Ez így ugyanolyan olcsó demagóg szöveg, minthogy akarjuk-e a becsületes munkával szerzett pénzünk egy részét odaadni az államnak. Nyilván nem. Működő úthálózatot és egészségügyet viszont akarunk.

Így van ez pl. a géntechnológiával is: persze nem akarjuk, hogy egy vállalat birtokolhasson egy fajt, azt viszont akarjuk, hogy legyenek hatékony gyógyszerek és olcsó élelmiszerek, ehhez pedig roppant költséges kutatások kellenek, azokra pedig a jelenleg ismert gazdasági modell a kifejlesztett fajok időleges birtokbaadása. Ha valaki tud jobb modellt, arról érdemes beszélni; az egyenlet egyik oldalának letakarásával a másik aránytalanságát bizonygatni viszont csak arra jó, hogy ne vegyenek komolyan.

(Félre: a harmadik világbeli éhínség megszüntetésének ígéretét hordozó géntechnológiát ideológiai alapon támadni szerintem elképesztően felelőtlen és erkölcstelen dolog. Itt emberek millióinak élete a tét, nagyon nem ugyanaz a kategória, mint amikor párszáz jóléttől elhülyült szülő nem oltatja be a gyerekét himlő ellen, akik aztán jól bele is halnak. Ez a poszthoz nem kapcsolódik, de az LMP-hez általában tartok tőle, hogy igen. Kötelező olvasmánynézmény: http://worldshots.hu/2009-08/oreg-hippi-es-a-jovo/ )

erdekes viszont, hogy egyetertesz az altalam irottakkal, de megis hianyolsz valamit

Nyilván nem. Azt viszont akarjuk, hogy megacégek génkutatásokat végezzenek és kulturális termékeket állítsanak elő, következésképpen olyan gazdasági környezetet akarunk, amiben ezek megtérülnek. Az LMP-től ennél azért a fentinél kifinomultabb tárgyalását várnám a kérdésnek.

am mit ertesz azon, hogy a szerzoi jog nem vedi a muvek tartalmat? hat mit ved belole akkor, ha nem pont a tartalmat, es annak reprodukciojat, atdoglozasat, stb?

ami a CC-t illeti: valoban, a CC a szerzoi jog keretein belul mukodik – emiatt is kell(ett) modositani a szerzoi jogi szabalyozason. de pl. a hazai szerzoi jogrendszer meg mindig nem igazan kedvez a CC licenszeknek.

a jogon tullepve, a gyakorlat pedig, a kozos jogkezelovel, ami szinten nem kezeli a CC licenszeket, megrosszabb.

Egyébként a jelenlegi helyzet sem a motívumok, sem az ihletek, sem a stílusok átvételét nem tiltja. Sőt. Kifejezetten minden ötlet, minden alkotó építőkocka átvétele szabad. A szerzői jog a művek tartalmát sem védi, tehát az is közkincs.

Ja, és hogy a szerzői jogi rendszer rugalmatlan? Elárulom: a Creative Commons is a szerzői jogi rendszeren belül működik. Tehát nem rugalmatlan. Ha akarja, bármely szerző képes bármilyen részletességgel megengedni művének bármilyen felhasználását. Akár ingyen, akár pénzért.

egy masik jellegzetes problema, hogy kutlura sosem ‘legures terbol’ keletkezik, hanem a letezo kulturalis kontextusban, minket korulvevo muvek, motivumok, ihletek felhasznalasaval. am a jelenlegi helyzet ezt (az un. ujrafeldolgozast) teljes mertekben tiltja (last ‘minden jog fenntartva’) – ezert minden alkotas utan, amely letezo alkotasokra epul, hosszas es koltseges jogi folyamatot kell elinditani, a vonatkozok jogok tisztazasara, megszerzesere. ha ez lett volna a rendszer Kodaly idejen, hat nem nagyon gyujthette volna ossze a nepdalokat, mert egy jogasz-csapattal egyutt irasos szerzodes formajaban az osszes dalhoz meg kellett volna szerezze a jogokat. de pl. a klasszikus zene nagyresze sem szuletett volna meg, mert azok is vagy nepi motivumok, vagy mas klasszikus muvekre epulnek altalaban – amit szinten megfelelo szerzodesekkel le kellett volna fedni anno.

szerencsere nem kellett.

ne kelljen most sem.