10.29
A régi magyar népmesének megfelelő sok “termékkel” kapcsolatban a jelenlegi állapot: hiába adtál pénzt ki érte, és gondolod, hogy akkor az a tiéd, és azt csinálsz vele, amit csak akarsz – valójában a birtoklás illúzióját birtoklod csak. ha az “eredeti célnak nem megfelelő módon” használod, akkor komoly bajba – akár börtönbe is kerülhetsz.
Szemléltetésül egy jövőkép: olyan tojást fognak majd árulni, aminek a licence csak azt engedi meg, hogy rántottát csinálj belőle, de pl. tükörtojást nem. ennek az ellenőrzésére aztán jogot szerez a tojásipar, hogy bárkinek a konyhájába bármikor behatoljon, vagy megfigyelje azt, így lecsapjon a ‘tolvajokra’.
A szomorúság az, hogy ez mar most is így van.
Például egy DVD lejátszót illegális más régiójú lemezek lejatszására használni. ha mégis ezt teszed, pl. úgy, hogy módosítod a DVD lejátszón futó kódot, megszeged a vonatkozó törvényeket, és börtönbe kerülsz.
Ugyanez a helyzet a konzol-okkal (XBox, PlayStation, stb.), ahol nem csak a korlátozások kivétele illegális, de még az is, hogy más régióból (Japánból, Amerikából) rendelj és árulj ilyen terméket.
Ugyanez a helyzet a szabadalmakkal védett génmódosított növényekkel, hogy hiába veszel belőle, mivel nem vetted meg a magot, nem ültetheted / termesztheted szabadon. bizonyos növényeket, pl. virágokat dugványozással, mag nélkül is lehet sokszorozni, de ez törvénybe ütközik. akkor is “megszeged” a törvényt, ha átfújja a szél a vetőmagot a földedre, és ott kinő – ezek mind licenc-sértések.
Sok esetben a bio-mega-cég direkt úgy módosítja a növényt, hogy az ne tudjon a kitenyésztett magból újból szaporodni, és ezért meg kell vegyed tőle jövőre megint a magot – ezáltal korlátozza azt, hogy te mire használj egy általad egyébként megvásárolt dolgot.
Ugyanez a helyzet a sima CD lemezzel, amin nincs ugyan technikai vedelem, de tilos másolni. és ennek ellenőrzésére behatolnak a cégek a szamitógépedbe, ahol egyébként semmi keresni valójuk.
Az első példa még nem valós, de az osszes többi igen. Ezen a helyzet változtatni kell.
A bio-mega-cég védelmében annyit azért hozzáfüznék, hogy a másik para amit a gén módosított növényekkel szemben fel szoktak hozni, hogy szaporodni fog, s megfertőzi a többi természetes növényt. Szóval ez lehet akár előny, nem hátrány
A probléma kezeléséhez pontosan tudni kéne, hogy mik a célfüggvényei a résztvevőknek. Az egyik probléma az egyenlőtlen erőviszonyok – a fogyasztóknak nincs igazán jó bűntető stratégiájuk a nagyokkal szemben. A játék degenerált, hiányos információs és az egyik fél megváltoztathatja a szabályokat (aka törvények belobbizásával).
@Zs kérdezd meg Percy Schmeisert, hogy örült-e annak, hogy a Monsanto beperelte azért, mert a földjén kikelt a génpiszkált vetőmag, amit a szomszédos földeken áthaladó teherautókról fújt át a szél! Vagy azokat az amerikai gazdákat, akiknek több százezer dollár büntetést kellett vizetniük, mert a cég azt állította, hogy engedélyük nélkül génpiszkált szója termett a földjükön…
http://lmv.hu/Schmeiser_vs_Monsanto
http://href.hu/x/9alc
Nehezen tudom elhinni, hogy a megvásárolt DVD lejátszó bármilyen módosítása illegális lenne. Akkor illegális kicserélni a végkondikat nagyobbra? Vagy csak a firmware-re vonatkozik a védelem? A régiókódot általában a távvezérlőről meg lehet buherálni, tehát semmilyen programozás nem kell hozzá.
De ez a régiókódolás tényleg egy disznóság, szerintem világszintű szabályokat kellene hozni a vevők egyenlő elbánásáról. Az is disznóság, hogy valami a neten csak az amiknak elérhető.
De nem is ezzel van a gond, hanem azzal, hogy a világ kulturális értékeinek 90%-a hozzáférhetetlen a kereskedelmi csatornákon, de még sincs jogodban átadni másnak, legalábbis interneten nem.
iii – igen, a firmware modositas ami illegalis. tobb olcso lejatszo valoban megszabadithato a regio-korlattol, de sajnos a DVD konzorcium nem nagyon ad licenszjogot azoknak, akik regio-szabad DVD lejatszokat gyartanak. mert a DVD formatum is intellektualis tulajdona valakiknek, es csak akkor mondhatod, hogy az altalad gyarthato lejatszo ‘DVD jatekos’ ha ok erre az aldasukat adjak.
a regio kod valoban elegge etikatlan, de ez szabalyozas kerdese. pl. a DVD-k eseteben Ausztralia, mivel kulon regiot kapott, olyan torvenyt hozott, hogy ott nem lehet korlatozott DVD lejatszokat arulni – leven tul kicsi piac, es ezert el lennenek zarva a vilag kulturaja elol. ez egy jo pelda arra, hogy torvenyi szabalyozas az ipari mohosag elleneben, a tarsadalomert tud tenni.
