Ma, március 10-én az EU parlament 663 szavazattal, 13 ellenében nem-et mondott az USA által erőltetett ACTA egyezmény tervezetnek, és a benne foglalt drákói állampolgár megfigyelési ötleteknek és a szerzői jogi lobbi számára követelt, minden határon túlnyúló jogosítványoknak. Így nem lesz nemzetközi egyezmény által előírt három húzás szabály sem.

A szavazás egy további következménye, hogy az Európa Bírósághoz fordulnak a EU parlamenterek, ha bármi más módon ugyanezek az “ötletek” ismét a terítékre kerülnek, esetleg ujracsomagolva más törvényjavaslatokba.

Így, habár a társadalom még mindig nem láthat bele az ACTA tárgyalások menetébe, maguk az EU Parlament képviselői sem, az ő jóváhagyásuk nélkül nem léphetnének életbe efajta szabályok.

Így az EU-s ACTA tárgyalóknak fel van adva a lecke, és az amerikai félnek is egyértelmű, hogy mi az, amit nem fognak tudni lenyomni az EU torkán.

• euractiv cikk
• slashdot cikk

Az Ithaka által a UPC megbízásából történt online felmérés alapján Magyarországon minden második internetező hetente megoszt és letölt online tartalmakat.

Az ő de-kriminalizálásukért dolgozik a kalozpart.org

• HVG cikk

A közelmúltban több alkalommal is szivárogtak ki tárgyalási részletek az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény) folyamatáról. Ez az alakulóban levő, az egész világot átfogni készülő egyezmény a társadalmi vita és a transzparencia teljes hiánya nélkül készül, zárt ajtók mögött. Az egyes országok polgárainak döntési köre kb. annyi lesz a titokban létrehozott megállapodás végén, hogy a parlamentje megszavazza majd azt – tartva a negatív szavazattal járó nemzetközi szankcióktól.

A kiszivárgott anyakokból olyanok derülnek ki, hogy egy általánosan kötelező érvényú “3 húzás” szabályt erőltetnek az amerikaiak a résztvevőkre, amely alapján kikapcsolnák emberek internet hozzáférését. A jelek szerint az EU delegáltjai ennek a nyomásnak próbálnak ellenállni.

A tervezet olyan pontokat is tartalmaz, hogy az internet szolgáltatókat tennék felelőssé a “rajtuk keresztül” menő adattal kapcsolatos problémákért, effektíve cenzúrára és ügyfeleik megfigyelésére kötelezve őket.

Közben Peter Hustinx, a EU adatvédelmi biztosa szerint az ACTA által felvázolt pontok megsértik az EU-ban érvényes adatvédelmi és személyiségi jogokkal kapcsolatos törvényeket.

Tegyünk azért, hogy Magyarország ne csatlakozzon ehhez az egyezményhez. Van már így is elég.

• Michael Geist bejegyzése az ACTA-ról
• slashodt cikk az egyik ACTA szivárgásról
• slashodt cikk egy másik ACTA szivárgásról
• slashodt cikk egy harmadik ACTA szivárgásról
• slashdot cikk az EU adatvédelmi biztos véleményéről

Március 1-jén hetfőn este 6-kor a Tilos Rádió deKULT c. műsorában szerzői jogról és szabadalmakról lesz szó. Hallgassátok, telefonáljatok be & chat-eljetek a műsorkészítőkkel! Aki nem tudja élőben, hallgassa meg az adás archívumot majd..

• Tilos Rádió deKULT

Az LMP nemcsak Szegeden indít szabad szoftveres jelöltet, hanem Nógrád megyében is, sőt a megyei koordinátor és a szécsényi választókörzet felelőse is Linuxot használ évek óta. Akár azt is mondhatjuk, hogy Nógrád megye az LMP szabad szoftveres “szívcsakrája”

Sebestyén Györgyöt az LMP szécsényi jelöltjét a globalizációkritikus mozgalomból ismerhetjük, aki ezeknek az eszméknek megfelelően már évek óta Linuxot használ.

Nagy Vilmos, az LMP korábbi nógrádi koordinátora, a 3. evk (Szécsény) mostani felelőse szintén régóta Linuxot használ (korábban UHU Linuxot, mostanában pedig Ubuntut). Pár éve az UHU Linux egyik levelezőlistáján említette, hogy linuxos térinformatikai, valamint kiadványszerkesztő programokkal is dolgozik. Azt állítja, hogy a legújabb, 9.10-es Ubuntuval mindent meg tud csinálni, amire szüksége van.

Jancsó István, a megyei koordinátor is Ubuntu felhasználó. Egyike volt azoknak, akik budapesti LMP irodában levő gépekre  Ubuntut illetve Xubuntut telepítettek egy évvel ezelőtt, s tudomásom szerint a mai napig ő felügyeli ezeken a gépeken a Linuxokat.

Sebestyén Györgyöt bővebben is megkérdeztük szabad szoftverekkel való kapcsolatáról.

Kalózpárt: Mióta használsz Linuxot?

