor nem felelős a tudtán kívül zajlott szerzői jogsértésekért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha feltöltöm a Youtube-ra Madonna legújabb számát, és a jogtulajdonos panaszkodik, akkor a Google-nek azonnal el kell távolítania azt. Megjegyzem, az is elég gyakran előfordul, hogy a saját legújabb dalomat töltöm fel, de az a Viacom szerint Madonna legújabb száma, és ezért levetetik a Youtube-ról. Ennek a vélelmezett jogtulajdonosi túlkapásnak a lehetősége miatt sokan kritizálják a DMCA-t túlzott szigora miatt. A Washington Legal Foundation szerint azonban a jelenlegi szabályok sem biztosítanak kellő védelmet a Viacom-nak, hiszen így a Viacom-ra hárul annak a költsége, hogy megállapítsa, hogy milyen dolog felett rendelkezik ő a szerzői jogokkal. Ez nem egy egyszerű feladat, elég ha megnézzük, hogy a Viacom-Google perben a Viacom által szerzői jogot sértőnek tartott tartalmak mekkora hányadáról bizonyult be, hogy nem is a Viacom a jogtulajdonos.
A jelenlegi szerzői jogi rendszer nem kompatibilis a társadalom mai állásával. Amennyiben a DMCA Safe Harbor kivételét is megszüntetnénk, gyakorlatilag a viacom.com és a másik három nagy médiavállalat honlapján kívül elfelejtkezhetünk arról, hogy kreatív tartalmakat jelenítsünk meg az interneten. Olyat, mint mondjuk ez az írás. Hiszen a négy nagy médiavállalaton kívül senki sem fogja magára vállalni annak a költségeit, hogy minden létező szerzői jogvédelem alatt álló kreatív tartalomnak utánanézzen – ez ugye jelenleg gyakorlatilag az elmúlt száz év minden kimondott és leírt szava, zenéje, filmje, stb. -, nehogy véletlenül valaki úgy érezze, hogy az ő szerzői jogát sértik és emiatt pert indítson. Egy ilyen pert ugyanis kisembereknek nincs esélyük lefolytatni egy komolyabb jogászcsapatot alkalmazó vállalattal szemben. Ez ugye azt is jelenti, hogy elfelejtkezhetünk a független filmekről, zenékről, írásokról is.
Hatalmas hiba volna egy haldokló üzleti modellt a társadalmi akarattal szemben mesterségesen életben tartani.
Linkek:
2010
05.12

A Kossuth Rádió mai Magánhangzó c. műsora a ACTA-ról fog szólni, melyben a kalozpart.org is kifejti véleményét.

Az adás ma du. fél 1-kor lesz, a Krónika után, amit este negyed hétkor megismételnek. Online is meghallgatható.