nemasolj.hu helyett – másolj bátran!
A múlt héten indult a Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja egy nemasolj.hu nevű online kampánnyal, amelyben elsősorban tankönyvek, tananyagok fénymásolása ellen szeretnének küzdeni.
A fénymásolás tilalma fényévekre áll a kalozpart.org elképzelésétől. Már eleve, fénymásolás – sokkal egyszerűbb a digitális formátumot másolni.
A kalozpart.org, ahogy általában, itt is fontosnak tartja a másolás, a tudás terjesztésének elősegítését, bátorítását, valamint a közpénzen létrehozott tartalmak teljesen ingyenes hozzáférhetőségét. Így mi nemhogy nem értünk egyet a tananyagok másolásának korlátozásával – kifejezetten bátorítandónak gondoljuk azt.
Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják – így ezeket adónkból már egyszer kifizettük.
Szeretnénk:
- az egyetemi és egyéb tankönyveket online közzétenni elektronikus formában, ingyen elérhetően és olyan licensszel, amely bátorítja a felhasználókat ezen könyvek továbbmásolására
- elősegíteni a már fizikailag létező könyvek újra-felhasználását, pl. használt könyvek adás-vételén vagy cseréjén keresztül
- e-ink / e-book / e-könyv technológiák bevezetését az oktatásban, a hatékonyabb és kényelmesebb tudásmegosztás érdekében
Céljaink nem csak a tudás terjedését segítik elő, hanem:
- fontosak környezetvédelmi szempontból, hisz a papír egy erősen környezetszennyező technológia
- elősegítik a már kinyomtatott könyvek újrahasznosítását, ezáltal csökkentve a felhasználandó papír mennyiségét
- csökkentik az egyébként sem nagyon eleresztett diákság anyagi terheit
This entry was posted by akos.maroy on 2009. november 9. hétfő at 15:33, and is filed under álláspont. Follow any responses to this post through RSS 2.0.Both comments and pings are currently closed.
-
#2 written by JaB-En 2 years ago
No, most fogott meg magának a kalózpárt! Bár az egyetemi tankönyvek ingyenessé tételével szemben lennének ellenérveim, 100 %-ban a közoktatásban használt tankönyvek ingyenes digitális terjesztésének pártján állok! Non-szensz az, hogy a KÖTELEZŐ oktatás sikeres teljesítésének feltételét bárki egy for-profit szervezet haszonszerzéséhez kösse!
-
#3 written by bryan 2 years ago
“Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják”
Ez nem így van, a tanári szoba ritkán alkalmas írásra.
A többivel egyetértek, fontos tudni, hogy vannak olyan programok, amik átalakítják a szkennelt képeket szerkeszthető dokumentummá, nagyon hasznosak, onnantól már csak torrentre kell feltenni és máris kiváló jegyzeted van, amivel sok könyvtári késedelmi díjat és könyvvásárlást meg lehet úszni.
Ami roppant bosszantó, hogy az egyetemi kiadóknál megjelent könyvekért a szerzők botrányosan kevés pénzt kapnak. Elég friss sztori: egy tanárom engem kért meg, hogy szkenneljek neki egy könyvet, mert már egy éve tanít belőle de nincs belőle egy példánya sem. -
#4 written by akos.maroy 2 years ago
bryan: lehet, hogy a tanari szoba nem alkalmas az irasra – am az ido, amit nem ott tolt a tanar a jegyzet irasaval, az is a munkaidejeben van.
emellett, valoban, egy konyv kiadasa nem csak irasbol all, ott van a tordeles, szerkesztes es lektoralas feladata is. sok esetben ezeket is kozpenzen fizetett emberek vegzik.
bryan: amit a scan-elesrol es az OCR-ezesrol irsz: de hat nem teljes energia pazarlas az egesz? az egyik oldal sok energiat tolt azzal, hogy te ne tudd lemasolni, te meg sokat azzal, hogy be-scan-eled, OCR-ezed, stb.
ezt az energiat valami hasznosra is lehetne forditani, pl. megtobb jegyzetet irni, tanulni, tudas terjeszteni, stb.
-
#5 written by törzsmókus 2 years ago
-
#6 written by törzsmókus 2 years ago
figyelem, idézet következik a nemasolj.hu legális-illegális rovatából:
Végül is mit és hogyan szabad másolni?
Az előzőleg megismert feltételekkel továbbra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, digitális rögzítése vagy egész könyv, napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történő másolása. Saját magának bárki készíthet fénymásolatokat az oldalakból, de pénzért senki sem csinálhat másnak!
ennyi
amúgy meg különösen jellemző, hogy az oldal csak egyirányú kommunikációt tartalmaz, ragálni sehol nincs lehetőség
-
#7 written by akos.maroy 2 years ago
-
Sziasztok,
Ne feledjük, az egyetemi tankönyvek túlnyomó többségét közpénzen fizetett egyetemi oktatók rendes munkaidejükben írják – így ezeket adónkból már egyszer kifizettük.
