2009
11.30

Angliában egy jogi cég tizenötezer embernek tervez fenyegető levelet küldeni, őket illegális fájlcseréléssel, egyeseket illegális pornó cserével vádolva. A levél egy “kedvezményes” bíróságon kívüli “rendezést” ajánl fel – ennek hiányában pedig perrel fenyeget.

Ez a a fajta “géppuska-megközelítés” eddig leginkább az Egyesült Államokra volt jellemző, aminek ismert jellemzője a rengeteg ártatlan ember megfenyegetése, akik egy olyan dillema elé vannak állítva, hogy pár havi fizetésükről mondanak le gyorsan, vagy egy láthatóan nagy és jogi költségeket nem kímélő cég több évi fizetésüket kezdi el követelni rajtuk egy bírósági folyamaton keresztül. Bármi is a “vád”, ez a megközelítés leginkább a “kap egy olyan ajánlatot, amelyet nem tud visszautasítani” jellegét ülti. Habár voltak próbálkozások a szervezett bűnözés zsarolás / védőpénz elleni törvényeket felhasználni az e fajta zsarolások ellen is, de sajnos még sikertelenül.

A mostani esetben lépő jogi céget, az ACS:Law-t jelenleg az angol jogi kamara vizsgálja hasonló korábbi fellépése és ártatlna emberek zsarolása ügyében.

2009
11.25

Két amerikai szenátor, Sherrod Brown (D, Ohio)  és Bernard Sanders (független, Vermont) is kéri Barack Obama-t, hogy több átláthatóságot biztosítson a nagyrészt színfalak mögött zajló ACTA tárgyalásokba. Többek között társadalmi vitát szeretnének generálni, és azt elérni, hogy egy ilyen horderejű nemzetközi megállapodás ne születhessen meg anélkül, hogy az emberek előre ne tudnák a részleteket, a rájuk gyakorolt hatást és ne tudnának erről véleményt nyilvánítani, akaratukat kifejteni.

Kérjük itthon is ezt a megfelelő hatóságtól!

2009
11.23

A /dev/blog-on van egy rövid összeírás az ACTA és ahoz hasonló módon, társadalmi konzultáció nélkül létrejövő, de mindennapi életünket aztán erősen befolyásoló, mostanában kötött vagy kötendő nemzetközi szerődések, egyezményelről.

A szabadságot fontosnak tartó aktivista nem marad tétlenül.

2009
11.19

Finnország után Spanyolország is elfogadott egy olyan törvényt, amely alapján  az embernek joga van szélessávú internet szolgáltatáshoz, 2011-től kezdődően. Ez legalább 1 Mbit / másodperc letöltési sebességet jelent, egy államilag garantált áron.

2009
11.18

Az Egyesült Államokban is némi felháborodást kelt az az újonnan kialakult gyakorlat, hogy állami iskolák tanárai óravázlataikat pénzért árulják online, olyan site-okon az eBay, Teachers pay teachers vagy We are teachers.

Ahogy sokak szerint, szerintem is ez erősen etikátlan.

2009
11.17

Az egyesült államokban 1978-ban úgy módosították a szerzői jogi törvényt, hogy 35 év után a szerző felmondhatja az általa készített művel kapcsolatos szerzői jog átruházásáról szóló szerződést, ha úgy akarja. Ezek a szerződések tipikusan a kiadókkal köttettek, az első ilyen alkalom peidg 2013-ban várható, amikor az 1978-as művekre letelik a 35 év.  A jogszabály szerint az 1978 előtti művek szerződése 56 évvel később mondható fel egyoldalúan, így azok közül most az 1953-masok és azelőttiek szerződése mondható fel.

Ez azt fogja jelenteni, hogy pár év múlva elkezd visszakerülni a régebbi zeneművek másolási / terjesztési joga magukhoz a zenészekhez akik létrehozták a műveket, és akik jó eséllyel élni is fognak ezzel a lehetőséggel. Hisz mire kell ma már egy kiadó, ha egy csapat egyszerűen online tudja közzétenni, esetleg értékesíteni a zenéjét, ahogy  Trent Reznor is teszi?

