a letöltők költik a legtöbbet zenére
Az angol The Independent cikkében idézett, most megjelent felmérés szerint a rendszeres fájlletöltők költik a legtöbbet zenére – évente £77-ot, kb. 42%-kal többet, mint akik azt állítják magukról, hogy nem töltenek le zenét. A tanulmány arra az egyáltalán nem meglepő következtetésre mutat, hogy azok vannak benne leginkább a zenében, akik aktívan hallgatják azt
Ennek fényében teljesen rossz stratégiának tűnik a legaktívabb fogyasztók kriminalizálása. Elvégre hova vezet egy iparág, ahol a legnagyobb vásárlóiddal nem hogy kedvesen bánsz, hanem ehelyett börtönnel fenyegeted őket?
This entry was posted by akos.maroy on 2009. november 2. hétfő at 07:56, and is filed under Blog. Follow any responses to this post through RSS 2.0.Both comments and pings are currently closed.
-
#2 written by akos.maroy 2 years ago
pontosan ez a fontos: hogy megtalalodjon az az uzleti modell, amely jo a tartalom letrehozoknak is es a fogyasztoknak is. ez pl. egy probalkozas erre.
nyilvan itt is rengeteg kerdes, problema merul fel (pl. ha nem fizetek tobbet, megtarthatom-e a mar letoltott zenemet?) – de ezek is ki fognak simulni, ki fognak alakulni.
pl. felmerult olyan modell is, hogy egy altalanos ‘zene-adot’ fizessenek a zenet letolteni, hallgatni kivanok, es akkor a zene letoltes teljesen OK. ez amolyan kozos jogkezelos megkozelites, csak a letoltesekre. (ezzel kapcsolatban is sok kritikat fel lehet hozni, pl. mint az elobb, vagy maga a kozos jogkezelo hatekonytalansaganak problemajat, vagy azt, hogy igazabol megszunik a szabad piaci kereslet-kinalati modell ezen a teren)
ezen modellek egy resze a piacon megjelenve ‘elesben’ kiprobalodik. masreszt reszletesen at kell nezni azert, hogy igazabol mit is kap a vasarlo a penzeert, ill. tovabb taplal-e eros monopol helyzeteket.
-
#3 written by bryan 2 years ago
Néhány érdekes link, főleg a zeneiparral kapcsolatban:
http://www.youtube.com/watch?v=5SaFTm2bcac (a szerzői jogvédelem hatása a zenére)
http://forum.nin.com/bb/read.php?30,767183 (alternatív népszerűsítési modellek kezdő zenekarok számára)
http://www.techcrunch.com/2007/10/04/the-inevitable-march-of-recorded-music-towards-free/
(gazdasági szempontok)
Az általános zeneadóról itt lehet többet olvasni:
http://www.lessig.org/content/articles/
Egyébként nagyon örülök az LMP ilyen irányú fellépésének, a téma nagyon érdekel, még egy okot találtam arra, hogy rátok szavazzak.
Végül a saját kicsit zavaros gondolataim a témában:
http://nemletezo.blog.hu/2009/03/10/szerzoi_jogok_es_kultura
(Később jobban bele fogom ásni magam a témába, ha lesz értékelhető írásom érdekelne titeket?) -
#4 written by akos.maroy 2 years ago
-
#5 written by Will-O-The-Wisp 2 years ago
Ha már Lessig neve velmerült:
Lawrence Lessig: Szabad kultúra
http://www.szabadkultura.hu/A könyv szabadon letölthető. Csak ajánlani tudom!
-
#6 written by csokisajt 2 years ago
-
#7 written by törzsmókus 2 years ago
-
#8 written by törzsmókus 2 years ago
-
#11 written by törzsmókus 2 years ago
Egy kis statisztika (lemezkiadók bevételei csökkennek, miközben a művészeké nő):
http://labs.timesonline.co.uk/blog/2009/11/12/do-music-artists-do-better-in-a-world-with-illegal-file-sharing/ -
Comments are closed
- Comment Feed for this Post
- a kalozpart.org a Vörös és fekete c. műsorban a Fiksz Rádión – ma
- a kalozpart.org a Bádogdobban a Tiloson – ma
- a Pink Floyd menedzsere szerint a fájlcsere elleni harc merő időpazarlás
- szerzői jogi vita ma a Kossuth Rádióban
- ArtisJuss beszélgetés a Kaszinóban szerdán, július 14-én
- Tartalommegosztásról szóló cikk a Népszabadságban
- a kalozpart.org a Klub Rádió Digitália c. műsorában
- A Kalózpárt tiltakozik a szerverlefoglalások ellen
- Pioneer One – szabadon letölthető SciFi sorozat
- J.A. Konrath – a könyvek digitális terjesztéséről
“This year Virgin Media and Universal Music plan to launch the first music subscription service allowing customers to download and keep unlimited tracks from Universal’s catalogue for a fee of around £15.”
Tehát ha valaki befizet 15 fontot, annyi zenét tölthet le az Universaltól, amennyit akar? Kezdenek a nagy cégek is rájönni, hogy “jobb a sűrű fillér mint a ritka forint”?