Ez egy jelentős túlegyszerűsítése a helyzetnek. Természetesen minden előadónak kötelessége jegyzet készítése a tárgyhoz, amit valamilyen formában át kell adnia a hallgatók számára (pl. órán felírja a táblára, slideokat készít, a tárgy weboldalára felrakja.) Azonban egy jó minőségű szakkönyv elkészítése sokkal több munkát igényel, ami egyszerűen nem fér bele a normál 8 – 10 órás munkaidőbe. (Saját tapasztalat: 3 évig oktattam a BME-n.)
Ilyen szakkönyvek írása szerintem egyértelműen tekinthető másodállásnak, amiért megfelelő díjazás illeti meg a szerzőt.A kapcsolódó visszásságokat persze nem kell bemutatni, hiszen valószínűleg erre a “másodállásra” is az állami pénzen beszerzett eszközöket fogja felhasználni, de ugyanez igaz a különböző spin-off cégekre is, amik egyetemi laborokban működnek…
Üdv,
Gergely -
#9 written by akos.maroy 2 years ago
Gergely: ha jol ertem, az az erved, hogy nincsenek az oktatok ‘elegge megfizetve’ ahoz, hogy a normal munkaidejukbe ‘beleferjen’ a jegyzet, szakkonyv megirasa. de ezzel egyutt persze a munkahelyukon, az ottani eszkozokkel irjak meg azt – igazabol munkaidoben. de akkor is
en szeretnem, ha kikerulnenk ebbol a korbol, es egyreszt legyen megfizetve, masreszt fel es meruljon, hogy barmilyen ertelemben nem koztulajdon, ami ekozben keszult – hisz kozpenzbol lett finanszirozva a dolog.
viszont, hogy ez a kultura alakult ki, hogy habar valamit munkaidoben vegzek, megis ugy gondolok ra, hogy ez igazabol ez extra szolgaltatas, ez eleg karos. itt utalnek pl. a kialakult orvosi – paraszolvencia helyzetre, mint egy ilyen peldara.
-
Ákos: Nem, rosszul érted.
Azt mondom, hogy ha jól akarja csinálni az oktatást, akkor a napi 8 óra munkaidőbe nem fér bele az, hogy jó minőségű szakkönyveket írjon. Éppen elég az, hogy előadást tart, azokra felkészül (elkészíti a jegyzeteket, amiket fentebb is írtam), gyakorlatot tart, önálló témákat vezet, zh-t felügyel, zh-t javít, vizsgáztat … stb. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy ami közpénzen készül, az legyen köztulajdon. De az, amit másodállásban, a saját szabadidejében végez, nem hinném, hogy ide tartozna.
Az, hogy ki mennyire van megfizetve, az egy másik kérdés — ha napi 8 óra munkával meg tudja teremteni a megfelelő egzisztenciát, akkor valószínűleg nem “megélhetési” szakkönyvek fognak születni, hanem tényleg olyanok, amik hasznosak. Ugyanígy, ha egy orvosnak nem kellene 2.-3. állást vállalnia különböző magánrendeléseken (ahol max egyszerűbb vizsgálatokat végez, és a komolyabb dolgokat mind az állami pénzből fenntartott kórházakban végzi a magánbetegein is), és normális fizetést kapna, akkor a paraszolvencia probléma nem jelentkezne.
De ez nagyon messzire vezet, amit nem biztos, hogy itt kell megvitatni…:)
-
#11 written by stef 2 years ago
A tankönyvirásnak mi a célja, a keresett-kiegészítés, vagy a jó minőségi tananyag készítése?
Utóbbi esetben az Open Educational Resources hozadéka épp az, hogy a pedagogus közösség együtt és ne egyenként készítsen jó minőségü tananyagot.
Nyilván amit másodállásban, a szabadidődben csinálsz az tényleg nem lehet automatikusan köztulajdon. max GPL, nem?
-
#12 written by Csüti 2 years ago
Elég nagy baj, hogy ma erről is beszélni kell. A közoktatás ingyenes, elvileg. Gyakorlatilag, hogy csak a könyveknél maradjak, több ezer forint. Gimnáziumi harmadikba járok, év elején könyvcsomag mindennel együtt 27 000 Ft. Ehhez jönnek még a fakultációk, amik felkészítenek az emelt érettségire. Pl. kémiára plusz 3 könyvet kértek, plusz 6800. Akkor még nincs mivel és nincs mibe írni. Csoda, hogy inkább közösen veszünk a csoportban 1 könyvet és beszkenneljük? És ne mondja azt senki, hogy ez pazarlás! Ha nem nyomtatjuk ki, hanem mondjuk e-book-olvasón nézzük, ami ilyen esetben tanulási segédeszköznek számít, gyakorlatilag csak az áramot kell fizetni. Vagy ha mást nem, a munkafüzet aktuális néhány oldalát kinyomtatjuk, padonként egy példányban. Ilyenkor lehet észrevenni, hogy azért van összefogás, ha az ember a saját bőrén, ill. pénztárcáján érzi a változtatást. Nem mellesleg még a környezetet is védjük. (Ahhoz, hogy egy db könyv elkészüljön, átlag 16 kg fára van szükség, ebben benne van a papír és a szükséges energia is.)