És vajh mi lesz a retorikája a kiadóknak, akik a szerzők ellen fognak harcolni ebben a felállásban, hogy mégis a kiadóknál maradjanak ezek a jogok? Akkor is azt fogják-e mondani, hogy a szerzők érdekeit védik a, hm… szerzők ellen?

2009
11.16

az ACTA drákói szigorral büntetne

Az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, hamisítás elleni kereskedelmi szervezet), tervei szerint leszakítanák a hálózatról a fájlcserélőket, a bárki által hamisnak gondolt tartalmakat meg kérdés nélkül törölnék.

Mindez ellene megy az általunk is korábban említett EU-s szabályozáson, ami szerint elsődleges az ártatlanság vélelme és a privát szféra tiszteletben tartása, tehát az általánosan érvényes jogi elvek nem lehet átgázolni.

Az ACTA még egy azon nemzetközi szervezetek közül, aminek működésébe semmi beleszólása sincs az egyszerű választó polgárnak, szabályai mégis kihatnak mindennapi életére. Az ilyenekből kell vagy kilépni, vagy gyökeresen megváltoztatni működésüket.

2009
11.13

Az LMP az informatikában a nyílt szabványok és szabad szoftverek alkalmazását tartja kívánatosnak, különös tekintettel az állami szereplőkre és a közpénzen létrehozott szoftverekre. Hasonlóan, a közintézmények által tárolt adatok nyílt szabványok mentén történő hozzáférését szeretné elérni.

Az LMP mindezt széles társadalmi együttműködés és ellenőrzés keretében szeretné elérni.

Nyílt szabványok

Az LMP azt szeretné, hogy minden, az állammal történő elektronikus kapcsolattartás nyílt, korlátozásoktól és szabadalmaktól mentes szabványok mentén történjen.

Ezáltal minden állampolgár vagy gazdasági szereplő szabadon választhatja meg az eszközt, amely segítségével pl. bejelentheti adóját, személyigazolványt, tulajdoni lap másolatot igényelhet. Azért teheti majd ezt, mert a nyílt szabványok mentén történő kapcsolattartás miatt bárki kifejlesztheti azokat az eszközöket, amelyekkel ez megtörténhet.

Ez nem csak kényelmet jelent az állampolgároknak és gazdasági szervezeteknek, hanem egy egészséges piaci versenyt is teremt az eszközfejlesztők és szolgáltatásnyújtók között. Mi több, csökkenti a korrupció lehetőségét, mivel bárki, nem csak a közbeszerzésen nyertes fél, fejlesztheti ki ezeket az eszközöket. Ezáltal olcsóbbá is válik az államháztartás egésze, valamint csökkennek az állampolgárok, gazdasági szervezetek költségei is – egyénenként a megtakarítás akár évi 50.000 Ft is lehet, egy új számítógép vásárlásánál a gép árának 33%-a.

Szabad szoftver

Az LMP azt szeretné, hogy minden, közpénzen kifejlesztetett szoftver megoldás teljes forrással, szabad szoftverként bárki számára elérhető és használható legyen, egy olyan licenc keretében, amely elvárja a továbbfejlesztések nyílt publikációját is.

Ezen felül fontosnak tartja az LMP, hogy a nem egyedi fejlesztésű szoftverek közbeszerzésénél az állam várja el a nyílt szabványok mentén történő működést, és részesítse előnyben a szabad szoftver / nyílt forrású megoldásokat.

Ettől az LMP azt várja, hogy lényegesen költséghatékonyabbá válik az állami szoftver fejlesztetés, így ugyanannyi kiadásból jóval nagyobb eredményeket érhet el a magyar társadalom. A hatékonyság növekedése abból adódik, hogy bármely fejlesztő cég könnyen és eséllyel pályázhat létező megoldások továbbfejlesztésére, mivel azok egyébként teljes mértékben letölthetőek bárki számára. Ez megakadályozza a költséges beszállítói monokultúrákat, és csökkenti a korrupció esélyét is. Nem utolsó sorban mindenki számára nyíltan láthatóvá válik, hogy mely közpénzen finanszírozott fejlesztési projekt milyen eredménnyel járt.

