a szerzői jogok védelme helyett? – teszi fel a retorikai kérdést Bill Thompson a BBC-től, és számos példát hoz fel arra, amikor a szerzői jog használata egyértelműen semmilyen szerzőt nem védett meg, ám eme jogi eszközök alkalmasak voltak emberek elnyomására, információ eltussolására és hasonlókra.
a kalozpart.org szerint igen, itt az ideje…
Ma, március 10-én az EU parlament 663 szavazattal, 13 ellenében nemet mondott az USA által erőltetett ACTA egyezmény tervezetnek, és a benne foglalt drákói állampolgár-megfigyelési ötleteknek és a szerzői jogi lobbi számára követelt, minden határon túlnyúló jogosítványoknak. Így nem lesz nemzetközi egyezmény által előírt három húzás szabály sem.
A szavazás egy további következménye, hogy az Európa Bírósághoz fordulnak a EU parlamenterek, ha bármi más módon ugyanezek az “ötletek” ismét a terítékre kerülnek, esetleg újracsomagolva más törvényjavaslatokba.
Így, habár a társadalom még mindig nem láthat bele az ACTA tárgyalások menetébe, maguk az EU Parlament képviselői sem, az ő jóváhagyásuk nélkül nem léphetnének életbe effajta szabályok.
Így az EU-s ACTA tárgyalóknak fel van adva a lecke, és az amerikai félnek is egyértelmű, hogy mi az, amit nem fognak tudni lenyomni az EU torkán.
Az Ithaka által a UPC megbízásából történt online felmérés alapján Magyarországon minden második internetező hetente megoszt és letölt online tartalmakat.
Az ő de-kriminalizálásukért dolgozik a kalozpart.org
A közelmúltban több alkalommal is szivárogtak ki tárgyalási részletek az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) folyamatáról. Ez az alakulóban levő, az egész világot átfogni készülő egyezmény a társadalmi vita és a transzparencia teljes hiánya nélkül készül, zárt ajtók mögött. Az egyes országok polgárainak döntési köre kb. annyi lesz a titokban létrehozott megállapodás végén, hogy a parlamentje megszavazza majd azt – tartva a negatív szavazattal járó nemzetközi szankcióktól.
A kiszivárgott anyagokból olyanok derülnek ki, hogy egy általánosan kötelező érvényú “3 húzás” szabályt erőltetnek az amerikaiak a résztvevőkre, amely alapján kikapcsolnák emberek internet hozzáférését. A jelek szerint az EU delegáltjai ennek a nyomásnak próbálnak ellenállni.
A tervezet olyan pontokat is tartalmaz, hogy az internet szolgáltatókat tennék felelőssé a “rajtuk keresztül” menő adattal kapcsolatos problémákért, effektíve cenzúrára és ügyfeleik megfigyelésére kötelezve őket.
Közben Peter Hustinx, a EU adatvédelmi biztosa szerint az ACTA által felvázolt pontok megsértik az EU-ban érvényes adatvédelmi és személyiségi jogokkal kapcsolatos törvényeket.
Tegyünk azért, hogy Magyarország ne csatlakozzon ehhez az egyezményhez. Van már így is elég.