Szóval rajta, tankönyvet másolni nem bűn!
A tankönyvírásról meg annyit (bár ezen lehet, hogy páran megsértődnek), hogy mi a fenének van szükség annyi új tankönyvre? Vagy senki nem tud megírni egy normális tankönyvet? Ezért lennének jók az e-könyvek! Lehet őket szerkeszteni, ami azért egy könyben elég nehéz… Lehet frissíteni az adatokat, amik azért változni szoktak (itt most nem a Mount Everest magasságára gondolok, hanem pl. GDP). Tényleg annyira nehéz lenne tenni valamit? De persze itt is összefogás kellene. Amíg a pénz motiválja a tankönyvírókat, nem lesz előrelépés. -
#13 written by András 2 years ago
A Corvinus Egyetem számvitel tanszéke a fellegvára a másolásvédelemnek ( http://web.uni-corvinus.hu/szamvitel/bkae_tsz.php?id=10 ).
Az előadásanyagokat úgy teszik fel a netre, hogy egy részük ki van pontozva, így mindig ki kell nyomtatni minden előadásra 15-25 oldalt, majd a kipontozott részeket ki kell egészíteni az előadáson elhangzottak alapján. Papírpazarlás, környezetszennyezés? – igen. Értelmetlen? – igen.Miből állnak a szemináriumok? A feladatok kidolgozása gyönyörűen megvan a tanárnak PPT-ben. Tényleg nagyon szépen le vannak vezetve a feladatok. Csakhogy ezt nem adják oda a diákoknak. Szemináriumok abból állnak, hogy a kivetített fájlt kell lekörmölni. Mivel szűkös az idő, egész órán írni kell, és még így is csomószor nincs idő mident leírni.
Ezért sem előadáson, sem szemináriumon nem lehet figyelni, mivel végig írni kell. -
#14 written by András 2 years ago
Ja igen, kifelejtettem: sok olyan óra van, amit sokkal jobb lenne gépteremben tartani, sokkal jobb színvonalú lehetne az óra, és jobban lenne követhető.
De nem, óra alatt üresen állnak a géptermek, amikben drágán vett számítógépek és eredeti Windows XP és MS Office szoftverek üzemelnek. Az Office 2003-as, tehát bőven megfelelne helyette OpenOffice is, az XP helyett meg Linux. -
#15 written by Csüti 2 years ago
-
#16 written by Blödség 2 years ago
Azért megy itt rendesen a mellébeszélés. Persze az egyetemen volt olyan könyv, amit mi is többen vettünk meg. De ez max. félévenként egy könyv volt. A többit megvettük.
Mi lene, ha a Ti könyveteket másolnák ezerrel, amin Ti dolgoztatok rengeteg időt??? Mert Ti olyan grál lovagok vagytok, akik egyből ingyen írnátok és nem kérnétek érte pénzt!!!
-
#17 written by akos.maroy 2 years ago
senki nem beszel arrol, hogy egy konyvet ingyen kell megirni. arrol van szo, hogy ha egy allami egyetemen, kozpenzbol fizetett oktato a munkaidejeben konyvet ir – az, mint minden ilyen munkajanak eredmenye, a kozossege, aki azt megfinanszirozta.
ne feledjuk – az oktatok fizetest kapnak ezert, amit mi, az adonkbol fizetunk ki nekik.
-
Comments are closed
- Comment Feed for this Post
- Common as Air – egy érvelés az intellektuális tuladjon ellen
- a kalozpart.org a Vörös és fekete c. műsorban a Fiksz Rádión – ma
- a kalozpart.org a Bádogdobban a Tiloson – ma
- a Pink Floyd menedzsere szerint a fájlcsere elleni harc merő időpazarlás
- szerzői jogi vita ma a Kossuth Rádióban
- ArtisJuss beszélgetés a Kaszinóban szerdán, július 14-én
- Tartalommegosztásról szóló cikk a Népszabadságban
- a kalozpart.org a Klub Rádió Digitália c. műsorában
- Pioneer One – szabadon letölthető SciFi sorozat
- J.A. Konrath – a könyvek digitális terjesztéséről
Minden egyes lemásolt könyvlap 1 cica halálát okozza! Szegény jogvédők meg éhenhalnak és mehetnek a híd alá.