Percy Schmeisert azért perelte be a Monsato, mert rájött, hogy a telke egyik sarkában az általuk (drágán) forgalmazott növényirtószernek ellenálló repce nő, és azt tenyészteni kezdte. Vannak a Monsato eljárásának vitatható elemei (sőt, jóformán csak azok vannak), de ezt a vitatást nettó hazugsággal indítani nem szerencsés.
Ne tessék már hazudni, legyenszíves. Schmeiser nem kezdte el tenyészteni a génpiszkált repcét, sőt a tíz évig tartó per sorozat végén a Monsanto kellett, hogy kártérítést fizessen Percyéknek!
“The company claimed that the Schmeisers had violated its patent on the seeds, which had been genetically modified to resist Roundup herbicide. The couple was accused of knowingly planting the seeds without paying the royalty fees to Monsanto, which sought damages for $400,000.
The Schmeiser’s claimed they did not plant the seeds, and argued that the seeds blew onto their property from a nearby road or neighboring farm.
In 2004, the Supreme Court of Canada ruled (…) ruled the Schmeisers free of damages.
More of the genetically modified canola seeds appeared in the Schmeiser’s field the following year. They pulled the plants out themselves and sent Monsanto a bill for $660.
(…)
The Schmeisers filed a claim against Monsanto in small claims court. On March 19, 2008, Monsanto agreed out of court to pay the Schmeisers the $660 in settlement of their case.”
Tehát a bíróság is felmentette Schmeiseréket. Sők a következő évben ők kaptak 660 dollár kártérítést, amikor a Monsanto génpiszkált vetőmagja újból elszennyezte a földjüket, és Percyék fel el kellett, hogy távolítotsák a kikelt génpiszkált repcét.
http://href.hu/x/ahf3
Később pedig Percy Schmeiserék megkapták az Alternatív Nobel-díjat, mert évtizedes küzdelmükkel felhívták a figyelmet a Monsanto agresszív tevékenységére:
http://www.rightlivelihood.org/schmeiser.html
Will-O-The-Wisp: de azt ugye te is vagod, hogy ezen Schmeiserek eleg sokat buktak azert? Birosagra jarni, ugyvedet fizetni, evekig abban a jovokepben elni, hogy lehet, hogy komoly, az egesz vagyonoddal osszevetheto birsagot kell fizessel?
Ugyanugy, ahogy szamtalan hetkoznapi allampolgart perel be a zeneipar letoltesert, szinten az egesz csalad vagyonaval osszemerheto mennyisegu kerteritest kerve – ez egyszeru zsarolas. Es a dolog hatasa, hogy sokan kiegyeznek, mondjuk ‘csak’ par havi teljes csaladi jovedelmuk koruli osszegert – mert hat az ugyved ugyis legalabb ennyibe kerulne, es meg lehet vesztenenek is.
Es mindezekre a fellepesekre a szerzoi jog mai rendszere ad keretet, ahol valaki kijelentheti, hogy a tudas, a kultura egy resze, az csak az ove es senki mase.
De hat ez eleve nonszensz – a tudast, kulturat nem lehet kizarolagosan birtokolni.
Ákos: persze, tudom, hogy sokat buktak. Írja is a cikk. Főleg, hogy növénynemesítéssel foglalkoztak, és a génszennyezés miatt – mivel Kanadában a repcét ma már alapból génpiszkáltnak tekintik -, kénytelen voltak búza ill. zabtermesztésre váltani. Vagyis több évtizedes növénynemesítő munkájuk veszett kárba, mert az általuk nemesített vetőmagokba bekerültek a Monsanto által birtokolt gének is…
Egyébként remélhetőleg erről hamarosan személyes beszámolót is meghallgathatunk, mert tudomásom szerint tavasszal hazánkba fog látogatni Percy Schmeiser.
Will-O-The-Wisp, legalább a saját magad által belinkelt cikket elolvashatnád:
“In 2004, the Supreme Court of Canada ruled in favor of Monsanto, saying that plant genes and modified cells can be patented. However, the court ruled the Schmeisers free of damages.”
Vagyis a bíróság nem mentette fel Schmeisert, csak nem szabott ki büntetést. (Ti. bizonyítottnak látták ugyan, hogy Schmeiser tudatosan tenyésztette a Roundupot, mi több, valószínűnek találták, hogy eleve nem véletlenül került oda, ugyanakkor a Monsato nem tudta bizonyítani, hogy Schmeiser extra profitra tett volna szert a génmódosított változat használatával, márpedig ezen a címen követeltek tőle pénzt. Ha részletesebben is érdekel, a Wikipédiában elég részletes cikk van a perről: http://en.wikipedia.org/wiki/Monsanto_Canada_Inc._v._Schmeiser )
A történet akár a bírósággal való visszaélés iskolapéldája is lehetne, amiben az óriásvállalat a peres eljárásban való részvétel egyenlőtlen terhét kihasználva próbál példát statuálni a kisember tönkretételével (a Monsato által követelt pénz valójában nem volt sok, Schmeiser egyéves profitját követelték, de az ügyvédi díjak és a rendszeres bíróságra járás okozta költségek legalább egy nagyságrenddel többe kerültek neki, plusz ha kártérítésre kötelezik, még a Monsato ügyvédi költségeit is neki kellett volna megtérítenie), ha nem adna neki rossz szájízt az, hogy Schmeiser pártfogói folyamatosan próbálják meghamisítani a tényeket. Biztos van, aki szereti, ha hülyének nézik, én nem…