Szabad adatok

Az LMP azt szeretné, hogy minden, közintézményben keletkező adat szabadon, nyílt szabványok mentén elérhető legyen az állampolgárok és gazdasági szereplők számára. És nem csak emberi fogyasztásra alkalmas formában, hanem gépi újrafeldolgozásra alkalmas formában is. A személyes jellegű adatok természetesen anonimizált módon, a személyiségi jogok és a privátszféra tiszteletben tartásával legyenek elérhetőek.

Ezáltal eleve fel sem merül az adatok kiadásának kérdése, amely jelenleg társadalmunkban még elég nehézkesen működik, mivel a jelenlegi gyakorlattal szemben nem kell “kérni” az adatokat, hanem azok eleve szabadon elérhetőek.

A nyílt szabványú, gépi feldolgozásra alkalmas elérhetőség pedig biztosítja, hogy ezek felhasználásával újabb, érdekes és hasznos alkalmazások szülessenek, amelyek teljes társadalmunk előrehaladását segítik.

Társadalmi együttműködés és ellenőrzés

A fenti célokat az LMP nem egyedül, hanem a hasonló célok mellett kiálló, ill. egyéb okból érintett szervezetekkel való összefogás keretében szeretné elérni. Fontosnak tartjuk, hogy a spanyol viasz újra feltalálása helyett a már meglévő és ezen a téren aktív társadalmi szervezetek eredményeinek összefogásával, a valóban érdekelt felek véleményének érvényesülésével szülessenek meg a fenti célokat biztosító ajánlások.

Emellett az LMP fontosnak tartja a nyitottsággal kapcsolatos állami tevékenységek folyamatosan független, civil szervezetek általi ellenőrzését. Csakis független, civil szervezetek tudják ezeket a feladatokat hatékonyan és befolyásmentesen ellátni, és a társadalom felé egy valós képet adni az állami szereplőről.

2009
11.12

Ofcom a BBC-nek: DRM? – kinek jó az?

Az Ofcom (angol ORTT) visszadobta a BBC (az angol MagyarTV és MagyarRádió egyben) azon terveit, hogy a HD minőségben sugárzott TV adásokat DRM (Digital Rights Management aka Digital Restrictions Management) korlátozásokkal adnák.  Mivel magát az adást törvény szerint nem titkosíthatnák, ezért a BBC olyan fondorlatokig akart elmenni, hogy magát a TV műsort tartalmazó információt titkosítanák, amelyet így aztán csak az általuk jóváhagyott set-top-box-ok tudnának dekódolni. A többi box, ennek hiányában az egyébként nem kódolt adást sem tudná lejátszani.

Az Ofcom minderre azt az egyszerű kérdést tette fel:

Na de hogy lesz ettől jobb a felhasználóknak?

Mert hát ettől pont rosszabb lesz nekik, hisz pl. nem tudják könnyen rögzíteni az adásokat későbbi visszajátszásra. Mivel a set-top-box-ok piacán sem alakulhatna így ki szabad verseny, ezért azok árai is mesterségesen magasak maradnának. Sőt, fontos ám kis célpiacok, pl. fogyatékkal élők számára valószinű nem készülnének készülékek, így ők nem nézhetnék az adásokat.

2009
11.11

A WIPO (World Intellectual Property Organization) új fő közgazdásza, Carsten Fink  a WIPO Kikényszerítéssel kapcsolatos Tanácsadó Testületi ülésén tartott előadásában arról beszélt, hogy sok esetben a kalózkodás sok szereplőnek előnyökkel jár. Pl. illegális szoftverhasználat előnyös lehet még azok számára is, akik legális másolatokat használnak. A zene- vagy filmkalózkodásnak is hoz előnyöket, pl. a hardvergyártók számára. Arról is volt szó, hogy a kalózkodás agresszív visszaszorítása sok esetben egy fejlődő társadalom jólétére nézve erősen hátrányos.

Jó jel, hogy a hagyományosabban agresszív WIPO-n belül is néha észérvek is előkerülnek.