A belfasti Queens University nem tarthatja tovább vissza a nyilvánosságtól az éghajlatkutatások alapját képező 40 évnyi évgyűrűadatot, döntött az Egyesült Királyság Információs Biztosa.

Az egyetem arra hivatkozva próbálta a kutatások alapadatait visszatartani Douglas Keenantől, hogy az túl drága volna, mivel az adatok befejezetlenek, szellemi tulajdonjogok kötődnek hozzájuk, és bizalmas üzleti adatokat tartalmaznak. Az elmúlt évezredekben a tudomány gyors fejlődését a gondolatok szabad áramlása tette lehetővé. Amennyiben egy tudományos intézmény egy másik tudóstól olyan adatokat tart vissza, ami ellehetetleníti a tudományos állítások cáfolatát, akkor nagyon rossz irányba haladunk. Ez ugyanis azt jelenti, hogy lassan meg kell elégednünk azokkal a tudományos eredményekkel, amiket eddig elértek, mivel a továbbiakban a tudományos módszert csak egy-egy kutatási intézményen belül alkalmazhatjuk – így mostantól minden eredményt minden kutatóintézetnek magának is létre kell hoznia a többiektől függetlenül. Mi lenne, ha Pitagorasz tételét mindenkinek magának kéne bebizonyítania? Hol tartanánk most, ha a gravitáció igazolására a pisai ferde toronyból ledobott fa és acélgolyó földetérésének eredményeit Galileo titokban tartotta volna?

Ez a titkolózás a tudományos életben az utóbbi időben – mióta a szellemi tulajdonjogok kifejezés jelentősége drasztikusan megnőtt – egyre aggasztóbb méreteket ölt. Különösen aggasztó ez a hozzáállás az Egyesült Királyságban, vagy például Magyarországon, ahol a felsőoktatási intézmények jellemzően állami tulajdonban vannak, és állami pénzből működnek. Az adóinkból előállított tudást az egyetemeken sokan önkényesen saját tulajdonukként kezelik, és monopolhelyzetből diktálják a tudáshoz való hozzáférés feltételeit. Ez az egyetemeken folyó alapkutatások esetében nyilvánvalóan igen káros hatással van a társadalomra. Miért nem követeljük meg az egyetemeinktől, hogy az adóinkból létrehozott tudást a lehető legszélesebb körben, szabad felhasználást engedélyező licenc alatt tegyék elérhetővé az Interneten? Ma Magyarországon az egyetemi előadások nyilvánosak, azokat bárki látogathatja, az előadásokon bemutatott prezentációkat azonban a legtöbb előadó féltve őrzi jelszóval védett fájlokban – az előadásokhoz felhasznált kutatások alapadatairól nem is beszélve.