Sebestyén György: 2000 óta. Suse 5.2-vel kezdtem, aztán egy ideig Mandrake 8, utána kipróbáltam az UHU Linuxot és a Debiant, 2005-ben megállapodtam az Ubuntunál. Azóta is azt használom, jelenleg a 9.04-es verziót.

K.: Az LMV.hu közösségi portálon írtad pár éve, hogy azzal próbálkozol a faludban, hogy a szegényebb gyerekeknek, használt alkatrészekből összerakj néhány számítógépet és Ubuntu Linuxot telepíts rájuk, s ehhez kerestél használ számítógépeket, alkatrészeket. Írtad, számítástechnikai oktatótermet terveztek berendezni, amely Linux klubként is működik majd. Mi lett a kezdeményezésből?

S.Gy.: A Linux Klubhoz sajnos nem tudnak helyet biztosítani a faluban. Néha nálam összejövünk a kölkökkel, akik igénylik a foglalkozást. Eleinte inkább hardvereztünk. A felajánlásokból végül 8 gépet tudtunk összerakni, főleg P3-as konfigurációkat. Utána telepítgettünk. Elsősorban Xubuntut, az erőforráskorlátok miatt. Egy kishibás P4 gépre Ubuntu Studiót tettünk, mert a srácok erősen média, főleg zene orientáltak.

Van egy üresen álló gazdasági épületem (istálló+pajta), ezt szeretném egy kicsit kipofozni és itt berendezni a klubot. Sajnos az anyagi helyzetem miatt ez eddig késedelmet szenvedett. Talán az idén.

Azóta a faluban elterjedt, hogy értek a számítógépekhez. Többen megkerestek, hogy segítsek. Idáig 3 család számítógépére tettem linuxot és már Salgótarjánból is megkerestek. Terjesztem a szabad szoftvereket ahol csak lehet.

K.: Mik a további terveid?

S.Gy.: Tavaly egy pályázatíró tanfolyamon bemutattam a szabad szoftvereket, és több olyan alkalmazást, amit projektmenedzsmentre lehet használni. Az iskola igazgatója el van bűvölve, és e-learning szolgáltatást akar indítani szabad szoftveres alkalmazásokkal.

Most induló sorozatunk fókuszában a szerzői jogi törvény, az Artisjus, valamint a internetes letöltésekkel kapcsolatos jogi kérdések állnak. Az első részben a Lehet Más a Politika (LMP) kalózpárti platformjának arcaival, Maróy Ákos szakértővel és Hajdú Marcsi képviselő-jelölttel közlünk interjút, akik meglehetősen sarkos álláspontra helyezkednek a témában. Az LMP kalózai liberalizálnának.

• koncertblog cikk

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) saját intellektuális tulajdonának tekinti az olimpikonok, különösen a győztes olimpikonok nevét. Ezzel az indoklással és jogi eszközzel akadályozza meg, hogy pl. eszközgyártók, akik épp nem pénzelik az olimpiát de az eszközeiket a versenyzők használják, említést tegyenek a sportszereiket használók győzelmi eredményeiről.

Az aktuális esetben pl. az UVEX szemüveggyártónak tiltotta meg a NOB, hogy Lindsey Vonn lesikló aranyérmes sikeréről beszámoljon – a tilalom indoklása pedig, hogy ez a név a NOB intellektuális tulajdona.

Tényleg.

• UVEX vicces cikk
• slashdot cikk

Peter Sunde, a Pirate Bay egyik alapítója flattr néven hozott létre egy új szolgáltatást, amely lehetővé teszi, hogy az ember közvetlenül annak fizessen kisebb összegeket, akinek az online tartalmát hasznosnak találta. Pl. egy dal szerzőjének, egy filmet készítő csapatnak, vagy egy írás szerzőjének.

A rendszer úgy működik, hogy minden hónapban rendszeresen valamennyi pénzt erre elkülönít az ember, majd eldöntni, hogy kik között ossza szét az erre szánt pénzét. Ezáltal közvetlenül a fogyasztó dönti el, hogy kinek juttat – szemben egy pl. Artisjus jellegű testülettel szemben.

Sunde ezáltal közvetlenül a vásárló pénzét az értéket teremtő szerzőhöz juttatja el, kiiktatva a köztes szereplőket, mint pl. a kiadókat vagy a közös jogkezelőket.

• flattr.com
• BBC cikk

Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.

• hvg.hu cikk

Angol parlamenti képviselők befolyásos csoportja szerint a “három húzás” törvény emberi jogokat sértene. Az angol parlament emberi jogokért felelős bizottsága szerint a fájlcserét internetről való letiltással büntető “három húzás” megkülönböztetés alapvető emberi jogokba ütközik, ráadásul túlzott hatalmat ad azok gyakorlóinak, ezen felül pedig tulságosan általános is. Ezáltal a lehetséges visszaélés melegágyának tekintik ezt a fajta megközelítést.

Hangsúlyozták, hogy a fájlcsere elleni küzdelem semmiképp sem kerülhet az alapvető emberi jogok garantálása fölé.

Szerintünk sem.

• BBC cikk